A díszteremben megtartott könyvbemutatón a Magyar–szerb frazeológiai szótár és a Magyar–szerb kontrasztív frazeológiai tanulmányok című köteteket ismertették. A kiadványok a két nyelv közötti kapcsolódási pontokat tárják fel, és fontos szerepet töltenek be a nyelvhasználók, fordítók és kutatók munkájában.
A rendezvényt Novák Anikó, a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék vezetője nyitotta meg, aki beszédében kiemelte a szerző munkásságának jelentőségét és a kutatások szerepét a kultúrák közötti párbeszédben. Kiemelte, hogy a frazeológia nemcsak nyelvi, hanem kulturális kérdés is. – Andrić Edit nemcsak két nyelvben, hanem két kultúrában is otthonosan mozog. Kutatásai különösen fontosak számunkra, hiszen a két kultúra megértésében, azaz egymás megértésében is sokat segítenek – fogalmazott a tanszékvezető.
A kötet szerzője, Andrić Edit, a szótár létrejöttének hátteréről és saját indíttatásáról beszélt. Elmondta, hogy kétnyelvű közegben nőtt fel, ami meghatározta tudományos érdeklődését is.
– Természetes kétnyelvű vagyok: édesanyám szerb, édesapám magyar, így kiskorom óta párhuzamosan használom mindkét nyelvet, és a frazeológiát is így sajátítottam el – mondta Andrić Edit. Több mint húsz éve foglalkozik kontrasztív nyelvészettel, a szótárkészítést 2019-ben kezdte el. A kutatás során elsősorban magyar frazeológiai szótárakra támaszkodott, míg a szerb megfelelőket saját nyelvi tapasztalatai és szakirodalmi források alapján határozta meg. A legnagyobb kihívást azok a kifejezések jelentették, amelyeknek nincs közvetlen megfelelőjük a másik nyelvben.
– Ilyenkor el kellett szakadni a forrásnyelvi szerkezettől, és magát a jelentést kellett alapul venni – fejtette ki a szerző.
Brenner János, a szótár szerkesztője a kötet felépítéséről és a frazeológiai egységek sajátosságairól beszélt. Kiemelte, hogy a frazémák vizsgálata és fordítása különösen összetett feladat.
– A fordítás nem egyszerű, amikor egy állandósult nyelvi egységet kell átültetni a célnyelvre, hiszen ezek mögött összetett jelentés- és kultúrarétegek állnak – fogalmazott Brenner János.
Horváth-Futó Hargita, a Tanszék tanára felszólalásában egy szemléletes példával világított rá a fordítás nehézségeire. Felidézte, hogy egy politikus egy alkalommal a „Don’t mix frogs and grandmothers!” (ne keverd a békákat és a nagymamákat) kifejezést használta, amely szó szerinti fordításban félreérthető. Mint elmondta, a szerb nyelv ezt a „Ne mešaj babe i žabe!” (ne keverd a nagymamákat és a békákat), míg magyarul a „Ne keverjük a szezont a fazonnal!” fejezi ki.
– Ez az eset jól mutatja azt, hogy milyen problémákkal szembesülünk a frazémák fordításakor – hangsúlyozta az egyetemi tanár.
Pásztor-Kicsi Mária, a Tanszék tanára a többnyelvű frazeológiai vizsgálatok egyik alapvető kérdésére, a megfeleltetés problémájára hívta fel a figyelmet.
– Még az internacionalizmusok esetében sem mindig egyértelmű az ekvivalencia, hiszen még a bibliai eredetű kifejezések sem minden nyelvben jelennek meg azonos formában – részletezte Pásztor-Kicsi Mária.
Nyitókép: Ladišić Nóra felvétele
