A cikkhez képgaléria tartozik.
A Magyar Nemzeti Tanács – együttműködésben a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkársággal, valamint a Magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központtal – szakmai napot tartott a vajdasági közoktatási intézmények vezetői számára. A rendezvénynek a Magyar Szó újvidéki székházának konferenciaterme adott otthont. A találkozó célja az volt, hogy teret biztosítson a közös szakmai gondolkodásra, a tapasztalatok megosztására, valamint a vajdasági magyar oktatási hálózat jövőbeli fejlesztési irányainak kijelölésére. A résztvevők az aktuális közoktatási kérdésekről is egyeztettek.
A szakmai nap megnyitóján Rigó Pál Zsófia, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke hangsúlyozta a találkozó közösségépítő szerepét és azt az együttműködést, amelyre a vajdasági magyar oktatás egész rendszere épül. Mint mondta, az ilyen alkalmak nem csupán információátadásra szolgálnak, hanem élő szakmai kapcsolatot teremtenek az intézményvezetők között.
A találkozó jelentőségéről Ótott Róbert, a tartományi kormány alelnöke és tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár beszélt. Kiemelte, hogy az oktatási titkárság számára továbbra is alapvető fontosságú a rendszeres és személyes kapcsolattartás az intézményvezetőkkel. Mint mondta, az ilyen tematikus programok lehetőséget nyújtanak arra, hogy első kézből adják át a legfontosabb információkat, és közvetlenül válaszoljanak az iskolák felvetéseire.
Dávid Csilla felvétele
Varjú Potrebity Tatjana, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának oktatási ügyekkel megbízott tagja – a rendezvény moderátora – felidézte, hogy a szakmai napok ötlete három éve született meg annak érdekében, hogy a magyar nyelvű óvodák és iskolák vezetői évente többször is személyesen találkozhassanak.
– Fontos, hogy az igazgatók egy helyen kapjanak választ minden kérdésükre – emelte ki Varjú Potrebity Tatjana, hangsúlyozva, hogy a beiratkozással, tagozatnyitással és új előírásokkal kapcsolatos kérdések csak közvetlen párbeszédben tisztázhatók.
Az idei rendezvényen mintegy hatvan intézményvezető vett részt Vajdaság szinte minden, magyarok lakta településéről, ami erős szakmai összefogásra utal.
A szakmai nap egyik kiemelt előadója Jerasz Anikó oktatási államtitkár volt, aki átfogóan ismertette a közoktatást érintő időszerű kérdéseket. Részletesen beszélt a szabadkai székhelyű pedagógiai szakfelügyelőségi csoport megalakulásáról, amely több mint tíz éve várt döntés megvalósítása, és 71 állami alapítású intézmény szakmai felügyeletét hozza földrajzilag is közelebb a térséghez. Mint hangsúlyozta, a magyarul beszélő, helyi viszonyokat jól ismerő szakemberek jelenléte gyorsabb egyeztetést biztosít az iskolák számára. Előadásában kitért a nemzeti kisebbségi oktatás létszámadataira, a tankönyvtörvény várható módosításaira, valamint az új tudásszabványok bevezetésére. Bemutatta a digitális fejlesztéseket is, köztük az eNapló rendszer kisebbségi nyelveken való bővítését. Szólt továbbá az aktuális ösztöndíjpályázatokról – amelyek célja a tehetséges középiskolások segítése –, valamint az intézmények felújítására és eszközbeszerzésére kiírt pályázati lehetőségekről is.
Hangsúlyozta, hogy az elmúlt hónapok komoly terhelést jelentettek az oktatási rendszer számára, ám – mint fogalmazott – a közös munka eredményeként sikerült stabilizálni a működést és megerősíteni a szakmai folyamatokat.
Dávid Csilla felvétele
Dr. Námesztovszki Zsolt, a Magyar Nemzeti Tanács Oktatási Bizottságának elnöke a magyar oktatás stratégiai és digitális kihívásairól tartott előadást. Bemutatta azokat az online fejlesztéseket, amelyek az MNT és az oktatási minisztérium együttműködésével valósultak meg, és amelyek célja a pedagógusok munkájának támogatása, valamint a tanulók digitális tanulási környezetének erősítése.
– Azért dolgozunk, hogy magyar nyelven jó legyen tanulni – hangsúlyozta Námesztovszki Zsolt. Kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap az oktatásban, s ez olyan kihívás, amelyre a teljes rendszernek fel kell készülnie. Emlékeztetett arra is, hogy a Magyar Nemzeti Tanács indította el a robotika iskolai bevezetésének programját, amelyre az intézmények igényelhetnek támogatást. Szólt továbbá a Szerb mint nem anyanyelv középiskolai projekt eredményeiről, amelynek célja a diákok nyelvi kompetenciáinak erősítése modern módszertannal és digitális tananyagokkal. Előadásában kitért arra is, milyen felelős és tudatos megközelítéssel érdemes a mesterséges intelligencia oktatásbeli felhasználásához viszonyulni.
A Vajdasági Pedagógiai Intézet munkájáról Puskás János igazgató tartott részletes előadást. Ismertette az intézet összetett szakmai hátterét – a tantervfejlesztéstől a kutatási és analitikai tevékenységen át a pedagógusok továbbképzéséig. A bemutatott adatok szerint az elmúlt években több száz magyar nyelvű képzés valósult meg, több ezer résztvevővel, és 2021 óta több mint ötven magyar nyelvű tankönyv látott napvilágot. Külön hangsúlyt fektetett a digitális pedagógiára, amelyben az interaktív taneszközök, a digitális tananyagok fejlesztése és a zöldpedagógiai projektek kerültek előtérbe. Mint mondta, a technológiai változásokra az oktatásnak is reagálnia kell:
– A mesterséges intelligencia itt van velünk – és alkalmazkodnunk kell hozzá – fogalmazott Puskás János, hozzátéve, hogy az intézet célja olyan módszertani támogatás nyújtása, amely segíti az iskolákat a modern eszközök felelős és hatékony használatában.
A nap végén az intézményvezetők is értékelték a találkozó jelentőségét. Dr. Crnkovity Gábor, a bácskossuthfalvi Kovács Gyula Általános Iskola igazgatója szerint az elmúlt években valódi szakmai műhellyé vált a kezdeményezés.
– Végre van fórumunk, hogy őszintén beszéljünk a magyar oktatás sajátos kérdéseiről – ez az előrelépés kulcsa – mondta Crnkovity Gábor, hozzátéve, hogy az intézmények folyamatos megújulása közvetlenül javítja a tanulók teljesítményét.
Fényszárosi Fekete Tímea, a topolyai Bambi Iskoláskor Előtti Intézmény igazgatója az óvodai nevelés speciális kihívásait emelte ki. Úgy fogalmazott, hogy a vegyes és nagy létszámú csoportokkal kapcsolatos problémák csak akkor láthatók át igazán, ha más intézmények tapasztalatait is meghallgatják.
– Ezek a találkozók azért fontosak, mert a mindennapi munkára közösen keresünk megoldást – fogalmazott Fényszárosi Fekete Tímea.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
