Közösen fejleszti a főváros és a kormány a rakpartokat és a kikötőket Budapesten. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint a dunai hajózásból származó bevételek jelentik majd a fedezetet a munkálatokra. A mederhasználat jelenleg az állam, a parthasználat pedig a főváros kezében van. Vitézy szerint ezt a rendszert egységesítik úgy, hogy a területet érintő kérdésekről egy 50-50 százalékos tulajdonban álló társaság rendelkezhet. A hajózási szakmát azonban megosztja a bejelentés. A hajózási vállalatok egyelőre kivárnak, és nem bocsátkoznak nyílt vízi csatába. Az minden esetre egyértelmű, hogy a főváros és a kormányzat együttműködése átfogó változtatásokat hozhat Budapesten.
Jelentős bevételi forrástól esett el a főváros
„Jelenleg a Duna medrének használata állami hatáskörben, a rakpart vagy a partfal kikötési joga pedig fővárosi jogkörben van. Ez a kettő egyáltalán nincsen összehangolva, emiatt a különböző magánszereplők ki tudják egymással játszatni a fővárost és az államot. És mindennek a vége az, hogy a szállodahajókból, a turizmusból egy nagyon jelentős bevételi forrás nem a rakpartok rendbetételét és a fővárosi közterületek rendezését szolgálja, hanem elmegy külföldre különböző nagy cégek okos üzletpolitikája révén. Szóval ennek most vége, ezért kezdeményezzük az átalakítást” – nyilatkozta Vitézy Dávid.
Hosszú távúra változtatnák a szerződéseket
Figler Zoltán, a Személyhajósok Szövetségének főtitkára elmondta, hogy a terv akár mindenki számára ideális lehet, de reméli, hogy nem csak a szárazföldről hoznak döntéseket. „Jelen pillanatban több kikötőt nem lehet megközelíteni Budapesten. Ilyen a Margit-sziget, amelyen teljes egészében három hónapja nem lehet megállni, továbbá utasokat biztonságosan odaszállítani. De több ilyen kikötőhelyet is lehet azonosítani. Éppen ezért fontos, hogy a Duna építési szabályzatának felülvizsgálatakor ezeket a vízügyi tapasztalatokat, amit a szövetségünk tagjai összesítve be tudnak adni, a tervezési folyamatban figyelembe vegyék. Remélhetőleg számíthatunk az együttműködésre. Mi közös nevezőként mindenképpen szeretnénk a jelenleg egy-két éves kikötői szerződéseket hosszú távúra változtatni, biztosítva a tervezhetőséget és növelve a beruházási kedvet” – mondta a főtitkár.
Libalegelő helyett működő rendszert
„Libalegelő lesz a Duna két partján, és azokon a területeken majd azt fogják mondani a hajósoknak, hogy tűnjenek el a Dunáról” – már ilyen is elhangzott a Budapesti Közlekedési Központnál annak idején. Szalma Botond hajózási szakértő erősebb érdekképviseletre számított a hajózás képviselőitől. „Nem igazán merek megszólalni, mert ha valóban elmondom a véleményem, akkor tényleg nem kapnak rakpartot a hajósok. Hiszen egy normálisan működő országban egy hajós mint vállalkozó nyugodtan elmondhatja véleményét és a gondjait. Rámutathat arra, hogy a vállalkozásában mennyi befektetés van, hány embert foglalkoztat, és ennek függvényében milyen mértékben szeretne részt venni a budapesti vízi életben. Sajnos ez eddig nem így működött” – hangoztatta a szakértő.
