A magyar parlament jövő kedden várhatóan megválaszthatja az új köztársasági elnököt, miután Bujdosó Andrea, a Tisza-frakció vezetője benyújtotta az erről szóló indítványt szerdán.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg az új köztársasági elnököt. A parlament honlapjára felkerült szerdai dokumentumban Bujdosó Andrea frakcióvezető azt írta, kezdeményezik, hogy az Országgyűlés az augusztus 10–11-ei rendkívüli ülésének napirendi javaslata egészüljön ki a köztársasági elnök megválasztásával.
A Tisza-frakció nevében egyben javasolták azt is, hogy az államfőválasztás időpontja augusztus 11-e, kedd legyen.
Az alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás volt államfő mandátuma július 20-án 0 órától megszűnt, miután Sulyok a rendelkezésére álló utolsó napon aláírta az egyebek mellett a távozásáról is döntő jogszabályt. A jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.
A parlamentnek harminc napon belül kell új köztársasági elnököt választania, akit szintén ideiglenes időre választanak meg, mert a Tisza-kormány új alkotmányozási folyamatot ígér, amelyben az új alkotmány fog rendelkezni a köztársasági elnök megválasztásáról és jogköreiről.
A Tisza és Magyar Péter kormányfő a Polgár Judittal kapcsolatos fiaskó után – aki visszautasította a kormánypárt jelölését – ezúttal, úgy tűnik, óvatosabban kommunikál az új magyar államfő személyével kapcsolatban. Szerda 16 óráig legalábbis nem neveztek meg senkit. A találgatások természetesen folynak.
Július 19-én a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben fordult az Országgyűlés elnökéhez, amelyben azt javasolták, hogy Polgár Judit sakkozót kérjék fel államfőnek. Magyar Péter miniszterelnök még aznap a Facebook-oldalán közölte, megtiszteltetésnek érezné, ha Polgár Judit elvállalná a felkérést, ő azonban egy nappal később bejelentette, hogy nem vállalja a köztársasági elnöki pozíciót.
A miniszterelnök az ezt követő időszakban Ruff Bálint, Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában találkozott Fülöp Botond ügyvéddel – aki Vidéki Prókátor néven hívta fel a sajtó figyelmét a kegyelmi ügyre 2024-ben –, majd Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel, akadémikussal, egyetemi tanárral beszélgetett „a nemzet sorskérdéseiről”. Hivatalos bejelentés egyikük esetében sem történt. Szerdán újabb név került fel a találgatási listára, Magyar Péter kormányfő és Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis találkozott Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével, akit az Orbán-kormány 2011-ben, az Alaptörvény elfogadásakor vitatott módon kényszerített távozásra a hivatalából, s aki emiatt Strasbourgban pert nyert Magyarország ellen.
A magyar kormányfő Facebook-oldalán megköszönte a beszélgetést, és beszélgetőtársát méltatva azt írta, hogy Baka András jogtudós, főiskolai tanár, az állam- és jogtudományok kandidátusa, az Államigazgatási Főiskola egykori főigazgatója és két cikluson át az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája.
Baka András az európai jog és az alkotmányozási folyamatok egyik legelismertebb hazai szakértője, nemzetközi szinten jegyzett jogtudós – hangsúlyozza a miniszterelnök. „Volt miről beszélgetni”– zárta a bejegyzést Magyar Péter, amiből nem vonható le a következtetés, hogy ő lesz-e a Tisza jelöltje, de nem is zárható ki ez alapján.
A Mi Hazánk július 30-án közölte, hogy Tóth Máté energiajogászt javasolja államfőnek. A közlemény szerint Tóth Máté kétszeres doktor, PhD- és LL.M.-fokozattal rendelkező közjogász, gyakorló ügyvéd, energiajogász és közgazdász. A jobboldali médiakörökből ismert szakember jelölése, ha a valós esélyeket vesszük figyelembe, csak szimbolikus lépésnek tekinthető. A Mi Hazánk hat parlamenti képviselője ahhoz sem elegendő, hogy jelöljék őt, a köztársasági elnök jelöléséhez ugyanis az országgyűlési képviselők legalább ötödének írásbeli ajánlása szükséges.
A még hatályban lévő Alaptörvény szerint Magyarországon bármely 35. életévét betöltött, választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet köztársasági elnök. Az alkotmány rendelkezése szerint a köztársasági elnököt ötéves időtartamra választják, egy alkalommal újraválasztható. A magyar parlament az államfőt titkos szavazással választja meg az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával. Ha az első szavazás eredménytelen, akkor a második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni, és nincs szükség kétharmados többségre.
Mivel a Tiszának bőven megvan a kétharmados többsége, óriási meglepetés lenne, ha kedden nem választanák meg az új államfőt már az első körben.
A Fidesz álláspontja szerint – a párt ugyanis illegitimnek tekinti a Sulyok Tamás távozását eredményező 17. alaptörvény-módosítást – közjogilag érvénytelen lesz a köztársaságielnök-választás, ezért felesleges azt megtartani.
Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója közleményében azt írta: „kár a gőzért, a poszton nincs üresedés”. Hozzátette: az utolsó, legitim módon megválasztott magyar köztársasági elnököt Sulyok Tamásnak hívják.
„Akárkit címkéz is föl most ezzel a titulussal a tiszás önkény, a demokratikus jogállam helyreállítása után egy tollvonással megszüntethető lesz a törvénytelen és alkotmányellenes kinevezés” – közölte a volt kormánypárt kommunikációs igazgatója, akaratlanul is rámutatva ezzel arra a hatalmas politikai szakadékra, ami jelenlegi és a volt kormánypárt között húzódik.
Nyitókép: Facebook/Magyar Péter oldala/Magyar Péter és Ruff Bálint Baka Andrással
