Energiakrízis-helyzetben Magyarország

Magyar Péter miniszterelnök a Pakson tartott pénteki rendkívüli sajtótájékoztatón közölte, hogy kedden vagy szerdán áll le a paksi atomerőmű utolsó blokkja, mihelyt a Duna vízszintje eléri a mínusz 134 centiméter alatti szintet. Az előrejelzések szerint a Duna vízgyűjtőjén a következő két hétben nem várható jelentősebb mennyiségű csapadék, ami ezt a trendet megfordíthatná, ezért nem lehet számítani a magyar villamosenergia-termelés mintegy 40 százalékát adó erőmű gyors újraindítása. 

Nagy László, a paksi atomerőmű műszaki vezérigazgató-helyettese a sajtótájékoztatón elmondta, a Duna vízállása általában augusztusban és szeptemberben a legalacsonyabb. Mihelyt elegendő eső esik a Duna vízgyűjtő területében, újraindítják az atomerőművet. 
A magyar miniszterelnök a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, nincs nukleáris veszélyhelyzet.

A leállítás a biztonsági protokoll szerint fog zajlani, és szavatolni tudják a reaktorok hűtéséhez a szükséges mennyiségű hűtővizet. 

Magyar Péter közölte, jó hír, hogy a péntek esti próbaüzem után várhatóan szombattól teljes kapacitással működhet a Dunamenti Erőmű, amivel némileg mérsékelhető az energiahiány. Magyarország második legnagyobb teljesítményű gáztüzelésű erőművében szerdán este kellett csökkenteni 380 megawattal a teljesítményt. 

A sajtótájékoztató időpontjában, pénteken délután a paksi atomerőmű még a névleges teljesítményének közel felén üzemelt, mintegy 940 megawattos teljesítménnyel a névleges 2000 megawatt helyett. A folytatódó hőség és szárazság következtében csökkenő vízszint miatt a következő napokban szükség lesz az atomerőmű termelésének a további csökkentésére, és elkerülhetetlennek látszik a teljes leállítása, amire 1982 óta, a működésbe helyezése óta nem volt példa.

„Magyarország soha nem látott nehézségű, komplexitású energetikai krízishelyzettel néz szembe” – figyelmeztetett a miniszterelnök.
Magyar Péter elmondta, hogy a vízszint péntekre mínusz 124 centiméterre csökkent, és mínusz 134 centiméternél biztonsági okokból le kell állítani az erőművet. A szakértői előrejelzések szerint a vízszint akár mínusz 144 centiméterig is süllyedhet, és rövid távon nem várható emelkedés – közölte.

IMPORTBÓL KELL PÓTOLNI A KIESÉST

A magyar miniszterelnök a kormány több miniszterével péntek délelőtt a Mol szászhalombattai finomítójában is járt, ahol szintén sajtótájékoztatót tartott Hernádi Zsolttal, a Mol elnök-vezérigazgatójával együtt. 

Elmondta: kritikus helyzetben nagyon kevés erőművi kapacitás áll rendelkezésre Magyarországon, a paksi atomerőmű kieső termelése után elsősorban a naperőművek, néhány gázüzemű erőmű marad, valamint az import. A kieső paksi termelést importkapacitások növelésével pótolnák, a behozatal 3600–3800 megawattról akár 4500–5000 megawattra is felmehet. Az ország az összes szomszédos országból importál villamos energiát.

Tájékoztatása szerint nem lehet kizárni teljesen, hogy szükség lesz lakossági áramkorlátozásra, azonban a hosszabb idejű, kiterjedt kikapcsolást minden módon igyekeznek elkerülni.

Arra kérte Orbán Anita külügyminisztert, hogy lépjen kapcsolatba Ausztriával, Szlovákiával és Németországgal a Duna felső szakaszán működő vízerőművek vízvisszatartási gyakorlatának áttekintése érdekében. 

BRÜSSZELBEN IS ÜLÉSEZHETNEK PAKS MIATT

Az Európai Bizottság kész arra, hogy összehívja az úgynevezett villamosenergia-koordinációs csoport rendkívüli ülését a paksi atomerőmű leállítása miatt – közölte az Euronews uniós hírcsatorna kérdésére pénteken Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság szóvivője pénteken.
A brüsszeli testület szorosan figyelemmel kíséri az elektromos áram ellátásának helyzetét Romániában a cernavodai és Magyarországon a paksi atomerőmű miatt, jelenleg azonban nincsenek azonnali energiabiztonsági gondok – jelentette ki az uniós szóvivő.

„Noha az üzemeltető rendelkezik a nukleáris biztonság szavatolására szolgáló vészhelyzeti intézkedésekkel, egy ilyen esemény tovább ronthatja a regionális villamosenergia-egyensúlyt” –  fogalmazott.

Közölte, hogy a villamosenergia-koordinációs csoportot a leginkább érintett régió országai között hívhatják össze. Célja, hogy megkönnyítsék az információcserét, valamint koordinálják a következő lépéseket – mondta az uniós szóvivő.

A NAGYFOGYASZTÓK ÖNKÉNTES FELAJÁNLÁSAI

A magyar miniszterelnök Szászhalombattán kitért arra is, hogy egyes nagyfogyasztók már reagáltak arra kérésre, hogy önként korlátozzák energiafogyasztásukat, például a Mol, Magyarország egyik legnagyobb ipari fogyasztója vállalta, hogy 65 megawattal, mintegy 40 százalékkal csökkenti villamosenergia-felhasználását a kritikus időszakban. Jelezte, hogy hamarosan jogszabályi alapja lesz annak, hogy szükség esetén teljes üzemeket kapcsoljanak le a rendszer egyensúlyának fenntartása érdekében.

Azt is elmondta, hogy a villamosenergia-fogyasztás a vállalatok és a lakosság önkéntes korlátozásai miatt az előző napra várt csúcsterheléshez képest 151 megawattal alacsonyabban alakult. A kritikus időszak továbbra is 17 és 22 óra között van, a legmagasabb a hálózati terhelés a 18 és 21 óra közötti sávban van.

A paksi sajtótájékoztatón a miniszterelnök elmondta, hogy péntek estig várja a kormány a villamosenergia-nagyfogyasztók önkorlátozásra vonatkozó felajánlásait. Magyar Péter összegzése szerint a nagyfogyasztók értik a kialakult helyzetet, és igyekeznek optimalizálni és átütemezni az energiafogyasztásukat úgy, hogy a csúcsidőszakban fellépő áramigényüket áttegyék a nap másik időszakára.

Aláhúzta, hogy a rendkívüli helyzetben teljes nemzeti összefogásra van szükség.

HÁROM HÓNAPRA ELEGENDŐ KŐOLAJTARTALÉK 

Magyar Péter a Mol Duna Finomítójában tartott sajtótájékoztatón az üzemanyag-ellátásról és az -árakról szólva közölte, hogy Magyarország mintegy 90 napnyi kőolaj- és terméktartalékkal rendelkezik, de a stratégiai készletekhez csak nagyon óvatosan, végső esetben lehet hozzányúlni.

A százhalombattai Mol kőolajfinomító, amely jelenleg fél kapacitással működik a 2025. októberi tűz után, szeptember 20. körül térhet vissza teljes kapacitásra. A javítások ütemezetten zajlanak, a vállalat várakozásai szerint a finomító szeptember 20. körül térhet vissza teljes kapacitásra – mondta a kormányfő. Hozzátette, hogy a hűtési rendszer ott nincs veszélyben, mivel a 2018-as alacsony vízállás után elvégezték a szükséges szivattyúfejlesztéseket.

Magyar Péter kitért az üzemanyag-ellátásra is. Elmondta, hogy az Adria-vezeték logisztikai nehézségekkel küzd, és hozzátette, hogy a nyári időszakban magas a fogyasztás, a Duna alacsony vízállása miatt pedig az uszályok nem tudnak közlekedni. A kormányfő ismertette, hogy Oroszország a korábbi gyakorlattal ellentétben jelenleg dízelimportőr, ami tovább szűkíti a nemzetközi kínálatot. Magyar Péter kiemelte, hogy ennek ellenére Magyarországon továbbra is a régiós átlag alatt alakul a benzin és a dízel kiskereskedelmi ára és az Európai Unióban a harmadik-negyedik legalacsonyabb a kiskereskedelmi ár.

Kiemelte: az üzemanyag-turizmust meg kell akadályozni a kialakult „kifeszített” ellátásbiztonsági helyzetben. Továbbá annak érdekében, hogy a nagykereskedelmi termékek beérkezzenek, nem lehet óriási különbséget fenntartani a Mol és az egyéb forgalmazók magyarországi nagykereskedelmi árai és a szomszédos országokban alkalmazott nagykereskedelmi árak között, mert akkor „egyszerűen nem jön be az import”, és jelenleg a Dunai Finomító csak a magyar igények mintegy 50 százalékát tudja ellátni – mutatott rá.

HERNÁDI: AZ ÜZEMANYAG-ELLÁTÁS BIZTOSÍTOTT

Magyarországon van elég üzemanyag, az ellátás biztosított, és az a cél, hogy holnap és holnapután is biztosított legyen – jelentette ki Hernád Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a százhalombattai sajtótájékoztatón. 

A finomító számára hűtő- és ipari vizet is jelentő Duna vízállása soha nem tapasztalt mértékben csökkent. Emlékeztetett azonban, hogy 2018-ban a Duna menti erőművel közös beruházásba kezdtek az állam segítségével, és kiépítették azt a szivattyúállomást, amely ilyen vízállásnál is biztosítja a működést. Hozzátette, a szivattyúállomáshoz valószínűleg további csővezetéket kell majd implementálni, erre ígéretet is kaptak a kormánytól.
 

Hernádi Zsolt emlékeztetett arra, hogy jövőre hatályba lép az orosz kőolajról való leválást kötelezővé tevő uniós szabályozás, amire a Mol már készül. Ebben kérte a kormány támogatását, elmondása szerint ugyanis a mai napig nem tudni, hogy az Adria-kőolajvezeték képes-e a Mol-csoport százhalombattai és pozsonyi finomítóinak teljes ellátására.

„Tehát hiába költünk mi el csaknem 500 millió dollárt arra, hogy képessé tegyük a két finomítót nem orosz eredetű tengeri olaj fogadására. Ezt a másik felén tesztekkel nem tudják bizonyítani, és nem is akarják bizonyítani, hogy erre képes” –  bírálta az Adria-kőolajvezeték üzemeltetőjét.

Hernádi Zsolt elmondása szerint a benzin többé-kevésbé rendelkezésre áll, ám a Hormuzi-szoros és az orosz piac kiesésével 10–13 százalék dízel hiányzik a világpiacról. Hozzátette, hogy a hazai árszabályozás kivezetése óta a dízel világpiaci ára literenként 160 forinttal ment fel.

Augusztusban 356 millió liter dízelt igényel a magyar piac, ebből a Dunai Finomító 230 millió litert itt állít elő, 95 millió litert Pozsonyból hoz be a Mol. Az exportot a Mol teljesen leállította, de dízelből így is importra szorul az ország, ehhez tartani kell az importparitást árban – figyelmeztetett.

Hozzátette, hogy a Duna alacsony vízállása miatt most nem tud uszályon bejönni üzemanyag Magyarországra.

Emlékeztetett arra, hogy a 2025-ös tűzeset előtt a Dunai Finomító évente 2 milliárd liter dízelt és 600 millió liter benzint állított elő. A tűzeset után szeptember 22-re állítják helyre a Dunai Finomító desztillációs üzemét, először tesztüzemben. Amint a finomító teljes üzemben működik, Magyarország sokkal kevésbé lesz kitéve az üzemanyagimportnak – hangsúlyozta Hernádi Zsolt.

Hasonló a helyzet Romániában is

Készenléti állapotot hirdetettek Romániában a szárazság, a Duna alacsony vízállása és az energiahiány miatt, a cernavodai atomerőmű kettes blokkjának üzemben tartását pedig vízszabályozási beavatkozással próbálják lehetővé tenni  – jelentette be pénteken Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.

A teljes leállásról szóló korábbi tájékoztatás ellenére a romániai atomerőművet üzemeltető Nuclearelectrica vállalat csütörtökön elhalasztotta az erőmű második blokkjának lekapcsolását. Az atomerőmű részleges üzemben tartása érdekében a bukaresti kormány pénteki rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy megpróbálják a Duna vizének egy részét a Duna–Fekete-tenger-csatorna bejáratánál található erőmű felé terelni.