A vasúti pálya és a járművek állapota is kritikus a vasútnál a vasúti szakszervezetek szerint. Csak a Balaton irányába napi 200 IC kocsira lenne szükség nyáron, az eddigi bérelt 10 helyett. A váltók cseréjére sincs pénz, mindössze 50 szerepel az idei tervben 1000 helyett, de baj van az úgynevezett jel-feladórendszerrel is. A Budapest–Belgrád vasútvonalon pedig továbbra sincs személyforgalom. Horváth Csaba, a Vasutas Szakszervezet alelnöke beszélt a magyar vasút jelenlegi helyzetéről.
A rendszer még működik, de minimálisak a tartalékok
„A helyzet az, hogy maga a rendszer az működik, ellenben a tartalékok már minimálisak. Különböző nagyberuházások voltak a vasút életében, a Budapest–Belgrád az egyik legnagyobb ilyen és mi azt tapasztaljuk, hogy emellett a mindennapi működésre kevesebb forrás jutott és ennek köszönhető az, hogy a rendszer ténylegesen egyre kevesebb tartalékkal működik. Tehát bárhol lerobban egy mozdony, elszakad egy felső vezeték, egyre tovább tart ezeket kijavítani és ezt sajnos az utasaink érzik a legjobban. A kopott váltók miatt az utasok például azt érzékelhetik, hogy lassabban megy a vonat, nő a menetidő, késések lehetnek belőle. Szóval a mindennapi működés sérül abban a finanszírozási modellben, ami jelenleg van. Azt tudomásul kell venni, hogy a vasúti rendszer különböző elemei folyamatosan kopnak. Tehát egy stratégia mentén kellene ezeket szépen lassan végigvenni és felújítani. Legutóbb 2014-ben készült egy nemzeti közlekedési infrastruktúrafejlesztési stratégia. A baj az, hogy ez alapján egyébként 2030-ban már csúcsminőségű vasúton utazhatnának az utasaink, de hát pont az a gond, hogy ez már biztosan nem fog megvalósulni” – hangoztatta az alelnök.
Régi a stratégiai terv, új azonban még nincs
„A jövőbeli tervek kapcsán a mi javaslatunk gyakorlatilag három pontban foglalható össze. Fejleszteni kell a pályát, fejleszteni kell a járműállományt és meg kell becsülni azokat a tisztességesen dolgozó munkatársakat, akik magát a rendszert felelősségteljesen működtetik. Azt nem tudom, hogy konkrétan milyen területekre fog a közeljövőben érkező uniós pénz fókuszálni, de az biztos, hogy az eddigiekhez képest egy lényegesen nagyobb forrást fog teremteni. És itt meg kell említeni azt is, hogy amikor a vasúti rendszerről beszélünk, akkor nemcsak a váltóval, nemcsak a felsővezetékkel, nemcsak a járművekkel, hanem foglalkozni kell azokkal a munkakörülményekkel is, ahol a kollégáink dolgoznak. A magyar vasút nagyon kétarcú. Van XXI. századi technológiánk, de emellett párhuzamosan megtalálható a XX. század eleji technológia. És furcsaságok is vannak, például az egyik legmodernebb technológiát éppen most költöztetik egy MÁV tulajdonú ingatlanból egy olyan bérelt ingatlanba, ami szerintünk nem felel meg ennek a szigorúan védendő vasúti infrastruktúrának. Mert egy régóta nem használt ingatlanról van szó, szóval a csapból folyó víz sem megfelelő, de maguknak az irodáknak a kialakítása, illetve a minősége sem megfelelő. Az is óriási problémát jelent és nincs orvosolva, hogy a kollégák gyakorlatilag a semmiből tartják karban a járműveket” – mutatott rá a gondokra Horváth Csaba.
Nyitókép: MTI
