Ítéletet mondott Magyarországról a Moody’s. A nagy amerikai hitelminősítő érvényben hagyta Magyarország negatív kilátással befektetésre ajánlott osztályzatát. A Moody’s szerint a Tisza-kormány alatt javulhat Budapest és Brüsszel kapcsolata, ami elősegítheti az uniós források felszabadítását is. Magyar Péter és Ursula von der Leyen várhatóan a héten írják alá az uniós forrásokat jelentő politikai megállapodást. Regős Gábor a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza beszélt a gazdasági és befektetői hangulatról.
Javult a kockázati megítélés
„Induljunk el talán onnan, hogy van a három nagy hitelminősítő, Moody’s, Standard & Poor’s, Fitch, és mind a három jellemzően évente kétszer értékeli a magyar államadósságot. Ekkor dönt a besorolásról, maradunk-e az adott kategóriában, illetve a kilátás hogyan változik. Most abban a helyzetben vagyunk, hogy megkezdődött ez a tavaszi sorozat, és ez a sorozat folytatódik. A héten a Standard & Poor’s, a jövő héten pedig a Fitch értékel. És lesz idén egy másik sorozat az év végén, ez november végét, december végét jelenti, ugyanígy egymás utáni három hétben. Most a kérdés az volt, hogy maradunk-e ezen az úgynevezett BAA2 szinten? Ami azt jelenti, hogy egyrészt a befektetésre ajánlott kategóriában vagyunk, de azért azon belül nem egy túl előkelő helyen, tehát a kategória legaljától egy szinttel följebb. A negatív kilátás azt jelenti, azaz olyan figyelmeztetés, hogy akár egy-két éven belül is lehet egy leminősítés. Na most ez az egy-két év, ez lassan egyébként lejár, tehát előbb-utóbb azért majd meglátjuk, hogy a Moody’s milyen irányba módosítja a minősítést vagy a kilátást. Természetesen minden gazdaságnak van egy kockázata, tehát ezért is van egy felár, ezt szoktuk nézni az amerikai állampapírokhoz vagy a német állampapírokhoz képest. Ez a bizonyos felár azért az elmúlt időszakban jelentősen csökkent a választások óta, tehát a kockázati megítélés javult. Ebben szerepe van pont az említett uniós kapcsolatok javulásának, szerepe van annak, hogy az uniós források beérkezését árazza a piac, illetve mindenképpen egy piacbarátabb gazdaságpolitikai ígéretnek” – mutatott rá az elemző.
Az uniós források felszabadításának hatása
„Az uniós források nagyon fontos tényezőt jelentenek, egyrészt a beruházásoknál ez a pénz most nagyon hiányzott, szóval az elmúlt évek beruházási adataiban láttunk egy elég jelentős lejtmenetet. Voltak olyan negyedévek, amikor körülbelül 15–20%-os csökkenés volt a beruházási volumenben éves alapon, most talán már a gödör alján vagyunk, és a múlt héten jött ki erre vonatkozó adat. A másik része ennek az uniós pénzkérdésnek az árfolyam befolyásoló vetülete. Tehát hogy ha kapjuk az uniós pénzt, az azt jelenti, hogy egy csomó euró beáramlik az országba, amit ugye egy bank vagy betesz a tartalékba, vagy forintra vált, ezáltal az árfolyamot is befolyásolja, továbbá azt is, hogy mennyire fejlődnek a cégek, mennyire tud az állam infrastruktúrát fejleszteni vagy bármilyen más beruházást végrehajtani” – hangoztatta Regős Gábor.
Nyitókép: LinkedIn/ Regős Gábor
