Hétfőn reggel megkezdődött a leendő Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek parlamenti bizottsági meghallgatása. A bizottsági struktúrát az Országgyűlés szombati alakuló ülésén fogadták el a képviselők, megválasztva a testületek elnökét, alelnökeit és tagjait is. Az előző ciklushoz képest néggyel több, húsz bizottsággal folytatja munkáját az új parlament, a testületek közül tizennégyet a Tisza mint kormánypárt, négyet a Fidesz, egyet-egyet a KDNP és a Mi Hazánk elnököl. Hétfőn tizenhárom bizottság tartott meghallgatást.
Orbán Anita külügyminiszter-jelöltet, leendő miniszterelnök-helyettest három helyre is várták, közülük elsőként az európai ügyek bizottságába, ahol kijelentette, a magyar külpolitika első feladata a bizalom helyreállítása, illetve Magyarország tekintélyének visszaállítása az EU-ban és a NATO-ban is. Magyarország egyik legsürgetőbb nemzeti ügyének az uniós pénzek hazahozatalát nevezte, leszögezve, hogy az EU olyan célok elérését várja el Magyarországtól, amelyekre a magyarok is szavaztak április 12-én.
A külügyi bizottság ülésén arról beszélt, hogy a magyar külpolitikát nem pártérdek vagy egy harmadik ország érdeke vezérli majd, hanem a szuverén Magyarország érdeke. Mint mondta, céljuk a vitás ügyek rendezése valamennyi relációban, mindeközben pedig a valódi magyar érdekek következetes és kiszámítható képviselete.
A nemzetbiztonsági bizottság ülésén kifejtette, hogy a külügyminisztérium felügyelete alá kerül az Információs Hivatal, majd leszögezte, demokratikus országokban a haza védelmének első védvonalai a pártpolitikai érdekről és befolyástól mentesen működő nemzetbiztonsági szolgálatok, kiemelkedik e téren a polgári hírszerzés, amelyeknek az a feladata, hogy még a valódi konkrét fenyegetéssé válás előtt felderítsék az ilyen törekvéseket.
A belügyminiszteri posztra jelölt Pósfai Gábor előbb a nemzetbiztonsági, majd a honvédelmi és rendvédelmi bizottságot tájékoztatta terveiről. Az utóbbi ülésén kijelentette, a belügyminisztérium feladata biztonságot teremteni úgy, hogy közben megőrizzék a szabadságot és a jogállamot. Célként egy működőképes intézményi kultúra helyreállítását jelölte meg, leszögezve, olyan rendszerre van szükség, ahol a szakmai döntéseket szakmai alapon hozzák meg, a hivatásos állomány kiszámítható életpályát kap, a teljesítményt mérik és elismerik, a politikai lojalitás helyét pedig ismét a szakmai minőség veszi át. Ígéretet tett arra, hogy helyreállítják a nyomozó hatóságok politikamentes működését, megerősítik az intézményi ellenőrzési mechanizmusokat, megszüntetik a politikai beavatkozás lehetőségét és átláthatóbb működést alakítanak ki a nemzetbiztonsági szolgálatoknál.
Ugyanez a két bizottság hallgatta meg kinevezése előtt Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterjelöltet, aki a honvédelmi és rendészeti bizottság előtt leszögezte, a Tisza-kormány a béke kormánya, nem küldenek katonát az ukrán–orosz háborúba, nem küldenek fegyvert, és nem állítják vissza a hadkötelezettséget sem. A jelölt a legfontosabb feladatának a szövetségesek bizalmának helyreállítását, a katonák moráljának visszaállítását, élet- és munkakörülményeik javítását, a teljes illetményrendszer átdolgozását nevezte meg. A fiatalítással kapcsolatban arról is beszélt, hogy visszavesznek mindenkit, aki szolgálni akar, hiszen aki a magyar honvédelemért akar dolgozni, annak helye van a honvédség rendszerében.
Ugyancsak két bizottság hallgatta meg hétfőn Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelöltet is, aki a magyarországi nemzetiségek bizottságának ülésén a választási törvény nemzetiségekre vonatkozó részének módosítására, valamint a nemzetiségi oktatás támogatására tett ígéretet, ugyanis – ahogyan fogalmazott – a Tisza-kormány célja, hogy lebontsa a gyűlölet falait. Arra vállalkoznak, hogy a közösségekkel, a családokkal, az iskolai, a munkahelyi és a nemzetiségi közösségekkel együttműködve építsék a társadalmat, mindenkinek lehetőséget adva arra, hogy szabadon, békében gyakorolhassa a nyelvét, kultúráját, vallását. A kormány támogatni, finanszírozni fogja a nemzetiségek által fenntartott oktatási intézményeket, amelyek életbevágóan fontosak a nemzetiségek fennmaradásához, kultúrájuk megőrzéséhez és ahhoz, hogy Magyarország egy sokszínű, békés és nyugodt ország legyen – jelentette ki Tarr Zoltán, aki arról is beszélt, hogy a Tisza-kormány öt évre visszamenőleg megvizsgálja és feltárja a Bethlen Gábor Alap működését, a Fidesz–KDNP-kormány idején odaítélt támogatások folyósításának és felhasználásának jogszerűségét.
A magyarságpolitikai bizottság ülésén Tarr Zoltán kifejtette, rendszerváltásra van szükség a külhoni magyarsággal való kapcsolattartásban és a támogatási rendszerben egyaránt. A Tisza-kormány egyik alapvető célja és küldetése, hogy egyeztessen a határon túli és a diaszpóraközösségek politikai vezetőivel, tagjaival, a civilek képviselőivel – közölte, rendkívül fontosnak nevezve, hogy a közösségek maguk döntsenek arról, hogy ki és milyen formában képviselje őket, a kormány azokkal a politikai vezetőkkel kíván együtt dolgozni, akiket a közösség megválasztott. Azt ígérte, nem fognak az anyagi támogatásokon keresztül beavatkozni, politikai befolyást gyakorolni a közösségek életére, és a szerzett jogokat megtartják. Kitért arra is, hogy alaposan átvizsgálják a határon túli és diaszpóratámogatások rendszerét, az elszámolás rendjét és formáját, és ha szükséges, jogi eljárásokat kezdeményeznek, majd hozzátette, lesz olyan támogatás, amit tíz évre visszamenőleg tekintenek át, alapvetően azonban az elmúlt öt évet veszik górcső alá.
A tudományos és technológiai miniszterjelölt, Tanács Zoltán kinevezés előtti első meghallgatására a digitalizációs és technológiai bizottságban került sor, ahol kifejtette, olyan minisztériumot szeretnének építeni, amely képes Magyarországot a 21. század második felébe átrepíteni, majd hozzátette, az ország számára történelmi lehetőség, hogy egy tárcánál összpontosulhat a tudomány, a technológia, a kormányzati informatika, a digitális állam megteremtése, valamint az innováció mint nagyon fontos portfólióelemek. Tanács Zoltán célként jelölte Észtország mintájára egy olyan digitális állam megteremtését, amely tényleg megkönnyíti az állampolgárok életét, ahol lehetőleg nem kell mindig sokszor beadni ugyanazt a személyes információt egy-egy ügyintézésnél, és ahol szolgáltatóként lehet tekinteni az államra.
Az oktatási bizottság ülésén arról beszélt, hogy jó oktatás nélkül nincs jó és sikeres állam, ezért célként jelölte meg, hogy Magyarországon olyan oktatási rendszer épüljön, amely jövőálló és bölcs nemzet épülését segíti, majd hozzátette, a felsőoktatás és a tudománypolitika között szoros az átjárás, az egyetemek maguk is kutatási műhelyek, ezért szoros együttműködés szükséges az oktatási, valamint a tudományos és technológiai tárcák között.
Hegedűs Zsolt egészségügyért felelős miniszterjelöltet a reggeli órákban várta az egészségügyi bizottság, amelynek tagjai előtt alapvetően más szemléletet, mérhető és transzparens ellátást, az alapellátás, a köztestületek újbóli megerősítését és évente 500 milliárd forint pluszforrást ígért az egészségügyben. Közölte, a felálló Egészségügyi Minisztériumban öt államtitkárság működik majd, valamint létrejön két hatóság, a Digitális Egészségügyi Hatóság és az Egészségügyi Minőség-ellenőrzési Hatóság, a Magyar Orvosi Kamara pedig visszakapja jogköreit. Bejelentette azt is, hogy felkérte Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológust, hogy legyen a miniszteri tanácsadó testület tagja, aki elfogadta a felkérését.
Gajdos László élő környezetért felelős miniszterjelöltet szintén a reggeli órákban hallgatta meg az élő környezetért felelős parlamenti bizottság. Elmondta, szeptemberben állhat fel az új országos környezetvédelmi hatóság, amelynek feladata lesz az ipari vállalatok, köztük az akkumulátorgyártók ellenőrzése, a Tisza-kormány alatt ugyanis a tervek szerint Európa legszigorúbb szankcióit, legnagyobb bírságait alkalmazzák majd a szennyezőkkel szemben. Úgy fogalmazott, hogy az ipari termelővállatok jelenléte fontos, az emberek egészsége és a környezet megvédése azonban prioritást élvez. A szervezet szigorúan szakmai alapon, folyamatos és következetes vizsgálatokkal ellenőrzi majd a nagy szennyező ipari gyárakat – magyarázta, hozzátéve, hogy szigorítják majd a szennyezési határértékeket is.
A gazdasági és energetikai bizottság ülésén számolt be elképzeléseiről Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterjelölt, aki elmondta, a gazdaság beindításának a kulcsa szerinte a befektetői bizalomban rejlik. A miniszterjelölt az első 100 nap legfontosabb kormányfeladatának a szerződések, konstrukciók átnézését nevezte. Közölte, hogy kiszámítható szabályokat kell hozni, tisztességes versenyt teremteni, majd hozzátette, zéró toleranciát hirdetnek a korrupcióval szemben, és átlátható támogatási rendszert alakítanak ki. A turizmusnak külön államtitkárságot hoznak létre – emelte ki, az energia területén pedig a célzott energiahatékonysági programok és az átlátható nukleáris stratégia szükségességét hangsúlyozta. Leszögezte, hogy Magyarország nem válik le az orosz energiáról, hanem diverzifikálja a beszerzési forrásait, valamint alátámasztotta azt is, hogy a jövőben is megmarad a rezsicsökkentés a lakosságnak.
Az agrár- és élelmiszer-gazdasági tárca élére jelölt Bóna Szabolcs az agrár- és élelmiszer-gazdasági bizottság tagjai előtt kifejtette, az agrárium és az élelmiszeripar stratégiai kérdés, küldetés és komoly felelősség egyúttal, hiszen 9,5 millió ember élelmiszer-biztonságát határozza meg Magyarországon. Mint mondta, az új kormány fontosnak tartja a rendelkezésre álló tudás hasznosítását, és bízik benne, hogy a magyar agrárium sokszor bizonyított alkalmazkodóképessége az éghajlati kihívások megoldásához is hozzájárulhat majd.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterjelöltet a közlekedési és beruházási bizottság hallgatta meg, minek során közölte, a munkát a szembesítéssel kell kezdeni, mert sok olyan kérdés van, amelyekben nem lehet tisztán látni, ezért megnyitják a múlt aktáit, és feltárják a szabálytalanságokat. Leszögezte, hogy a vasútrombolás korát le kell zárni, és mielőbb át kell lépni a vasútfejlesztés időszakába.
Az oktatási bizottság a délutáni órákban hallgatta meg Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszterjelöltet, aki egyebek mellett arról beszélt, hogy óriási szükség van a Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálatára és 21. századi követelményekhez igazítására. Hangsúlyozta, nyitott, korszerű és nemzetközileg versenyképes tanulási rendszert kívánnak építeni, amelynek révén Magyarország ismét látható, kezdeményező szereplővé válhat nemzetközi szinten. A tervezett intézkedések között sorolta fel egyebek között a tanulói és pedagógusi terhek csökkentését, a tankönyvválasztási szabadság bővítését, az igazgatók hatáskörének bővítését és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatát. Végezetül leszögezte, céljuk a gyermekközpontú, adatvezérelt és partnerségen alapuló oktatáspolitika megvalósítása.
A Tisza-kormányban 16 miniszter lesz, a meghallgatások kedden is folytatódnak a parlamenti bizottságokban, amelyek a jelölt kinevezésének támogatásáról nyílt szavazással határoznak. Az Országgyűlés a tervek szerint kedden délután tartja következő ülését, amelyen várhatóan már esküt is tehetnek majd a miniszterek.
MTI / Bodnár Boglárka /Tarr Zoltán az Országgyűlés magyarságpolitikai bizottságának ülésén
Nyitókép: MTI / Purger Tamás /Orbán Anita az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén
