Sok még a tisztázandó kérdés az ukrán aranykonvoj ügyében. Orbán Viktor szerint az is kérdés, hogy valahova vitték vagy Magyarországra hozták a dollár- és eurókötegeket, valamint aranytömböket tartalmazó szállítmányt. Közben Ukrajna továbbra sem nyitotta meg a kőolajszállítást a Barátság vezetéken. Ezzel 135 ezer hordónyi olcsó orosz olajtól fosztja meg Magyarországot az ukrán elnök. Berzétei Ákos, a Nézőpont Intézet gazdasági elemzője beszélt az arany- és pénzszállítmány kapcsán.
Fordított irányú volt a készpénz- és vagyonkiáramlás
„Alapvetően a kérdés mindig az, hogy a jelenlegi nemzetközi környezetben és különösen az elektronikus átutalások világában mi szükség van ennyi készpénz- és aranyszállításra, különösen egy olyan ország irányában, ami jelenleg is háborúban áll? Ha visszaemlékezünk 2022 márciusára, akkor épp fordított irányú volt a készpénz- és a vagyonkiáramlás Ukrajnából, hiszen értelemszerűen a lakosság, illetve a gazdasági szféra jelentős része a készpénzben és aranyban felhalmozott tartalékait igyekezett biztonságba helyezni Nyugaton. Több ehhez kapcsolódó botrány is volt egyébként, emlékszünk olyan volt ukrán képviselőre is, aki közel 30 millió dollárnyi készpénzzel lépte át a határt 2022-ben. A jelenlegi konvoj kapcsán is a kérdés nemcsak az, hogy ez önmagában is jelentős összeg mi céllal utazott Ukrajna felé, hanem azt is tudjuk, hogy ez több szállítmánynak csupán egyik része volt. Ezért a magyar kormánynak nyilvánvalóvá kell tennie, hogy az Európai Unió terrorizmusfinanszírozás és pénzmosás elleni szabályai megkövetelik a tagállamoktól, hogy a szokatlanul magas összegű készpénztranzakciókat vizsgálják ki” – hangoztatta az elemző.
Jogszerűen zajlott az eljárás
„Magyarország a konvoj lefoglalásával gyakorlatilag eleget tesz az európai uniós jogszabályok által megkívánt intézkedéseknek, hiszen kivizsgálja azt, hogy ilyen jelentős mennyiségű készpénz az egyébként háborúban és meglehetősen rossz korrupciós, illetve árnyékgazdasági adatokkal rendelkező Ukrajnába milyen célból utazik. Az ügyben természetesen felmerül a pénzmosás gyanúja. Hogyha nemzetközi szinten nézzük, akkor ennek az ügynek komoly pénzügyi és nyilván jogi következményei kellene hogy legyenek. A vonatkozó európai uniós rendelet és a kapcsolódó irányelv is előírja azt, hogy a tagállamok addig visszatarthatják a lefoglalt vagyonnak a kiadását, amíg meg nem állapítják, hogy a vagyonnak a rendeltetése, illetve célja az alapvetően egyezik a magyar és európai uniós jogi normákkal. A rendelet azt is meghatározza, hogy ameddig a szükséges információk beszerzése zajlik, addig a visszatartás akár hosszabb idejű is lehet. Főként olyan esetben, hogy ha egy harmadik országtól is kell adatokat bekérni, mint ahogyan erős politikai nyilvánosság mellett Magyarország bekérte Ukrajnától. Amíg a kért adatok nem érkeznek meg, és amíg a helyzet nem tisztázódik, addig tulajdonképpen a jogi szabályozás alapján ki sem lehet adni ezt a pénzt a címzettnek” – mutatott rá Berzétei Ákos.
Nyitókép: YouTube/Berzétei Ákos
