Csaknem 250 kockázatos termék miatt kellett intézkedni tavaly Magyarországon az EU Élelmiszer és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszere alapján. Az esetek főként zöldségekhez és gyümölcsökhöz, baromfi húshoz és az abból készült termékekhez, valamint gabonához és pékáruhoz kapcsolódtak. Az esetek 82%-ában külföldi előállítású termék volt érintett. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkára nyilatkozott az élelmiszer-biztonság kapcsán.
„Az Élelmiszer és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszer egy EU-s intézmény, amely több mint 40 éves múltra tekint vissza. Sajnos volt egy szomorú eset a ’70-es évek végén az izraeli–palesztin konfliktus kapcsán. Ugyanis azt gondolták egyesek, hogy az izraeli mezőgazdaságot úgy tudják tönkretenni, hogyha az onnan származó termékekbe higanyt tesznek bele, és ez bejutott az európai piacokra. Volt, aki kórházba is került. Ezért, ha jól tudom, Hollandiában akkor úgy döntöttek az európai országok, hogy jó lenne, ha kialakulna egy egységes rendszer, ahol tudják egymást figyelmeztetni, ha bármilyen probléma felmerül. A rendszert manapság minden EU tagállam alkalmazza. De például Svájc, Izland is benne van, tehát egy picit nagyobb kitekintése van a dolognak. A rendszer lényege pedig az, hogy már a gyártási folyamatok során mindenre rákérdezzenek az ellenőrök, és minden hatóság együttműködjön, természetesen annak érdekében, hogy a fogyasztókig ne jussanak el a káros élelmiszerek” – közölte az államtitkár.
„Tavaly Magyarországon egészen pontosan 249 riasztás érkezett ezen a bizonyos rendszeren keresztül. A kockázatos termékeket jelölő toplista élmezőnye elég régóta ugyanaz, ezek a hús és húskészítmények. A szalmonella szintén egy visszatérő történet ebben a rendszerben, és hát ez csirkében, kacsában, de még marhában is előfordulhat. Bár a szalmonella nem válogat, és nemcsak feldolgozott élelmiszerekben, hanem például zöldségben, gyümölcsben vagy takarmányokban is előfordul, de a hús és húskészítmények a legjellemzőbb veszélyeztetett csoport. A hatóságok minden nem odavaló idegen anyagot vizsgálnak. Például, hogy előfordul-e üvegszilánk, műanyag vagy fémdarab valamilyen termékben. Általában a gyártási folyamat során valamilyen alkatrész leválhat és belekerülhet egy élelmiszerbe, de volt például panírozott sajtban fémpor vagy étolajban különböző szemcsék. Emellett voltak ennél sokkal drasztikusabb esetek is, volt például egértetem madársalátában, gumikesztyű sajtban, de találkoztunk faszilánkkal a burgonyachipsben. Az üvegszilánk sajnos visszatérő jelenség a konzervek esetében is. A magyar hatóságok egyébként igyekeznek már a gyártónál ellenőrizni az élelmiszereket, hogy a lehető leghamarabb kiszűrjék a problémákat” – hangoztatta Felkai Beáta Olga.
Nyitókép: YouTube/Felkai Beáta Olga
