A magyar egyetemek ismét előreléptek nemzetközi szinten. A Times Higher Education szakterületi rangsorában a Semmelweis Egyetem a legjobb 200 intézmény közé került, és a felső 500-ban összesen 12 magyar egyetem szerepel. A cél az, hogy 2030-ra legyen Magyar Felsőoktatási Intézmény a világ 100 legjobbja között. Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára értékelte az egyetemek legújabb eredményeit.
„Az új egyetemi rangsor mindenképpen azt jelzi, hogy a magyar egyetemek ott vannak a világ élvonalában, a legjobbak között. Ez már az a minőség, az a színvonal, ami a világ elitjéhez tartozik, és kijelenthetjük, főleg ha az elmúlt 5 év fejlődését nézzük, hogy a magyar egyetemek mind annyit léptek előre, hogy most már itthon is olyan nemzetközi színvonalú, erős versenyképes tudást tudnak biztosítani a fiataloknak, amellyel megállják a helyüket az életben, a munkaerőpiacon vagy bárhol máshol. Ha visszatekintünk 2020-ig, akkor azt láthatjuk, hogy akkor 24 különféle helyezést kapott magyar egyetem ezen a bizonyos szakterületi ranglistán, mostanra ez már 60-as szám, tehát összesen hatvanféleképpen vagyunk rangsorolva, ami úgy gondolom, mutatja, hogy a szisztematikus fejlődéssel, előrehaladással, stratégiai tervezéssel szépen haladnak előre a magyar egyetemek, továbbá erősödnek a nemzetközi versenypiacon is. Az erősödés szinte mindenhol látszik, akár a Debreceni Egyetemre tekintünk, akár a Szegedi vagy a Pécsi Tudományegyetemet vesszük figyelembe. De a kisebb egyetemeink is, mint a Széchenyi Egyetem vagy a Miskolci Egyetem, már három szakterületen lettek rangsorolva, tehát van előrelépés” – mutatott rá az államtitkár.
„A felsőoktatással kapcsolatban egy fontos határidő is közeleg, mégpedig február 15-e, addig lehet ugyanis jelentkezni. Harmadik éve 100 ezer fölött van a felvételt nyert és felvett hallgatók száma. Azt látjuk az idei jelentkezési adatokból, hogy hasonlóan erős felvételi jelentkezés várható, úgyhogy bízunk abban, hogy az idén is sokan megtalálják a helyüket valamelyik intézményben. Tavaly egyébként a műszaki-informatikai képzési terület volt a legnépszerűbb, több mint 23 ezer hallgatót vettünk föl. De alapvetően is ezekre a műszaki-természettudományos képzésekre, amelyek a nemzetgazdaság szempontjából is relevánsak, 10-ből 6 hallgatót veszünk föl. A Klebelsberg-ösztöndíj révén pedig azokat a hallgatókat is próbáljuk ösztönözni, akik a kicsit kevésbé népszerű tanári szakokon tanulnak. Ők így havi 100 vagy 150 ezer forintos ösztöndíjban részesülhetnek, illetve a régiós elhelyezkedést próbáljuk még ezzel az ösztöndíjjal motiválni, hiszen aki egy hátrányos helyzetű térségben vállal munkát a diplomaszerzés után, szintén erre a 150 ezer forintos ösztöndíjra pályázhat. Úgyhogy azt gondolom, hogy az elmúlt évek azt jelzik, hogy azért az utánpótlás rendben van, van elegendő számú tanár, és ez mindenképpen a történelmi jelentőségű béremelésnek az eredménye” – hangoztatta Varga-Bajusz Veronika.
Nyitókép: MTI/Jászai Csaba
