Lépést tartani a különféle tudományágazatokkal és megfelelni a modern tudományos kihívásoknak talán mindennél fontosabb manapság, hiszen ha egy ország ezen a téren lemarad, akkor valóban behozhatatlanul hátrányos helyzetbe kerül. Az innováció, illetve a kutatások ösztönzése és természetesen az egyetemi oktatás fejlesztése nélkül egész egyszerűen nem működhet jól egy modern társadalom. Dr. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszternek pontosan ezek a céljai.
Magyarországnak hogyan sikerült ezt a bizonyos lépést tartani az utóbbi időszakban, mennyiben vált versenyképessé az ország a tudomány területén?
– Mi, magyarok valljuk, hogy az innovációs teljesítmény a gazdasági siker meghatározó faktora. Az állam szerepe elengedhetetlen a katalizálásban, ugyanakkor a hosszú távú cél az, hogy az innovációs ökoszisztéma önfenntartóvá és piacvezéreltté váljon. Magyarország az utóbbi években megerősítette nemzetközi innovációs pozícióját. Hazánk erősségei közé tartozik, hogy globálisan kiemelkedő működőtőke-beruházásokkal (FDI) dicsekedhet, élen jár a high-tech gyártásban (globális 7. hely), a high-tech exportban (globális 9. hely), a kutatói tehetségekben (globális 10. hely), a vállalatok és egyetemek közös publikációiban, valamint a gyártás és export diverzifikáltságában (14. legkomplexebb gazdaság globálisan a magyar). Mindezek alapján elmondható, hogy Magyarország továbbra is hatékony abban, hogy innovációs ráfordításait magas színvonalú eredményekké alakítsa. Az elmúlt egy évben jelentős előrelépések voltak a magyar kutatás és innováció területén: megújult a hazai kutatási hálózat, és 18 milliárd forintos béremelést kaptak a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kutatói. Emellett elindult a kutatási kiválósági program, amelynek forrásait az előző évhez képest megdupláztuk: az idén 40 milliárd forint áll rendelkezésre, így egy-egy projekt akár 300–400 millió forintos támogatást is kaphat. Ezenkívül a doktori képzések ösztöndíjai is emelkedtek, különösen a kooperatív – egyetemeken és kutatóhelyeken párhuzamosan zajló – programok esetében. A cél a hazai tehetségek támogatása és a nemzetközi kiválóságok bevonása, amelyhez például Krausz Ferenc, Nobel-díjas fizikus vezetésével az ebben az évben létrehozott Élvonal Alapítvány is hozzájárul. De nem állnak meg a támogatások, hiszen 26 milliárd forint keretösszeggel pályázat indult a kutatási infrastruktúrák fejlesztésére. A forrásból megújulhatnak a kutatóterek, és korszerű eszközökkel bővülhetnek a laborok, egy-egy pályázat akár 4 milliárd forint támogatást is elérhet. Ezekkel a lépésekkel egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy Magyarország Európa tíz leginnovatívabb országa között legyen.
Számtalan esetben került szóba, hogy vélhetően főként a magyar nyelvnek köszönhetően a magyar emberek és ezáltal a magyar tudósok gondolkodása sok esetben eltér a megszokottól. Valójában a sajátos magyar kreativitásról van szó. Hogyan határozná meg mindennek a lényegét és főként annak a nemzeterősítő szerepét?
– Mi, magyarok büszkék lehetünk arra, hogy egy ősi múltra visszatekintő, agglutináló nyelv örökösei vagyunk, és ezt a gazdag nyelvi eszköztárat adhatjuk tovább a jövő generációinak. A finn, a török, a koreai, a japán, a szuahéli és a tamil nyelvek mellett a magyar nyelv különlegessége, hogy egyszerre precíz és rugalmas, logikailag átlátható, mégis kulturálisan gazdag, és olyan mentális szemléletet formál, amelyben a hálózatok és struktúrák kiemelt szerepet kapnak. A magyar nyelv logikai felépítése ösztönzi az analitikus, rendszerszemléletű gondolkodást, hisz egyszerre épít a részletekre és a tág összefüggések felismerésére. Mindez hozzájárulhatott ahhoz, hogy a magyar tudósok újszerű nézőpontból, ha tetszik, eltérő paradigmatikus összefüggések mentén vizsgálódjanak. Egyedi nemzeti sajátosságunk, hogy a tudományos nyelvhasználatban már a XIX. században megjelentek a magyar terminológiai kezdeményezések. Ez az önálló szellemiséget hordozó tudományosság erősítette a nemzeti öntudatot, de gyakran megnehezítette a nemzetközi érvényesülést. Bolyai János példája jól mutatja ezt: forradalmi elmélete, az új geometria, nyelvi és kulturális elszigeteltség miatt sokáig visszhang nélkül maradt. A nyelvünkben rejlő egyediség nemzetközi környezetben megmérettetett tudósainkat a későbbiekben is markánsan megkülönböztette. A második világháború és az amerikai tudományos forradalom idején alkotó, magyar származású „marslakók” legendás nemzedékéhez olyan prominens tudósok tartoztak, mint Neumann János, Szilárd Leó, Wigner Jenő és Kármán Tódor. Az Egyesült Államokban marslakóknak nevezték őket, mivel zsenialitásuk földön túli volt, a nyelv, amin egymás közt beszéltek, idegen bolygóról származónak tűnt, és olyan tudományos eredményeket mutattak föl, amikkel átformálták a XX. századot. Mi, magyarok a jövő nyertesei akarunk lenni az innováció és a tudomány segítségével, és ehhez minden alapunk megvan. Büszkék lehetünk arra, hogy az elmúlt két évben három magyar is megkapta a Nobel-díjat: nemrég Krasznahorkai László az irodalom, míg Karikó Katalin az orvosi-élettan, Krausz Ferenc pedig a fizika területén érdemelte ki a legrangosabb tudományos elismerést. Kis nemzet vagyunk (a világranglista 96. helyét foglaljuk el a lélekszám alapján), de annál jelentősebbek az eredményeink: az olimpiai aranyak a 13., a magyar Nobel-díjasok pedig a világ 11. helyére visznek előre bennünket. Ezenkívül szintén kiemelkedően teljesítenek diákjaink a különböző nemzetközi matematikai-fizikai versenyeken. Mindez és az olyan múltbeli kiválóságok, mint például Szent-györgyi Albert, Teller Ede, Neumann János, Rubik Ernő, Telkes Mária, Gábor Dénes, Bay Zoltán, Bíró László eredményei jól mutatják a magyar elme kiválóságát. Az biztos, hogy egyedi nyelvünk, illetve a történelem viszontagságai rákényszerítettek minket arra, hogy önállóan is képesek legyünk boldogulni, illetve hogy kreatívan oldjunk meg bizonyos problémákat, helyzeteket. A „kis nemzet, nagy teljesítmény” eszméje évszázadok óta áthatja a magyar tudomány ethoszát, az anyanyelven való gondolkodás pedig a szellemi önállóság záloga marad. Nyelvünk logikája, zártsága és költői szabadsága gazdag, inspiráló intellektuális hátteret biztosít valamennyi tudományos pályára lépő magyar tehetség számára.
Az Egyetemek 2030 program pontosan ezt a célt szolgálja, avagy azt, hogy a közeljövőben egyre több magyar egyetem kerüljön be a világ száz legjobb intézménye közé. Milyen eredményei vannak a programnak?
– A kormány célja, hogy 2030-ra legyen legalább egy olyan magyar egyetem, amely a világ legjobb 100, és legyen legalább három, amely az Európai Unió legjobb 100 egyeteme között szerepel. Jelenleg a legelőkelőbb helyen lévő magyar felsőoktatási intézmény a Semmelweis Egyetem, amely a Times Higher Education (THE) 2026-os rangsorában a 251–300. pozíciót foglalja el. Az egyetem számításai szerint a 272. a listában és ezzel a V4-országok legjobb egyeteme is. A szakrangsorok esetében egyedül a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem helyezkedik el top 100-as helyen Quacquarelli Symonds (QS) 2025-ös zenei rangsorában (12. pozícióban), de más felsőoktatási intézmény is közelíti ezt a helyezést a saját képzési területén (többek között a MATE az agrárképzési terület 101–150. helyén van). Az elmúlt években több mint 600 milliárd forint fejlesztési forrás segítette a felsőoktatás megújulását, és most újabb 1300 milliárd forint értékű fejlesztési indul el az Egyetemek 2030 program keretében.
Ön szerint melyek azok a legfontosabb kérdések, vagy melyek azok az innovatív tudományágak, amelyek a jövőben leginkább szolgálják a magyar tudomány fejlődését?
– 2023-ban hoztuk létre hazánk új innovációs stratégiáját: a Neumann János Programban meghatároztuk azokat a fókuszterületeket, amelyekben Magyarország különösen erős, és ezen fókuszterületek alapján még inkább versenyképesebbekké válhatunk. Ezek a területek a digitalizáció, a környezeti és energetikai technológiák, az egészséges élet, illetve az utóbbi években egyre fontosabbá váló biztonság és védelem. Éppen ezért, amikor Brüsszel igaztalanul kizárta a magyar egyetemeket a Horizont (és Erasmus-) programból, a nemzetközi kutatások erősítéséért létrehozott HU-rizont programban is ezeket a fókuszterületeket határoztuk meg, amelyekhez igazodva a hazai felsőoktatási intézmények külföldi egyetemekkel karöltve végezhetnek kutatásokat.
Ha már az innovációnál tartunk, az idei világraszóló fejleménynek köszönhetően a magyar űrkutatás jelentős mértékben előtérbe került. Ön szerint mit hozott az űrből Kapu Tibor a magyar innovációnak?
– A 21. század – amelyet az űr évszázadának nyilvánítottak – nemcsak az űrkutatásról szól, hanem arról is, hogy miként épül be az űr a civilizáció szövetébe. Ahogyan a tenger a 15. században vagy az internet a 20. században, úgy az űr is korunk meghatározó elemévé válik. Amit ma teszünk – az általunk finanszírozott kutatások, az általunk kialakított partnerségek, az általunk inspirált fiatalok –, az fogja alakítani az előttünk álló évtizedeket. Nemzetként jövőnk attól függ, hogyan képezzük és támogatjuk a tudósok, mérnökök és innovátorok következő generációját. Bízom benne, hogy minden magyar fiatal, aki nyomon követte Kapu Tibor misszióját, ihletet kapott arra, hogy tanuljon, kérdezzen, és talán egy napon csatlakozzon egy hasonló küldetéshez a csillagok között. Az biztos, hogy a minisztérium kezdeményezésére életre hívott Tudományos Expo idei rendezvényén a legnagyobb érdeklődés Kapu Tibor és a tervek szerint hamarosan szintén misszióra induló Cserényi Gyula előadását övezte, vagyis látszik, hogy sokan büszkék a magyar űrhajósokra, és inspirálónak érzik azt, amit véghez vittek és véghez fognak vinni. Kapu Tibor űrrepülése egyszerre szimbolikus és gyakorlati áttörés. Az űrkutatásban megjelenő technológiák – szenzorika, anyagtudomány, mesterséges intelligencia – multiplikatív hatással bírnak az ipar és az oktatás területén is. Büszkék lehetünk arra, hogy az egyik legnagyobb értéke az inspiráció: egy új generáció láthatja, hogy a magyar tudás képes világszinten is maradandót alkotni.
Nyitókép: Dr. Hankó Balázs/Facebook
