Nem megyünk háborúba, és nem fogunk meghalni Ukrajnáért, de élni fogunk Magyarországért – jelentette ki Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke csütörtökön, az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott állami megemlékezésen a budapesti Kossuth téren.
Úgy fogalmazott, hogy a Békemenet talán egész Európa legnagyobb nemzeti hazafias mozgalma, amely a liberális korszellem és a brüsszeli elnyomók ellenében képes volt megvédeni a hazáját. „Képesek voltatok tizenhat évig, s ki tudja még meddig kormányon tartani Európa egyetlen keresztény, konzervatív és nemzeti kormányát, képesek voltatok megvédeni Magyarország határait, és megtartani a hazánkat Európa egyetlen migránsmentes országaként” – hangsúlyozta. Ma európaiak milliói – Portugáliától Németországon át Litvániáig – ilyen politikai erőt és mozgalmat szeretnének a maguk számára, a fél karjukat odaadnák azért, ha migránsmentes hazájuk lehetne, éveket adnának az életükből, ha elzavarhatnák a gyerekek közeléből, kitilthatnák az iskolákból a genderaktivistákat. Mindenüket odaadnák, ha újra szabad, keresztény és hazafias országuk lehetne – tette hozzá. „Nekünk nem kellett odaadnunk a fél karunkat, se éveket az életünkből, és nem kell mindenünket felajánlani cserébe egy normális hazáért, mert ti időben ébredtetek, észnél voltatok, bátrak voltatok, kiálltatok és kitartottatok!” – folytatta Magyarország miniszterelnöke, aki köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a rendezvényen.
A Békemenet résztvevői átvonulnak a budapesti Margit hídon (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
Orbán Viktor ünnepi beszédében a Békemenetről azt mondta, ma újra elfoglalták, megtöltötték és méltóságteljes ünnepi menet díszébe vonták Budapest utcáit. „Zászlót, hitet és reményt hoztatok magatokkal, éppúgy, mint 1956. október 23-án” – szögezte le, hozzátéve, ma nem fegyver dördül, hanem ének szól, nem vér hullik, hanem zászlók lobognak, szívek dobognak együtt, és emlékezünk a pesti srácokra, lányokra, munkásokra, édesanyákra, akik nem vágytak hősökké lenni, csak védték a sebzett hazát. Ma megmutatjuk a világnak, hogy Magyarország nem felejt, nem engedi el hősei kezét, és bármikor kész újakat teremni és csatasorba állítani – fogalmazott a kormányfő, kiemelve, mi, magyarok, mindig több történelmet csináltunk, mint amire nekünk szükségünk volt, így másnak is jutott belőle bőven. Orbán Viktor rámutatott arra, hogy amikor a magyar szív megdobban, azt meghallja az egész világ. 1956-ban is meghallotta, sőt nemcsak meghallotta, hanem bele is remegett. Az egész világkommunizmus megrendült, mert Budapest példát adott a rab nemzeteknek: reményt adott azoknak, akik elnyomásban éltek, leoldotta a félelem láncait, amelyek fogva tartották a lelkeket, és megtanította az egész világnak, hogy a szabadság nem ajándék, nem kegy, hanem kivívott jog – mondta Orbán Viktor, majd leszögezte, a magyarok nélkül sohasem bukott volna meg a kommunizmus, a magyar ’56 nélkül nem lett volna prágai ’68, nem lett volna lengyel Szolidaritás, nem omlott volna le a berlini fal, és 1990-ben nem szakadt volna le a szocialista világrend mennyezete sem. Mint mondta, a világ sokat változott ’56 óta, 69 év nagy idő, de egy dolog nem változott és nem is változhat: a tartás. „A tartás nem változhat, mert a forradalom szelleme nem a harcban, hanem a magyarok önbecsülésében él tovább” – fogalmazott a kormányfő, aki aláhúzta, hogy ’56 az emberi méltóság ünnepe, egyetemes emberi üzenet, miszerint minden népnek joga van szabadságban, méltóságban és békében élni.
Büszkék vagyunk, hogy ’56-ban az egész szabad világért harcoltunk, mégis magunkra maradtunk, cserbenhagytak bennünket, ahogy mindig, ha komolyra fordultak a dolgok – fogalmazott Orbán Viktor, majd hozzátette: „1956 a bizonyíték, hogy mi, magyarok mindig többet adtunk a világnak, mint amennyit kaptunk tőle.” Kiemelte továbbá azt is, hogy 1956 óta mindenki tudja, hogy él egy nemzet, amelynek a szabadsága a lelkébe van írva, ez a nép a magyar. Aki ezt ’56-ban elmulasztotta megtanulni, az elmúlt 16 évből megtanulhatta – szögezte le a miniszterelnök, aki külön köszöntötte 1956 még élő hőseit, akiket a szabadság legkitartóbb vándorainak nevezett, az utolsó nemzedéknek, amely vérét hullatta a magyar szabadságért.
Felidézte, 69 évvel ezelőtt a magyarok végveszélybe jutottak, olyan elnyomás fenyegetett, mint soha korábban. Akkor – folytatta – az idegen hatalom a magyarok lelkét is meg akarta szállni, fel akarta számolni a nemzeti öntudatot, el akarta hazudni a múltat, és torz eszményének gúnyáit akarta a magyarokra erőltetni. Hangsúlyozta, ezért kellett fegyvert fogni, ezért kell fellázadni újra és újra, majd azt mondta, a magyarok nem kérnek sokat az élettől, beérik a szabadsággal. „Ha szabadság van, minden van és mindent lehet. A többit majd intézzük” – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a magyarokat hidegen hagyja a dicséret, a jutalomfalatok, a díjak és oklevelek, nem akarnak sem hódítani, sem birodalmakat építeni vagy megmondani másoknak, hogyan éljenek, nem hajszolják a világi dicsőséget, de az igaz ügy érdekében küldetést vállalnak.
A MAGYAROK SZABADSÁGA
A miniszterelnök ünnepi beszédében úgy fogalmazott, mi egyetlen szabadságot ismerünk, a magyarok szabadságát. Ez a miénk, ehhez ragaszkodunk, és ehhez meg is vannak az eszközeink, hiába fenyegetnek bennünket világhatalmak vagy a magát szánalmasan világhatalomnak képzelő Brüsszel, nem térdelünk le, és mindig van néhány mesterfogás a tarsolyunkban – szögezte le, hozzátéve, ha Brüsszel nem akadályozná az amerikai elnök békemisszióját, már vége lenne a háborúnak. Mindenki tudja, ha Donald Trump lett volna az elnök, a háború ki sem tört volna, és ha nem gáncsolnák, már béke lenne.
Szólt arról is, hogy Magyarország a béke oldalára állt. Az orosz–ukrán háború nem a mi háborúnk, a kárpátaljai magyarok pedig úgy keveredtek bele a háborúba, mint „Pilátus a krédóba”. Innen is üzenjük: „nem feledkezünk meg rólatok, veletek vagyunk, számontartunk benneteket, és segítjük családjaitokat” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy csak az országnak van határa, a nemzetnek nincs, és egyetlen magyar sincs egyedül. A fronton tízezrével esnek el a katonák; az özvegyek, az árvák, a gyermeküket vesztett szülők száma már a csillagos égben – mondta, majd kiemelte, amíg a háború tart, nem lesz gazdasági fejlődés Európában – jelentette ki a kormányfő, kész csodának nevezve, hogy Magyarország képes egyszerre futtatni Európa legnagyobb otthonteremtési programját és Európa legnagyobb adócsökkentő forradalmát. Kijelentette: az ukránok csúnyán bánnak a magyarokkal, a kárpátaljaiakkal. Ennek ellenére Magyarország segít nekik a békekötésben, mert ezt követeli a keresztény erkölcs és a józan ész. „Mi vagyunk Európában az egyetlen ország, ahol a békét nyélbe lehet ütni, tető alá lehet hozni, és mi készen állunk erre” – közölte.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ma Európában egyedül Magyarország áll ki a béke mellett, de Magyarországnak sem volt mindig ereje ehhez. Emlékeztetett: az első világháborúban elvesztettünk 660 ezer, a másodikban 850 ezer életet. Ez másfél millió ember, akik ha nem vesztek volna oda, és megszülethettek volna a gyerekeik és az unokáik, ma nem kellene aggódnunk a népességfogyás miatt. „Ez még egyszer nem fordulhat elő. Az első és a második nagy háborúból nem tudtunk, de ebből a mostaniból kimaradunk” – szögezte le, majd azt mondta, a magyarság most erős és szuverén nemzet, amelynek méltósága van, amely megőrzi magát és a jövőjét. „Aki nemet mond a háborúra, az velünk van. Aki magyar, az békét akar. Aki magyar, az élni akar. Nem adjuk a pénzünket, nem adjuk át a fegyvereinket, nem megyünk háborúba, és nem fogunk meghalni Ukrajnáért, hanem élni fogunk Magyarországért” – jelentette ki.
Az 1956-os ünnepi megemlékezés résztvevői az Országház előtt (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
DÖNTENI KELL A JÖVŐRŐL
Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy öt hónap múlva az országnak döntenie kell a sorsáról, és mivel egyetlen lélekről sem mondhatnak le, mert minden magyar felelős minden magyarért, beszélni kell a megtévesztett magyarokkal is. Kifejtette, van sok magyar, aki azt hiszi, hogy jó ügy mellett áll, amikor Brüsszelt és a Brüsszelből küldött bábkormányjelölteket támogatja. „El kell mondanunk nekik, Brüsszel ma nem a segítség, hanem a veszedelem. Az Európai Néppárt nem a barátunk, hanem a rosszakarónk. Brüsszel és magyar megbízottjai nem fejlődést, hanem háborút hoznak Magyarországra” – fogalmazott, hozzátéve, nem a megtévesztett magyarok vezetőiről beszél, nekik megvannak a gazdáik, és pontosan tudják, mit tesznek és miért. „Akik azt hiszik, hogy a kormányváltást támogatják, valójában a háborút támogatják, ha tudnak róla, ha nem” – közölte, majd azzal folytatta, hogy a megtévesztett magyarok nem a kormányváltást támogatják, hanem a brüsszeli bürokratákat, akik az országra akarják kényszeríteni a migrációs paktumot, és bevándorlóországot akarnak csinálni Magyarországból.
A fiatalokhoz fordulva úgy fogalmazott, a brüsszeli birodalom azt akarja, hogy hazátlan európaiak legyenek. Kiemelte, sokat változott a világ, a valóság helyét digitális és virtuális terek foglalják el, és nehéz tudni, mi a manipuláció és mi a valóság. Azt mondta, a valóság Magyarország, a haza, valóság a szabadság is, amiért harcoltak és meghaltak a nagyszüleik, és valóság a támadás is, majd kijelentette, az ország békéje, szabadsága és biztonsága is veszélyben forog, ezért mindenkire, így rájuk is szükség van ahhoz, hogy megvédhessék Magyarországot. A hazát védeni igaz ügy, nem manipuláció, nem kamu, nem átverés, üzente a fiataloknak a kormányfő, hozzátéve, ha arra vágynak, hogy súlya, komolysága legyen annak, amit csinálnak, álljanak az igaz ügy mellé.
Kitért arra is, hogy a brüsszeli birodalom azt akarja, hogy a fiatalok maradjanak a virtuális világban, hogy gépre kötve szunnyadjanak. Ideje fellázadni ez ellen – fogalmazott, hozzátéve, a magyar fiatalok is lehetnek hazafiak. Lehetnek szabad és büszke magyarok, de először le kell jönniük a gépről, és ki kell hajítaniuk a brüsszeli infúziót. „Ébredjetek, lázadjatok, vár a hazátok!” – fordult az ifjúsághoz Orbán Viktor, leszögezve megint két választásuk maradt: ’56-ban a szabadság és a szolgasors, ma háború vagy béke közül választhatnak, mondta, hozzátéve, ’56-ban tankokkal érkeztek, ma pénzügyi szankciókkal fenyegetnek.
Olaszországot, Szlovákiát, Csehországot és Lengyelországot említve úgy értékelt, a béke hívei gyülekeznek, ráadásul velük van az Egyesült Államok elnöke is, így az európai liberális elit lába alatt mozog a föld. „És mi is itt vagyunk” – folytatta, hangsúlyozva, hogy ’56-ban Budapest volt az európai szabadság fővárosa, 2025-ben pedig Budapest az európai béke fővárosa. A miniszterelnök úgy értékelt, az európai népek együttműködése századok óta a legnagyszerűbb gondolat, mégis brüsszeli elnyomás lett belőle. Úgy fogalmazott: jövőre meg kell mutatniuk a világnak, hogy van egy nemzet Európa szívében, amely nem fél a saját útján járni, nem enged a zsarolásnak, és nem hátrál meg a történelem viharában. „Ezek vagyunk mi, magyarok, a szabadság vándorai, és amíg itt vagyunk, ezen a téren, és amíg lesz akár egyetlen magyar is a Földön, addig lesz, aki kimondja: itt béke lesz, mert mi békét akarunk és szabadság lesz, mert mi szabadságra születtünk” – hangsúlyozta népes hallgatósága előtt Orbán Viktor.
Nyitókép: Ünnepi műsor az 1956-os megemlékezésen a Kossuth Lajos téren(Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)



