Az Európai Nyelvek Napja alkalmából szerdán Brüsszelben a Kisebbségi Munkacsoport konferenciát szervezett az Európai Parlamentben, amelyen mások mellett felszólalt Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője és Vicsek Annamária, a Fidesz vajdasági EP-képviselője is.
Vincze Loránt, A sokszínűség pillérei: nyelvi örökségünk formálja Európát című konferencia házigazdájaként kiemelte: a kisebbségi és regionális nyelvek olyan kincsek, amelyeket meg kell őriznünk a jövő generációi számára.
Az MTI tudósítása szerint a képviselő leszögezte: a kisebbségi nyelvek megőrzése érdekében az anyanyelvi oktatáshoz való hozzáférést már kisgyermekkortól biztosítani kell. Erősíteni kell a kisebbségi nyelvek jelenlétét a köz- és a magánéletben, valamint Európa digitális jövőjében is helyet kell biztosítani a kisebbségi nyelveknek.
„Azt szeretnénk, hogy az emberek ne szégyelljék magukat vagy érezzék magukat hátrányban, hanem legyenek büszkék, amikor a saját nyelvüket használják az utcán, az iskolában, a munkahelyen vagy az online térben” – fogalmazott.
Közölte: Európában több mint 60 regionális és kisebbségi nyelv létezik, amelyeket 40-50 millió ember beszél.
Világossá tette: noha történt előrelépés, Európa nyelvi sokszínűsége továbbra is törékeny, és erősebb védelemre van szüksége. Ezt, mint egy friss Eurobarométer-felmérés is alátámasztja, az európai lakosok többsége támogatja, tehát az EU-n van a sor, hogy lépéseket tegyen ennek megvalósulásáért – hívta fel a figyelmet.
A többnyelvűség nem költség, hanem befektetés Európa demokratikus, kulturális és gazdasági jövőjébe – tette hozzá Vincze Loránt az MTI tudósítása szerint.
Vicsek Annamária (Facebook/Vicsek Annamária oldala)
Vicsek Annamária egy, a kisebbségi nyelvek beilleszthetőségéről szóló kerekasztal-beszélgetéshez mondhatott felvezető gondolatokat. Facebook-oldalán olvasható bejegyzésében röviden kitért arra, hogy miről beszélt. „Beszédemben kiemeltem: Európa ereje a sokszínűségében rejlik – politikai, kulturális és nyelvi értelemben is. A 24 hivatalos uniós nyelv mellett több mint 60 regionális és kisebbségi nyelv szólal meg a kontinensen, amelyek közösségek identitását és hagyományait hordozzák” – írta, hozzáfűzve, hogy az Európai Parlamentben kevés fórum van arra, hogy a nemzeti, nyelvi és regionális kisebbségek ügye napirendre kerüljön. Éppen ezért különösen fontos a Kisebbségi Munkacsoport, mert biztosítja, hogy ezek a közösségek is hallassák a hangjukat.
Bejegyzése szerint Vicsek Annamária felszólalásában arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU-bővítés során nemcsak az intézmények vagy a piac kérdéseire kell figyelni, hanem arra is, hogyan bánnak a tagjelölt országok a nemzeti kisebbségeikkel.
„Gondoljunk például a kárpátaljai magyarokra Ukrajnában, vagy a magyar, horvát, német, szlovák és román közösségekre Szerbiában” – emelte ki a vajdasági EP-képviselő.
„A kisebbségi nyelvek az identitás pillérei, és csak akkor lesz erős és demokratikus Európa, ha minden közösség nyelvét és kultúráját megbecsüljük” – zárta bejegyzését Vicsek Annamária.
Nyitókép: Jobbról Vincze Loránt, a konferencia házigazdája (Facebook/Vincze Loránt oldala)
