Számos megemlékezést tartottak Magyarországon és mindenütt a Kárpát-medencében a nemzeti összetartozás napja alkalmából. A június 4-ei napra időzítette a közmédia Összefogás Székelyföldért című egész napos adománygyűjtő műsorát, amelyben ismert közéleti személyiségek, művészek buzdítottak a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére. A szó meghallgatásra talált, amit bizonyít, hogy tegnap 12 óráig már több mint 44 millió forint gyűlt össze az erdélyi árvízkárosultak javára. A Katolikus Karitász is tegnap indította útjára Háromszékre 4 millió forint értékű segélyszállítmányát.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök hivatalos közösségi oldalán a szintén adománygyűjtő koncertet bejelentő Ismerős Arcok Nélküled című dalának refrénjével (Egy vérből vagyunk) üzent a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából, majd a tegnapi kormányülés után bejelentette, hogy a kormány úgy döntött, megduplázza a közmédia adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, „tehát minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” .
Orbán Viktor elmondta: a kormányülésen részt vett Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke, amit az indokolt, hogy a székelyföldi árvízhelyzet a parajdi sóbánya vonzáskörzetén kívül, főleg Háromszéken okozott jelentősebb károkat. Közölte: a kormány a szerdai ülésén úgy döntött, hogy az RMDSZ bevonásával segítséget nyújt Székelyföldnek. Az erről szóló tárgyalásokat az RMDSZ elnökével csütörtökön folytatják.
A miniszterelnök kiemelte: most a gyorsaság a legfontosabb. Megköszönte a közmédiának, hogy az Ökumenikus Segélyszervezettel összefogva adománygyűjtést szervezett a nemzeti összetartozás napjára Székelyföld megsegítésére.
„Egyetlen magyar sincs egyedül!" – zárta videóbejegyzését a miniszterelnök.
NÉGY KULTÚRÁT ÉLTETŐ PÁLYÁZAT
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter szintén a nemzeti összetartozás napjára időzítve jelentette be, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) mintegy 7,5 milliárd forintos keretösszeggel hirdetett meg négy pályázatot.
„Június negyedike nemzeti összetartozásunk napja. Éljünk bárhol is a világon, éljünk bárhol is magyarok a Kárpát-medencében, kultúránk összeköt bennünket” – hangsúlyozta a miniszter.
Kiemelte, hogy a négy pályázatot két dolog köti össze: egyrészt a magyar kultúrát, a nemzeti identitást erősítik, másrészt pedig most először mind a négy pályázat szerte a Kárpát-medencében minden magyar közösséghez eljut.
Elmondta: a Kincses Kultúróvoda pályázat célja, hogy az óvodában is megismerkedhessenek a gyerekek a magyar kultúrával. A Csoóri Sándor programmal a népzenét, a népi kultúrát, a népi hagyományokat erősítik, az előadóművészeti támogatás pedig a magyar színházakhoz, előadóművészekhez jut el szerte a Kárpát-medencében – közölte, hozzátéve, hogy a vallásos könnyűzenei programmal a vallásos tematikájú zenei rendezvényekre, hangszervásárlásra és hangszerfelújításra biztosítanak támogatást.
ÉLŐLÁNC AZ ÖSSZETARTOZÁS HÍDJÁN
A magyarországi összetartozás-napi megemlékezések között mindenképpen ki kell emelni a sátoraljaújhelyit, ahol 1000 Kárpát-medencei középiskolás 2 kilométeres élőlánccal kötötték össze a Magyar Kálváriát a Rákóczi Táborral a Nemzeti Összetartozás Hídján keresztül.
„Trianonban bár Magyarországot felosztották, magyar és magyar közé mesterséges határokat ékeltek, a közösségek közötti köteléket nem tudták felszámolni, a nemzetet nem tudták szétszakítani” – jelentette ki Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerdán Sátoraljaújhelyen, a Magyar Kálvárián a nemzeti összetartozás napja alkalmából mondott beszédében. Úgy fogalmazott, ezen a napon ezt az egységet, a magyar–magyar közötti megbonthatatlan köteléket, a haza iránti szeretetet ünnepeljük.
Közölte, ünnepeljük a Kárpát-medencei múltunk, jelenünk és közös jövőnk összekapcsolását, 15 millió magyar összetartozását. Közös sikereink és kudarcaink a megmaradás, újrakezdés és felemelkedés sorsközösségét, újrajárva a magyar keresztutat – tette hozzá.
Az államtitkár kijelentette, „korszakok, izmusok, uralkodók jöttek-mentek, hódító birodalmak felemelkedtek és lehanyatlottak”, mi viszont ma is, ahogyan ezer éve itt vagyunk, kitartunk, újra és újra felállunk, ha kell újra- és újrakezdjük. Hozzátette, hiába próbálják, nem verik ki a kezünkből a zászlót, mert van, aki azt újra és újra magasra emelje.
A megemlékezésen ezer Kárpát-medencei diák közösen szavalta el a Himnuszt Szarvas József Kossuth -díjas színész vezetésével, majd a résztvevők élőláncot alkotva egy nemzeti színű szalagot vittek végig mintegy két kilométeren át, ezzel kötve össze a Magyar Kálváriát a Rákóczi Táborral a Nemzeti összetartozás hídján.
A CSONKÍTÁS NEMZETÉPÍTÉSSEL HALADHATÓ MEG
„Amit a magyarok önmagunkért és Európáért tehetnek az az, hogy folytatják a 2010-ben megkezdett demokratikus nemzeti önvédelmi küzdelmeiket, melyet a magyarság többségének józan esze, nemzeti összetartozástudata és szavazata éltet” – jelentette ki az Országgyűlés elnöke a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen szerdán Nyíregyházán.
Kövér László az Életfa emlékműnél tartott beszédében fontosnak nevezte, hogy a magyarok semmilyen körülmények között, senki által ne hagyják becsapni magukat, ne váljanak ismét olyan megtévesztés áldozatává, mint amilyennek elődeik váltak közvetlenül Trianon előtt, 1918 őszétől 1919 őszéig, valamint ne veszítsék el még egyszer nemzeti államuk cselekvőképességét.
„A történelem nem ismétli önmagát, de gyakran rímel önmagára. Gyermekeink és unokáink számára tragikus volna, ha hagynánk, hogy az előttünk álló magyar jövő az 1918–19-es történelmünkre rímeljen” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke arra figyelmeztetve, hogy napjainkban az új Károlyi Mihályok és új Linder Bélák ismét megjelentek az országban, ismét agitálnak, ismét uszítanak és gyűlölködnek, mint 1918 őszén az elődeik tették.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán Szarvason.
A nemzetpolitikáért felelős miniszter a történelmi Magyarország közepét szimbolizáló emlékműnél kifejtette, június 4-e sajátos kettősséget hordoz: egyrészt Trianon gyásznapja, másrészt a nemzeti összetartozás ünnepe.
Emellett a tanulságok megértésének napja is: meg kell érteni, mi vezetett Trianonhoz, és le kell vonni a nemzet jövőjére vonatkozó tanulságokat. És a büszkeség napja is, hiszen túléltük Trianont, annak ellenére, hogy Trianonban azt akarták, hogy ne éljük túl, és ez erőt ad a jövőre is – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
„Minden magyar, éljen bárhol a világon, számíthat Magyarországra és számíthat a nemzeti kormányra. Nem szabad hagynunk, hogy Brüsszel régi és új emberei újra megosszák a magyarságot” – mondta Nacsa Lőrinc a nemzeti összetartozás napja alkalmából a Magyar Nemzetben szerdán megjelent interjúban.
A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára felidézve a 105 évvel ezelőtti trianoni békediktátumot, úgy fogalmazott: ez egy nemzeti tragédia, úgy lettünk világnemzet, hogy nem akartunk azzá válni. Rámutatott: az elmúlt száz év bebizonyította, hogy ennyi idő elteltével is a magyarok erősek és azon dolgozunk, hogy ez így is maradhasson. A nemzeti összetartozás napja azért kapta ezt a nevet, mert bár elgyászoljuk, amit el kell, de erőt merítünk abból, amit az elmúlt száz évben elértünk.
MAGYAR IS AZ ÖSSZEFOGÁSRA INT
A legerősebb ellenzéki párt, a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter közleményt adott ki az emléknapon. „Mondjuk ki június 4-én: össze kell fognunk. Minden magyarnak, egymásért!” – fogalmazott a politikus.
„Mi, magyarok, több mint ezeregyszáz éve élünk itt, Európa közepén, népek és hatalmak ütközőzónájában. Átéltünk forradalmakat, megszállásokat, gyászokat és újrakezdéseket. És mégis megmaradtunk – mert tudtuk, hogy nem a széthúzás, hanem az összetartás az útja a megmaradásnak” – fogalmazott az ellenzéki politikus.
Hozzátette: a magyarok lelke együtt erő, külön pusztulás, közösen építünk, megosztva elbukunk.
„Trianon sorstrauma, amelyre úgy kell emlékezni, hogy kimondjuk az igazságot az igazságtalanságról, de nem menekülünk a sérelmeink közé a valóság elől” – üzente Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere szerdán a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében.
Karácsony Gergely emlékeztetett: 105 éve ilyenkor „az ország lehajtott fejjel gyászolta a trianoni döntést”.
„A fájdalom akkor egyesítette a nemzetet. Ma már a fájdalom sem. Trianon velünk él, kitörölhetetlenül. Trianon sorstrauma. Szenvedést jelentett sok százezer embernek, örökre felforgatva 3,5 millió határon túli magyar életét. Kisebbségi magyarnak lenni mindennapos feladat, és bizony: küzdelem. Ezt tisztelni pedig kötelesség” – fogalmazott a politikus.
Nyitókép: Ezer Kárpát-medencei középiskolás diák két kilométeres élőlánccal köti össze a Magyar Kálvária történelmi emlékhelyet a Rákóczi Táborral (Fotó: MTI)
