Veszély fenyegeti a magyar családokat is

A fűtésszámla a négyszeresére, az áramszámla pedig a kétszeresére nőne a magyar családoknak, ha az ukránoknak sikerül keresztülvinnie azt a tervet, hogy az európai uniós tagállamoknak ne lehessen Oroszországból gázt és olajat vásárolnia, jelentette ki Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, ahol kifejtette, Magyarországnak minden évben 800 milliárd forinttal többet kellene fizetnie az Oroszország helyett máshonnan megvásárolt energiáért, és ez az összeg megegyezik azzal, amelyet a kormány minden évben szétoszt a családok között a rezsicsökkentés révén. Elmondta, az uniós tagállamok többsége az energiapolitikájával nem a saját családjait és vállalkozásait akarja segíteni, hanem az oroszoknak akar ártani, hogy ezen keresztül is segítse Ukrajnát. A kormányfő közölte, Magyarország ellenkező állásponton van, csatában van ezekkel a tagállamokkal, és nem engedi az orosz energiával kapcsolatos szankciókat kiterjeszteni Magyarországra. Az egész energiaáremelést szorgalmazó politika mögött az ukránok vannak, ezért nem indokolatlan ukrán energiafenyegetésről beszélni, tette hozzá. Úgy fogalmazott, az ukránok egy malomban őrölnek az európai vezetőkkel, akik azt gondolják, ha ártanak az oroszoknak, azzal segítenek az ukránoknak, majd hozzátette, az ukránok olyasmit követelnek az európaiaktól, ami tönkreteszi a családokat, ez a veszély fenyegeti a magyar családokat is. A brüsszeli viták nem az emberek feje fölött, hanem a lakásukban folynak, a tét az, mi lesz a magyarok áram- és fűtésszámlájával, mutatott rá Orbán Viktor, aki a műsorban arról is beszélt, mindenképpen meg kell akadályozni, hogy az orosz gázt kitiltsák Európából, ugyanis, mint mondta, ez a lépés körülbelül akkora terhet jelentene a költségvetésnek, mint amennyit a rezsicsökkentésre fordít, arra pedig még senki nem adott választ, hogy ilyen körülmények között hogyan tartható fenn ez az intézkedés.

A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy már évtizedekkel ezelőtt létezett az Ukrajnát elkerülő Nabucco gázvezeték terve, de akkor ezt ellehetetlenítették, ám a veszélyt látva a magyar kormány megteremtette a szlovák-magyar gázösszeköttetést, valamint egy déli – Szerbia, Bulgária és Törökország felé menő – vezetéket, a meglévő összeköttetések egymáshoz kapcsolásával, kapacitásuk növelésével, új kompresszor-állomások beiktatásával. Ennek következményeiről szólva elmondta, Szlovákia az ukrajnai háború kitörése után ezen a rendszeren keresztül jut gázhoz. Kiderült, lehet, hogy rövid távon üzleti megfontolások nem szóltak mellette, de hosszú távú, energiabiztonsági megfontolások igen, nyilatkozta a beruházásról Orbán Viktor.

Magyarország gázellátása szempontjából a miniszterelnök kulcsállamként említette Törökországot, mondván, oda érkezik be az azeri és az orosz gáz is, és a törökök elég bátrak ahhoz, hogy bármit mondanak is nekik, be- és továbbengedik az orosz gázt. A miniszterelnök arról is szólt, hogy Magyarország olyan megállapodást kötött Azerbajdzsánnal, amelynek keretében magyar cégek kisebb tulajdonrészt szerezhettek a világ legnagyobbjai közé tartozó azeri földgáz-mezőkben. Ezzel, jegyezte meg, lejjebb lehet tolni a magyar energiaszükséglet árát. A kormányfő Ukrajna uniós csatlakozásáról szólva hangsúlyozta, azért akarják mindenképpen kívül tartani Ukrajnát, mert ha beengedik, az összes pénzüket, mint a szivacs fogja felszívni, ennek az árát a közép-európaiak, benne Magyarország fogja majd megfizetni.

Elmondta, a nyugat-európai vezetők valamilyen okból azt vették a fejükbe, hogy egy nagyjából egymilliós hadsereg fenntartásáról szóló megállapodást kötnek Ukrajnával. Ezt az európaiak fizetnék, azaz ahelyett, hogy Nyugat-Európa a saját hadseregeit erősítené, inkább zsoldot fizet Ukrajnának. Ebből még komoly biztonsági kockázat is lehet Európa számára, mert olyan hadsereget is finanszírozhatnak, aminek szándékai nem mindig lesznek barátságosak, vagy legalábbis erre nincs garancia, figyelmeztetett. Hangsúlyozta, az ukrán uniós tagság kérdése összefügg ezzel, mert sokkal könnyebb ukránpárti pénzügyi döntéseket hozni, ha Ukrajna bent van az unióban, mintha nincs. A kormányfő ennek kapcsán arra bíztatott mindenkit, hogy mondja el a véleményét az Ukrajna uniós tagságáról a kormány által indított Voks 2025 szavazáson. Jelezte, bízik abban, hogy a szavazás – amelyen már egymillióan vettek részt –, megerősíti a kormány ukrán uniós tagságot elutasító álláspontját.

Az Országgyűlés előtt lévő átláthatósági törvényjavaslatot említve a miniszterelnök nemzeti érdeknek nevezte azt, hogy a politikai-közéleti civil szervezetek, vagy a politikai média ne fogadhasson el külföldi támogatást. Elmondta, a magyar közvélemény nagy része azt gondolja, hogy aki politikával foglalkozik, az ne fogadjon el külföldről támogatást, ezt a véleményt a nyilvánosság előtt még az érintett civil és álcivil médiaszervezetek is elfogadják. Leszögezte, szerinte ebben lehetne nemzeti egyetértés Magyarországon, a magyar embereknek nem az a dolguk, hogy állandóan benézzenek a függöny mögé, hogy amikor egy civil szervezet vagy egy média a saját véleményét írja le, vagy zsoldban áll és külföldről kap pénzt. Álláspontja szerint a törvényjavaslat kifejezetten enyhe, ebben az ügyben pedig lehetne nemzeti egyetértés Magyarországon is.