2024. július 16., kedd

Alaptörvényt módosított az Országgyűlés

Változott a „kastélytörvény” és a gyermekvédelmi törvény is – Sosem évülnek el a 18 év alattiak ellen elkövetett szexuális bűncselekmények

A magyar Országgyűlés keddi ülésén elfogadta az alaptörvény, valamint a gyermekvédelmi törvények és az úgynevezett „kastélytörvény” módosítását a szavazatok elsöprő többségével.

AZ ELNÖKI KEGYELMI JOGKÖR KORLÁTOZÁSA

A képviselők 152 igen, 1 nem szavazattal hagyták jóvá a Tuzson Bence igazságügyi miniszter által jegyzett jogszabályt, amely az Alaptörvény tizenharmadik módosítását jelenti.

A módosítás alapján a köztársasági elnök a jövőben a kormány tagjának ellenjegyzése nélkül gyakorolhatja egyéni kegyelmezési jogát, továbbá sarkalatos törvény határozza meg azon, a gyermek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmények körét, amelyek esetében az államfő nem adhat kegyelmet.

Az alkotmányban azt is rögzítették, hogy a kormány csak akkor járulhat hozzá európai uniós hitelfelvételhez, ha azt a parlamenti képviselők kétharmada támogatja.

Az Országgyűlés döntése alapján ezentúl sarkalatos törvényben kell a Magyar Honvédség katonai műveleteinek, állomásozásának és más, határátlépéssel járó csapatmozgásának, valamint a külföldi fegyveres erők Magyarország területét érintő katonai műveleteinek, állomásozásának és más, határátlépéssel járó csapatmozgásának engedélyezésével összefüggő szabályokat rögzíteni.

Az alaptörvény-módosítás július 1-jén lép hatályba, kivéve a honvédségre vonatkozó részt, amely november 1-jétől hatályos.

GYERMEKBÁNTALMAZÓNAK NINCS KEGYELEM!

Elfogadták a gyermekvédelmi törvény módosítását is. A pedofil bűncselekmények elévülésével, a pedofilnyilvántartással és a pedofil-bűnelkövetők feltételes szabadlábra helyezésével kapcsolatban is tartalmaz rendelkezéseket a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosítása, amelyet elfogadott az Országgyűlés.

A képviselők 163 igen szavazattal és 14 tartózkodás mellett fogadták el a jogszabályt, amelynek a legtöbb rendelkezése július 1-jén lép hatályba.

A büntető törvénykönyvben (Btk.) rögzítették, sosem évülnek el a 18 év alattiak ellen elkövetett szexuális bűncselekmények. Nem bocsátható feltételes szabadságra az, akit 18 év alatti sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre.

A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülés esetében megtartották a jelenlegi szabályt: az igazán súlyos, az öt évet meghaladó szabadságvesztésre ítéltek azok, akik soha nem mentesülhetnek a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.

Ugyancsak a Btk.-ban szerepel ezentúl, hogy a köztársasági elnök az egyéni kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja azzal az elítélttel szemben, aki 18 év alatti ellen követett el szexuális bűncselekményt.

A jövőben a pedofilnyilvántartásban a magyar bíróságok által elítélt személyek mellett azon magyar állampolgárok adatai is megismerhetőek lesznek, akiket az Európai Unió más tagállamában vagy az Egyesült Királyságban ítéltek el hasonló bűncselekmény miatt.

Ezentúl kizárt lesz a reintegrációs őrizet azon elítéltek esetében, akik gyermekek sérelmére követtek el szexuális bűncselekményt. A jogszabályban előírták pszichológiai alkalmassági vizsgálatot és kifogástalan életvitelt a gyermekvédelmi intézmények vezetőinek, illetve a szakmai munkakörben foglalkoztatottjainak. Ha valaki a pszichológiai alkalmassági vizsgálaton alkalmatlan minősítést kap, nem foglalkoztatható, jogviszonyát azonnal meg kell szüntetni.

A módosítás a gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok kötelezettségévé tette, hogy tájékoztassák a hatóságokat a látókörükbe tartozó gyermekeket érintő, kiemelt veszélyeztető okról, például a gyermek szexuális, fizikai bántalmazásáról, elhanyagolásáról. A jelzés elmaradása büntetést von maga után, két évig terjedő szabadságvesztés szabható ki ilyen esetben.

A táboroztatással kapcsolatban rögzítették: a gyermekekre csak olyan ember felügyelhet, aki hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, hogy kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt nem szerepel a bűntettesek nyilvántartásában, nem áll büntetőeljárás, foglalkozástól eltiltás vagy kényszergyógykezelés hatálya alatt. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a tábor szervezésében résztvevő gyerekekre és jövő év elején lép hatályba.

A jogszabályban bővítették a gyermeki jogok körét a tudatos és felelősségteljes internet- és médiahasználatot biztosító neveléssel. Új elem a gyermeki kötelezettségek között az, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása során a többi gyermek emberi méltóságát tiszteletben kell tartaniuk. A módosítás nyomán egyszerűbbé válik a kiskorúak személyiségi jogait sértő, a cyberbullying kategóriáját is kimerítő tartalmak jelentése és azok eltávolítása.

MAGÁNSZFÉRA BEVONÁSA CSAK KIVÉTELES ESETBEN

Módosították a korábban alkotmányellenesnek nyilvánított „kastélytörvényt” is. Az Országgyűlés 136 igen, 35 nem szavazattal és 9 tartózkodással ismét elfogadta a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényt, amelyet tavaly decemberben még Novák Katalin volt köztársasági elnök küldött előzetes normakontrollra, majd az Alkotmánybíróság (Ab) januárban több pontját alaptörvény-ellenesnek minősítette.

Lázár János építési és közlekedési miniszter előterjesztése eredetileg az állami tulajdonú kastélyok, kúriák, udvarházak, parkok és kertek, valamint a hozzájuk tartozó ingóságok tulajdonjogának ingyenes átruházását vagy vagyonkezelésbe adását tette lehetővé 99 éves elidegenítési és terhelési tilalom mellett, azonban az Ab a köztársasági elnök indítványával összhangban kimondta, hogy a törvény nincs tekintettel a nemzeti vagyon védelmével kapcsolatos alaptörvényi követelményekre.

A Törvényalkotási bizottság által benyújtott és most elfogadott, módosított jogszabályszöveg rögzíti, hogy a kulturális örökség részét képező ingatlanok esetében a magánszféra bevonására csak kivételes esetben, közcélokból kerülhet sor, és a mellékletben fel is sorolja azt a 48 települést és az ott lévő ingatlanokat, amelyekkel kapcsolatban a miniszter tulajdonba adással kapcsolatos nyilvános felhívást tehet közzé.

A vagyonkezelésbe adás kikerült a törvényből, a tulajdonszerző nyilvántartási értéken történő átvezetéssel kaphatja meg az ingatlant, és annak ellenértékeként vállalja, hogy tízéves felújítási terv és harmincéves fenntartási és üzemeltetési terv alapján a megszerzett épületeket felújítja, karbantartja és üzemelteti. Az államot a jogszabály szerint örökös visszavásárlási jog illeti meg. 

Nyitókép: MTI