2024. május 14., kedd

Kövér László: A Kurultaj példa a népek számára

Üzenetnek és példának nevezte a Kurultajt minden nyugati és keleti nép számára a magyar parlament elnöke szombaton Bugacon, a rendezvény megnyitóján. Kövér László emellett hevesen ostorozta a nyugati világ „szellemi bérgyilkosait”, amiért másokat meg akarnak fosztani hagyományaiktól és hitüktől.

A Kurultaj hagyományőrző rendezvény nemcsak a hun, türk rokontudatú népek ünnepe, hanem üzenet és példa minden nyugati és keleti nép számára, amelyből mindenki bölcsességet és önbizalmat meríthet – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Bugacon. Beszédét a rendezvény megnyitóján mondta el.

A Kurultaj a lovasnomád múlttal rendelkező nemzetek összetartozásának hagyományőrző rendezvénye és a legnagyobb a maga nemében Európában. Részét képezi a Magyar Törzsi Gyűlés, amelyen a hun és türk eredettel, vagy eredettudattal rendelkező rokonnépek képviselői vesznek részt. A találkozón a Kárpát-medencei magyarság szervezetei mellett 27 nemzet miniszteri szinten is képviseltette magát.
A hétvégi programsorozatban bemutatkoztak a világ legjobb lovasíjászai, szerveztek nomád és lándzsás lovasharcot, solymászatot, felelevenítették az ősi erőpróbákat és látványos felvonulásra is sor került. A látogatók a magyar őstörténetről és a lovas-nomád civilizációról tudományos-ismeretterjesztő előadásokon is részt vehettek.

Kövér arról is beszélt, hogy a magyarságot Keletről és Nyugatról is megpróbálták rákényszeríteni kultúrája feladására, gyökerei megtagadására. Az elmúlt ezer évben hol a Kelet, hol a Nyugat „harapott belénk”. Így neveltek életre bennünket, ezért vagyunk ma is erősek és életrevalók – fogalmazott.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyarok nem megtagadni, hanem mindig is összekötni akarták a Keletet és a Nyugatot. Hozzáfűzte: amikor a Kelet és a Nyugat szembekerült, a hanyatlást, ha együttműködtek, a felemelkedés esélyét hozta a magyaroknak.

Szerinte jelenleg két háború is zajlik, amelyeknek súlyos kihatásuk lehet. Az egyik Oroszország és Ukrajna között dúl. Ennek az a tétje, hogy a nyugati és keleti nagyhatalmi politika tud-e a XXI. századra stabilitást hozó új geopolitikai alkut kötni, vagy a jelenlegi lokális konfliktust világháborúvá szélesítik, amelynek csak vesztesei lehetnek. Ahogy Ukrajna és Oroszország mellett már most vesztes Európa, s vesztesei a magyarok is.
A másik, egyelőre vértelen háborúról elmondta: ennek a nyugati emlékezet kiirtása a célja. Az eltörlés kultúrájának képviselői, a transzhumanisták támadják a nyugati emberek emlékezetét. Feladatuk, hogy minden létező emberi különbözőséget szembefordítsák egymással, a fehér embert a feketével, a nyugatit a keletivel, a férfit a nővel, a fiatalt az időssel, a keresztényt a muszlimmal.

Amit a demokráciára és az emberi jogokra hivatkozva tesznek, az az emlékezet-, érték-, tudat- és identitásvesztés előidézésének kísérlete, hogy mindenki irányítható, eladósítható, s tulajdonától megfosztható legyen. Valójában meg akarnak fosztani bennünket a szabadságunktól és attól a jogunktól, hogy megőrizzük hitünket, hagyományainkat és kultúránkat, egyéni és közösségi méltóságunkat, hogy azok maradhassunk, akik vagyunk – állapította meg Kövér.
Kijelentette: a nyugati világban működő „szellemi bérgyilkosokat” a globálisan megszerveződött magánhatalmi pénzügyi érdekcsoportok működtetik, bujtogatják és finanszírozzák. Ezek az érdekcsoportok ellenségnek tekintik mind a közérdeket képviselő államot, mind a hagyományos közösségeket. Rámutatott arra is, hogy a Kurultajjal sokat lehet tanulni egymástól, és a külvilág is sokat tanulhat a rendezvénytől. A brüsszeli uniós vezetők is, akiket Kövér figyelmeztetett: a „velejéig elhibázott” (Oroszországot sújtó) szankciós politikájuknak az lesz a vége, hogy önmagukkal együtt az egész európai gazdaságot is porba rántják.