Henri B. Kagan francia és Szoai Kenszo japán tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat az aszimmetrikus szerves szintézisben megjelenő nemlineáris hatások és az aszimmetrikus autokatalízis felfedezéséért a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.
Az élethez nélkülözhetetlen molekulák közül sok olyan létezik, amely két, egymás tükörképének számító formában fordul elő, akárcsak a bal és a jobb kéz. Az élő szervezetek mégis szinte kizárólag csak az egyik változatot használják, ezt a jelenséget nevezik „homokiralitásnak", a görög „kéz" szóból eredően. Ennek az aszimmetriának a kialakulása sokáig talány volt a kémikusok számára. Henri B. Kagan és Szoai Kenszo a százéves rejtély megoldásáért kapják a 2026-os kémiai Nobel-díjat – emelte ki a Nobel-bizottság a közleményében.
Az indoklásban felidézték, hogy Kagan egy új módszer felfedezésével elérte, hogy a tükörképi párok egyikéből a korábban elképzelhetőnek véltnél lényegesen nagyobb felesleget lehessen létrehozni. „Felfedezése forradalmi jelentőségűnek bizonyult a gyógyszerek, ízesítő- és illatanyagok, valamint új anyagok előállításán dolgozó vegyészek számára."
Szoai Kenszo pedig létrehozta az első kémiai reakciót, amelyben a lehetséges tükörképi párok közül kizárólag az egyik keletkezett. A biológiai folyamatoktól eltekintve ez korábban senkinek sem sikerült - hangsúlyozta a Nobel-bizottság.
„Valószínűleg ez a legizgalmasabb kísérlet a szerves kémiában" – jelentette ki a stockholmi sajtótájékoztatón Peter Somfai, a Kémiai Nobel-bizottság tagja, aki úttörő jelentőségűnek nevezte a két tudós felfedezéseit. Magyarázata szerint Kagan és Szoai bemutatták, hogyan irányíthatók a kémiai reakciók úgy, hogy egy adott molekula két tükörképi változata közül csak az egyik keletkezzen, és munkájuk kulcsfontosságú volt a gyógyszergyártásban. „A gyógyszer balos változata más hatást fejthet ki, mint a jobbos, ezért szükség van olyan módszerekre, amelyekkel szelektíven állíthatók elő" – fűzte hozzá Somfai.
A stockholmi sajtótájékoztatón a tudományos akadémia főtitkárának, Ellen Moonsnak telefonon sikerült elérnie a japán tudóst, aki éppen vásárolt. Szoai a díjat megköszönve élete „egyik legizgalmasabb napjának" nevezte a mait és gratulált Nobel-díjas kollégájának. A tudós hangsúlyozta, hogy különösen azért örül és hálás a díjért, mert az ráirányítja a figyelmet erre a tudományterületre.
Az 1930-ban született, 95 éves Henri B. Kagan a Paris-Sud Egyetem professzora, a 75 éve Hirosimában született Szoai Kenszo pedig a Tokiói Tudományegyetem tudósa.
A Nobel-díjjal járó 12 millió svéd koronát (392 millió forintot) egyenlő arányban osztják el a tudósok között. A díjat szokás szerint december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Stockholmban.
Tavaly a fémorganikus térhálók kifejlesztéséért Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit-ausztrál és Omar M. Yaghi jordániai-amerikai tudósnak ítélték oda a díjat.
A kémiai Nobel eddigi legidősebb kitüntetettje John B. Goodenough, aki 97 évesen kapta meg 2019-ben az elismerést.
A Nobel-hét csütörtökön az irodalmi díjazott bejelentésével folytatódik. Pénteken a Nobel-békedíjast nevezik meg, október 12-én pedig a közgazdasági Nobel-emlékérem idei kitüntetettjét hirdetik ki.
Nyitókép: A díjat szokás szerint december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Stockholmban (Fotó: Beta/AP)
