Szerbiának többet kell tennie az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában, a választások után pedig kiderül, hogyan viszonyul ehhez a leendő kormány – jelentette ki Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos, közli a Beta.
Kos az Európai Parlament Külügyi Bizottsága előtt ismertette az Európai Bizottság tervét, amely az EU-t készítené fel a jövőbeli bővítésre. Mint mondta, Szerbia nem tartozik azon legelőrébb járó országok közé, amelyek külön ütemtervet kapnak az uniós csatlakozás további lépéseihez.
– Szerbiának többet kell teljesítenie. A választások után meglátjuk, mennyire komoly az új kormány szándéka: nem elég csupán arról beszélni, hogy az ország az EU tagja szeretne lenni, konkrétan tenni is kell érte, különösen a stratégiai összehangolás, valamint a közös kül- és biztonságpolitikához való igazodás terén – fogalmazott Kos.
Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban azt mondta, reméli, hogy az ország a választások után folytatja útját az Európai Unió felé, amennyiben a politikai vezetők komolyan veszik a csatlakozási folyamat folytatását.
– Az ütemtervnek csak akkor van értelme, ha az autó halad, ha egy helyben áll, akkor nincs. Mindent meg kell tennünk azért, hogy az autó elinduljon – fogalmazott Kos, aki szerint a reformok jelentik a jármű motorját hajtó legfontosabb üzemanyagot.
Az uniós biztos korábban bejelentette, hogy október 28-án, az új bővítési csomaggal együtt ismertetik az európai integrációban legnagyobb előrelépést elérő négy ország – Montenegró, Albánia, Moldova és Ukrajna – ütemtervét. Ezek tartalmazzák majd a következő lépéseket, az előzetes határidőket és a csatlakozási folyamat konkrét céljait.
Az ütemtervek az Európai Bizottság azon javaslatának részét képezik, amely az uniót készítené fel a következő bővítésre. A terv egyebek mellett megerősítené a már létező ágazati védelmi mechanizmusokat, amelyekkel felléphetnének abban az esetben, ha egy új tagállam a csatlakozás után visszalépne vállalt kötelezettségeinek teljesítésében. Emellett új intézményi védelmi mechanizmust is bevezetnének.
A gazdaság, a belső piac, valamint az igazságügy és a belügy területén jelenleg alkalmazható három ágazati védelmi intézkedést a korábbi csatlakozási szerződések alapján egy ország belépését követő három évben lehetett aktiválni. Az új csatlakozási szerződések ezt az időszakot jelentősen meghosszabbítanák.
Az új intézményi védelmi mechanizmus az EU alapját képező értékek és a lojális együttműködés elvének súlyos megsértésére vonatkozna.
A legsúlyosabb esetekben az uniós források megvonását vagy a szavazati jog felfüggesztését is lehetővé tenné, és a csatlakozást követő 15 éven keresztül lenne alkalmazható.
– Használni fogjuk a régi védelmi mechanizmusokat, de új intézkedést is szeretnénk bevezetni arra az esetre, ha az új tagállamok megsértik a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető értékek elveit. Tizenöt éves átmeneti időszakot javaslunk, hogy gyorsabban tudjunk fellépni, mint azt az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke lehetővé teszi – mondta Kos.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem jelenti azt, hogy az új tagállamok eltérő helyzetbe kerülnének a régebbi tagországokhoz képest.
További javaslat, hogy az új tagállamok tagságuk első éveiben önként vállalják: kétoldalú viták miatt nem akadályozzák a későbbi bővítéseket és más tagjelölt országok előrehaladását. Kos szerint ez nem a csatlakozási szerződés részét képezné, hanem külön nyilatkozatban vállalnák.
Az új tagállamok esetleges visszalépése ellen alkalmazott valamennyi védelmi intézkedés ideiglenes, célzott és visszafordítható lenne, alkalmazásukat pedig rendszeresen felülvizsgálnák.
Az Európai Bizottság azt is javasolja, hogy bizonyos területeken az egyhangú döntéshozatalt minősített többségi szavazás váltsa fel. Ez vonatkozna többek között a tárgyalási klaszterek megnyitására és a csatlakozási tárgyalások más köztes lépéseire is.
A javaslat része egy ambiciózusabb, fokozatos integrációs modell is, amelynek keretében a tagjelölt országok már a teljes jogú tagság előtt szorosabban bekapcsolódhatnának bizonyos uniós szakpolitikákba és ágazatokba. Ennek feltétele a reformok végrehajtása, az EU-val való stratégiai összehangolás és a közös értékek tiszteletben tartása lenne.
– Csak azok a tagjelöltek vehetnek részt a mélyebb fokozatos integrációban, amelyek komolyan gondolják a tagságot. Stratégiai összehangolást várunk el az EU-val, valamint teljes igazodást a közös kül- és biztonságpolitikához – hangsúlyozta Marta Kos.
Hozzátette, hogy a fokozatos integráció nem helyettesíti a teljes jogú uniós tagságot.
Nyitókép: Az EU bővítésért felelős biztosa szerint Szerbia nem tartozik az uniós integrációban legelőrébb járó tagjelölt országok közé (Fotó: Beta)
