Újabb heves támadás Kijev ellen

Oroszország csaknem ötszáz drónnal és negyven különböző típusú rakétával támadta Ukrajnát szombatra virradóra több órán át – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, kiemelve, a csapások fő célpontja Kijev volt, ahol emiatt több kerületben megszűnt az áram- és a távhőszolgáltatás, valamint több lakóépület is megrongálódott, tüzek keletkeztek, így a mentők számos helyszínen voltak kénytelenek egyszerre dolgozni. A hírügynökségi jelentések szerint a rakétás és drónos támadás két ember életét követelte, és egyes források szerint több százezer, más források szerint egymilliónál is több háztartás maradt áram nélkül az ukrán fővárosban és környékén.

Ukrajna vezető magán-energiaellátója, a DTEK vasárnap bejelentette, hogy egy nappal a légitámadások után mintegy 750 ezer kijevi háztartásban helyreállította az áramellátást. A DTEK ukrán energiaszolgáltató közleményében azt írta, hogy Kijevben, a Dnyeper folyó jobb partján a fogyasztók visszatértek a tervezett áramszünethez, a helyzet azonban súlyosabb a folyó bal partján, ahol vészhelyzeti áramszünet van érvényben.

„Ha Oroszország még a karácsonyi és újévi időszakban is lerombol otthonokat, tönkretesz erőműveket, akkor erre a beteges tevékenységre csak valóban erős lépésekkel lehet válaszolni” – fogalmazott az ukrán elnök az X-en, majd felszólította az Egyesült Államokat és Európát, hogy gyakoroljanak nagyobb nyomást Moszkvára a béke érdekében. 

Minderre azt megelőzően került sor, hogy az ukrán elnök találkozott volna Donald Trump amerikai elnökkel. A vasárnap estére tervezett megbeszélések középpontjában a korábbi nyilatkozatok alapján a háború lezárásának lehetőségei, a biztonsági garanciák, valamint a Donyeck és Zaporizzsja megyéket érintő területi kérdéseknek kellett volna állnia. Ezzel kapcsolatban azonban Zelenszkij úgy nyilatkozott: „Az elmúlt napokban sok kérdés merült fel. Hol van Oroszország válasza az Egyesült Államok és más nemzetközi partnerek által tett javaslatokra a háború befejezése érdekében? Az orosz képviselők tárgyalnak, de a valóságban a Kinzsalok és a Sahídok beszélnek helyettük.” 

Donald Trump ugyanakkor a Politico hírportálnak adott interjúban úgy foglalta össze várakozásait az ukrán elnökkel tervezett találkozóval kapcsolatban, hogy Volodimir Zelenszkij nem rendelkezik semmivel az ő jóváhagyása nélkül. Az interjúban egyebek mellett azt mondta: „Azt hiszem, hogy jól fog menni…”, majd hozzátette: „Azt hiszem jól fog menni Putyinnal is…”, utalva arra, hogy hamarosan Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyal. 

Zelenszkij egyébként az amerikai elnökkel való találkozás előtt egyeztetett Friedrich Merz német kancellárral az ukrajnai békefolyamatról és az európai fellépés összehangolásáról. Az X közösségi oldalon közölte, hogy összehangolták az álláspontjaikat, és Európának egységesen kell fellépnie az európai életforma, az államok függetlensége és az európai béke védelmében. Az ukrán elnök arról is beszámolt, hogy tájékoztatta a német kancellárt Kijev és az amerikai megbízottak közötti egyeztetésekről. Emlékeztetett a legutóbbi, berlini csúcstalálkozóra és az ott elért eredményekre, hozzátéve: Ukrajna továbbra is az európai partnerekkel közösen kíván eljárni.

Zelenszkij külön köszönetet mondott Németországnak megingathatatlan és kézzelfogható támogatásáért. Mint írta, a német–ukrán együttműködés révén már ezrek életét sikerült megmenteni az orosz támadásokkal szemben, és Ukrajna fenn tudja tartani védelmi pozícióit diplomáciai érdekérvényesítésének erősítése érdekében. 

Merz minderre szintén az X-en reagált, kijelentve, hogy Németország megingathatatlanul Ukrajna mellett áll. Szerinte a béke, a szabadság és a biztonság érdekében továbbra is elengedhetetlen az erős, összehangolt európai fellépés. A kancellár jelezte: az úgynevezett berlini csoport készen áll a segítségnyújtásra, szoros egyeztetésben az amerikai partnerekkel.

Zelenszkij szombaton Halifaxban tárgyalt Mark Carney kanadai miniszterelnökkel is, aki kijelentette, Kanada további gazdasági segélyt nyújt Ukrajnának 2,5 milliárd kanadai dollár értékben. A kanadai kormányfő azt mondta, ez a támogatás segít majd Ukrajnának abban, hogy pénzügyi támogatást tudjon szerezni a Nemzetközi Valutaalaptól. Rövid közös sajtótájékoztatójukon Carney arról is beszélt, hogy az igazságos és tartós ukrajnai békéhez elengedhetetlen egy olyan Oroszország, amely hajlandó együttműködni, ám a legfrissebb, Ukrajna elleni orosz támadásokra utalva a kanadai kormányfő azt mondta, azok ismét megmutatták, Oroszország hogyan viszonyul a törekvő erőfeszítésekhez. „Ez mutatja igazán, hogy miközben mi békét akarunk teremteni, Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt nem akarja” – fogalmazott Carney.

Oana Toiu román külügyminiszter ugyancsak szombaton az X közösségi oldalon közölte, Románia szolidáris Ukrajnával az orosz légicsapások miatt. A román külügyi tárca vezetője bejegyzésében hangsúlyozta, hogy Románia kiáll Ukrajna mellett az ukrán energetikai infrastruktúrát, iskolákat és lakóövezeteket ért orosz légicsapások miatt. Emlékeztetett, hogy a támadásoknak több tíz sérültje van, és a támadások nyomán az ukrán főváros jelentős része fűtés nélkül maradt a tél kellős közepén, karácsonykor. Oana Toiu úgy értékelt, hogy a szombatra virradóra történt légicsapások annak a terrorkampánynak a részét képezik, amelyet Oroszország az ukrán civilek ellen folytat, majd leszögezte, Románia a továbbiakban is támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi egységét.