Lehet, hogy már a közeljövőben találkozik egymással Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – közölte a Kreml egyik magas rangú tisztségviselője. J. D. Vance amerikai alelnök kifejezte reményét, hogy a „következő hetekben” jó hírek érkeznek az Ukrajna elleni orosz háború lezárásáról folyó tárgyalásokról. Az Egyesült Államok immár saját nemzetbiztonsága szempontjából is kulcsfontosságúnak tartja az ukrajnai fegyveres konfliktus mielőbbi befejezését.
Az Egyesült Államok közzétette frissített nemzetbiztonsági stratégiáját, amely fontos célkitűzésként nevezi meg az Ukrajna elleni háború mielőbbi megszüntetését és a megtámadott ország újjáépítését. A stratégiai stabilitás helyreállítása Oroszországgal szintén prioritásként szerepel a dokumentumban, amely rámutat: meg kell változtatni azt a felfogást, hogy a NATO folyamatosan bővülő szövetség.
A szövegből az is kiderül, hogy Washington konfliktusban áll az irreális elvárásokat hangoztató és a demokratikus folyamatokat aláásó európai kormányokkal. Az európai államoknak azt üzeni, hogy nagyobb felelősséget kell vállalniuk saját védelmükért.
A dokumentum emellett kimondja: a Közel-Kelet már nem meghatározó fontosságú az amerikai külpolitikában. A XXI. században az USA számára az indo-csendes-óceáni térség vált kulcsfontosságú geopolitikai és gazdasági „frontvonallá”.
Az amerikai elnök a héten is többször beszélt arról, hogy véget kell vetni a háborúnak Ukrajnában. Donald Trump közölte: emberei keményen dolgoznak a megoldáson. Alelnöke, J. D. Vance kifejezte reményét, hogy már a „következő hetekben” jó hírek érkeznek a háború lezárásáról folyó tárgyalásokról.
Vlagyimir Putyin orosz államfő külpolitikai tanácsadója is biztató hírt közölt. Jurij Usakov szerint „lehet, hogy a közeljövőben megvalósul” Putyin és Trump személyes találkozója.
Washington nemrég ismertetett egy 28 pontos béketervet, amelyet azóta az ukránokkal – november 23-án Genfben – egyeztetve módosítottak, rövidítettek (20, más források szerint 19 pontra), majd átadtak Moszkvának. Trump megbízottjai a héten (kedden) majd’ öt órán tárgyaltak a Kremlben a tervezetről, de áttörést nem sikerült elérni. Az amerikaiak ezután csütörtökön Miamiban egyeztettek ismét Ukrajna képviselőivel a háború befejezését szolgáló javaslatról. Az ukrán delegációt tájékoztatták a Kreml álláspontjáról is.
Európában egyre nagyobb figyelmet kap Ukrajna finanszírozása. Az Európai Bizottság (EB) azt szeretné, ha elkoboznák az EU-ban a háború elején – a nemzetközi szankciókkal összhangban – befagyasztott orosz állami vagyont és az összeget Ukrajnának adnák.
Becslések szerint a zárolt vagyon értéke mintegy 210 milliárd euró. Az összeg zömét, 183 milliárd eurót Belgiumban őrzik, illetve kezelik az Euroclearnél. A nemzetközi értékpapír-elszámolásokra szakosodott intézet és a belga kormány azonban ellenzi a pénz átadását.
Az Euroclear vezérigazgatója pénteken kijelentette: jelentős kockázatokat jelentene Belgiumnak, s destabilizálhatja a globális pénzügyi rendszert, ha a befagyasztott orosz vagyont elkoboznák és Ukrajna finanszírozására használnák fel. Valérie Urbain felhívta a figyelmet a lehetséges jogi lépésekre is, amelyeket Moszkva azért tenne, hogy a sajátját visszaszerezze. Jelezte egyúttal, hogy az Euroclear bíróság előtt támadna meg egy olyan döntést, amellyel az EU az orosz pénzeszközök átadására kényszerítené az intézményt.
A Nemzetközi Valutaalap szerint a következő két évben az ukrán állam működtetésére és a védekezés költségeinek fedezésére 135 milliárd euróra van szüksége Kijevnek. Az EB szerdán javasolta, hogy a lefoglalt orosz pénzeket egy 90 milliárd eurós hitel fedezésére használják fel. A hitel összegét Ukrajna rendelkezésére bocsátanák 2026-ban és 2027-ben.
