Az Egyesült Államok és Ukrajna a vasárnapi genfi egyeztetés után „finomított békekeretet” vázolt fel. A háborút lezáró terv kidolgozását tegnap folytatták a svájci városban.
Már az első nap sikerült jelentős előrelépést elérni a múlt héten ismertté vált, 28 pontos amerikai béketerv nyitott kérdéseivel kapcsolatban. A tervet októberben állították össze titokban amerikai és orosz megbízottak, akik Ukrajnával is konzultáltak.
Hírek szerint a tervezet – eredeti formájában – Oroszországnak kedvez, teljesíti az államfő, Vlagyimir Putyin legfontosabb követeléseit. Az amerikai elnök, Donald Trump által jóváhagyott javaslatcsomag jelentős és fájdalmas engedményekre szorítaná Ukrajnát. Tartalmazza olyan követelések teljesítését is, amelyeket Kijev korábban elfogadhatatlanoknak minősített, s visszautasított, európai szövetségeseivel együtt.
Trump előbb sürgette Ukrajnát, hogy november 27-éig fogadja el a tervezetet, ám később jelezte: ez nem feltétlenül a végleges ajánlat, de a háborút „így, vagy úgy” be kell fejezni.
Ezzel összhangban Genfben vasárnap óta tárgyalnak az USA és Ukrajna képviselői. A tervezetet tegnap megvitatták az EU-tagállamok vezetői is.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ukrán delegációval folytatott vasárnapi egyeztetést értékelve elmondta: sikerült jelentősen előre lépni a washingtoni béketerv nyitott kérdéseivel kapcsolatban, de „van még tennivaló”. Hozzáfűzte: változtatásokat hajtanak végre a dokumentumban, hogy olyan megoldást találjanak, amely mind Ukrajna, mind az Egyesült Államok számára elfogadható. Emellett az európai országokkal is meg kell vitatni a kérdést. Rubio kifejezte reményét, hogy sikerül közös nevezőre jutni.
IDŐT KÉRT
A módosított változatot – az amerikai és az ukrán elnök jóváhagyása esetén – átadják Oroszországnak, amelynek szintén meg kell fogalmaznia álláspontját a háború befejezéséről. Rubio jelezte: az USA mielőbb szeretné a békés rendezést elérni Ukrajnában. „Nagyon derűlátóak vagyunk abban, hogy ezt észszerű időn belül, nagyon hamarosan meg tudjuk valósítani. De szükségünk van még egy kis időre” – nyilatkozta.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő megköszönte a hazájának juttatott életmentő támogatásokat és a háború befejezéséhez nyújtott segítséget Washingtonnak, Trumpnak, Európának, valamint a G7 és a G20 országainak. Üzenetét azután fogalmazta meg, hogy Trump vasárnap hálátlansággal vádolta meg Ukrajna vezetését.
ELLENJAVASLATOT KÜLDTEK
A Genfben tegnap megtartott második tárgyalási fordulón Kijev európai szövetségesei közül többen is részt vettek a közös javaslat kidolgozásában, az eredeti béketervezet módosításában. Feltételezhetően figyelembe vették a 28 pontos európai ellenjavaslatot is, amelyet a hét végén nyújtott be az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország az amerikai béketervhez kapcsolódóan, illetve annak módosítására.
A dokumentum rögzíti, hogy a területcserékről szóló tárgyalásokon figyelembe kell venni a frontvonalak állását. (Ezzel szemben az amerikai javaslat bizonyos területeket eleve az oroszoknak adna.) Ezenkívül Ukrajna vállalná, hogy nem kísérli meg haderővel visszaszerezni az Oroszország által megszállt területeit. Moszkva pedig elfogadná, hogy nem terjeszkedik túl a megállapodásban rögzített határokon.
Ukrajna hadseregének létszámát békeidőben 800 ezer főre korlátozzák, szemben a Washington által javasolt 600 ezerrel. Kijev biztonsági garanciákat is kapna, ám azok érvényüket veszítenék, ha a kedvezményezett megszegné a vállalt kötelezettségeit.
NEM TERJESZKEDHETNE
A brit–francia–német elképzelés szerint Oroszország és Ukrajna, valamint a NATO között megnemtámadási megállapodás jönne létre. Oroszország a szomszédjait sem támadhatná meg. A NATO ugyanakkor beleegyezne, hogy nem terjeszkedik tovább, s békeidőben nem állomásoztat állandó jelleggel csapatokat Ukrajnában.
A békemegállapodás aláírása után párbeszéd indulna Oroszország és a NATO között a biztonsági aggályok megvitatására. Ukrajna esetleges NATO-csatlakozásáról a katonai szövetség tagjai dönthetnének konszenzussal. Az EU-tagságra azonban jogosult lenne.
Ha Oroszország újból háborút indítana Ukrajna ellen, akkor egy erőteljes katonai válaszlépés mellett minden globális szankciót visszaállítanának ellene, a megszerzett területek elismerését, valamint a megállapodásból származó egyéb előnyöket pedig visszavonnák.
PARTNERSÉGET KÖTNE
Javaslatként fogalmazódott meg az is, hogy Ukrajnát teljesen újjáépítik és pénzügyileg kártalanítják, többek között a külföldön zárolt orosz vagyoni eszközökből. Az Egyesült Államok partnerséget kötne Ukrajnával az ország gázinfrastruktúrájának közös helyreállítására, fejlesztésére, korszerűsítésére és üzemeltetésére. Az infrastruktúra-fejlesztésre, valamint a bányakincsek és természeti erőforrások kitermelésére a Világbank finanszírozási csomagot állítana össze, közben Oroszországot fokozatosan integrálnák a világgazdaságba, s lehetővé tennék visszatérését a G7-országcsoportba.
Az Egyesült Államok és Oroszország megállapodnának a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról és ellenőrzéséről szóló szerződések meghosszabbításában, Ukrajna pedig beleegyezne, hogy nem törekszik atomfegyverek birtoklására.
A Berlin, London és Párizs által elkészített ellenjavaslat szerint azonnal hatályba lépne a tűzszünet, amint a szemben állók elfogadják a megállapodást, s csapatiak visszavonulnak a kijelölt állásokba.
ÜDVÖZÖLTÉK AZ ELŐRELÉPÉST
A Fehér Ház szerint a vasárnapi genfi megbeszéléseken Kijev megbízottjai jelezték: az amerikai javaslat tükrözi az ukrán nemzeti érdekeket, valamint hiteles és kikényszeríthető mechanizmusokat tartalmaz arra, hogy biztosítsa Ukrajna rövid és hosszú távú biztonságát.
Az EU vezetői tegnap üdvözölték az előrelépést, de figyelmeztettek: még vannak megoldatlan kérdések. Berlin és Párizs külön méltatta az előrelépést a genfi tárgyalásokon. Zelenszkij pedig közölte: „fontos lépéseket” tettek előre, de „a valódi béke eléréséhez többre van szükség”.
Megszólalt a Kreml is. Kedvező hangnemű nyilatkozatából kiderült, hogy Putyin elnök és török hivatali kollégája, Recep Tayyip Erdoğan tegnap telefonon tárgyalt egymással. Putyin eközben megjegyezte: az amerikai javaslatok „elvileg alapul szolgálhatnak egy végleges békés rendezéshez”.
Trump tegnap már az orosz–ukrán béketárgyalások lehetséges előrehaladásáról adott hírt. A közösségi médiában óvatos optimizmussal vetette fel a kérdést: „Valóban lehetséges, hogy nagy előrelépés történik az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalásokon? Ne higgyék el, amíg nem látják, ám lehet, hogy valami jó dolog történik”.
Nyitókép: A terepen továbbra sem szünetelnek a harcok (Fotó: AP via Beta)
