Oroszország nyer, Ukrajna veszít. Sokan osztják ezt a véleményt, miután elolvasták az Ukrajna elleni orosz háború befejezését sürgető új, 28 pontból álló amerikai tervet, amelyet Washington és Moszkva titokban állított össze. Kijev már megkapta a dokumentumot. A média szerint Ukrajna területeket adna át Oroszországnak, amiért szövetségeseitől garanciát kapna arra, hogy fegyverrel sietnek a segítéségre, ha ismét orosz támadás érné. Kijevnek állítólag legkésőbb november 27-én el kell fogadnia a feltételeket, amelyek nemcsak területi engedményekre vonatkoznak.
Közleményben reagált Kijev arra a 28 pontos béketervezetre, amelyet csütörtökön este kapott kézhez az ukrán államfő, amikor tárgyalt az őt felkereső, Dan Driscoll vezette amerikai küldöttséggel. Volodimir Zelenszkij kormánya nem utasította el nyilvánosan az amerikai dokumentumot, de a közleményben jelezte: Ukrajna nem ért egyet azzal, hogy a terv eredeti formájában igazságos békét biztosítana. Az elnöki hivatal csak annyit közölt: megkapták a javaslatot, és dolgoznak rajta.
Pénteken folytatódott a dokumentum tanulmányozása. Amerikai tisztségviselők közben Kijevben tájékoztatták a tervezetről az EU-tagországok ukrajnai nagyköveteit. Tárgyalások eredményeként a javaslat még módosulhat. Donald Trump amerikai elnök és Zelenszkij a napokban ismét egyeztet egymással, s utána kiderül, mi lesz a tervezet sorsa.
DECEMBERBEN VÉGLEGESÍTENÉK
A tervezet előkészítését titkos egyeztetések előzték meg, amelyekbe állítólag csak az Egyesült Államok és Oroszország megbízottjai vettek részt. Más források szerint Ukrajna képviselőjét októberben tájékoztatták arról, hogy mi készül.
Washington állítólag azt várja Kijevtől, hogy legkésőbb november 27-én fogadja el a feltételeket. Utána Moszkva elé kerülne a megállapodástervezet, amelyet december elején véglegesítenének.
FENNTARTÁSOKKAL FOGADTÁK
Brüsszelben fenntartásokkal fogadták az erre vonatkozó híreket, egyúttal nehezményezték, hogy Kijevnek túl sok engedményt kell tennie. Sokan úgy vélik, Trumpék az agresszort ajándékoznák meg.
Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közölte: Brüsszel „nem hallott orosz részéről semmilyen engedményről”, ami megkérdőjelezi a kezdeményezés kiegyensúlyozottságát. Kaja Kallas pénteken megismételte, hogy az EU támogat minden tervet, amely igazságos és tartós békéhez vezet, ám „bármely béketerv csak úgy működhet, ha annak Ukrajna és az európaiak is részesei”. Hozzáfűzte, a megállapodás feltételeiről Kijevnek kell döntenie.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője arról számolt be, hogy az amerikai elnök támogatja a tervet, mert jó Oroszországnak és Ukrajnának is. Ezért Washington úgy véli – tette hozzá –, hogy mindkét fél számára elfogadhatónak kell lennie.
Megszólalt a Kreml szóvivője is. Dmitrij Peszkov pénteken elmondta, Oroszországot nem értesítették arról, hogy az ukrán államfő hajlandó lenne tárgyalni velük az amerikai kezdeményezésről. Azt állította, hogy Moszkva „hivatalosan semmit se” kapott Washingtontól, és a 28 pontról érdemben nem is egyeztettek egymással.
MOSZKVÁNAK KEDVEZ
A média úgy tudja, hogy a terv – eredeti formájában – Oroszországnak kedvez, teljesíti az államfő, Vlagyimir Putyin legfontosabb követeléseit. Ukrajna legfeljebb annak örülhet, hogy a jövőben (területileg összezsugorítva) megmaradhat önálló országként, és újjáépítik.
A Trump által jóváhagyott csomag alighanem jelentős és fájdalmas engedményeket vár el Kijevtől. Olyan követelések teljesítését is, amelyeket Zelenszkijék korábban elfogadhatatlanoknak minősítettek, s visszautasítottak, európai szövetségeseikkel együtt.
TERÜLETEKET ADNA ÁT
Nem hivatalos források szerint a tervezet azonnali tűzszünetet irányoz elő, s a csapatok visszavonását a kijelölt demarkációs vonalakhoz. A frontvonal némely szakaszain demilitarizált övezetet alakítanának ki az ukrán és az orosz ellenőrzés alatt álló területek között.
Előírja továbbá, hogy Kijev adja át Oroszországnak Donyeck és Luhanszk megyéket (a Putyin seregei által el nem foglalt részekkel együtt), a Krím félsziget pedig orosz kézen marad, de Moszkva fennhatóságát a terület felett nem ismeri el sem az Egyesült Államok, sem Ukrajna. Az utóbbinak csökkentenie kell hadereje létszámát (a jelenlegi 800-850 ezerről valószínűleg 600 ezerre vagy kevesebbre), és nem birtokolhat atomfegyvereket, sem nagy hatótávolságú csapásmérő harci eszközöket (drónokat, rakétákat).
AMNESZTIÁT KAPNAK
Tilos lenne Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, s a szövetség csapatokat sem állomásoztathatna az országban, amely amerikai katonai támogatásban sem részesülne.
Mindezekért állítólag tíz évre szóló, és közös megegyezéssel megújítható nyugati biztonsági garanciákat kapna cserébe. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a jövőben ismét orosz fegyveres támadás érné Ukrajnát, arra az USA és szövetségesei ennek megfelelően reagálnának, akár katonai erővel is. Az amerikai hadsereg tehát elköteleződne Ukrajna védelmére egy esetleges újabb háború esetén.
A tervezet értelmében az oroszok kivonulnak Szumi, Harkiv és Dnyipropetrovszk megyék megszállt részeiből. Minden hadifogoly és elrabolt civil hazatérhet mindkét oldalon. A háború résztvevői amnesztiát kapnak.
FELOLDJÁK A SZANKCIÓKAT
Washington koordinálná a békefeltételek betartatását és Ukrajna újjáépítését, amihez a pénzt az EU és az Egyesült Államok biztosítaná, részben a külföldön befagyasztott, több száz milliárd dollár értékű orosz állami vagyon felhasználásával.
A háború befejezése után száz nappal választásokat tartanának Ukrajnában. Oroszország pedig fokozatosan mentesül a külföldi szankciók alól és visszatérhet a nemzetközi közösség meghatározó szervezeteibe, így a világ hét legfejlettebb iparú országát tömörítő csoportba (G7). Emellett szoros gazdasági együttműködést alakíthatna ki az USA-val.
