Zelenszkij: Nagy háborúra készül Oroszország

Oroszország növeli hadiipari létesítményeinek termelését, és egy nagy háborúra készül az európai kontinensen 2029-től vagy 2030-tól – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap a Telegramon, hangsúlyozva, hogy nagyobb nyomást kell gyakorolni emiatt Oroszországra.

„Figyelembe véve a harctéri helyzetet, nem látjuk, hogy Oroszország meg akarna állni. A probléma az, hogy amikor az orosz hadiiparra tekintünk, azt látjuk, hogy növelik a termelésüket, és folytatni akarják ezt a háborút” – emelte ki az államfő.

SÚLYOS A HELYZET POKROVSZKBAN

Az ukrán elnök elismerte, hogy súlyos a helyzet a Donyeck megyei Pokrovszkban, és kijelentette, hogy a csapatok kivonásáról szóló bármilyen döntést a helyszínen lévő katonai parancsnokságnak kell meghoznia.

Szavai szerint Oroszország azért törekszik Pokrovszk elfoglalására, hogy meggyőzze Donald Trump amerikai elnököt az ukrán csapatok kivonásának szükségességéről Donyeck és Luhanszk megyékből, leszögezte viszont, hogy ez nem fog megtörténni.

„Nem hagyhatjuk el Ukrajna keleti részét. Senki sem tudja garantálni, hogy miután elfoglalnak egy-egy települést, nem fognak tovább nyomulni. Nincs visszatartó erő” – fejtette ki. Emellett hangsúlyozta, hogy az orosz csapatoknak „nincs is akkora erejük”, és az ukrán energiarendszert veszik célba, hogy tavaszig engedelmességre kényszerítsék Ukrajnát.

Zelenszkij egyúttal kiemelte, hogy Ukrajna „nyitott marad a tárgyalásokra az oroszokkal” a tűzszünet elérése érdekében. „Ha valóban be akarják fejezni a háborút, akkor diplomáciai útra kell lépniük” – szögezte le.

Igor Kimakovszkij, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója szerda este kijelentette, hogy az orosz hadsereg ellenőrzése alá vonta Pokrovszk területének 90 százalékát.

CSAPÁSOK AZ ENERGIARENDSZERRE

Az orosz hadsereg egy Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 138 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat tegnapra virradóra, többen megsebesültek, és energetikai és infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg a légicsapásokban – közölték ukrán hírforrások.

Az energetikai infrastruktúrát ért orosz dróntámadások következtében tegnap reggel Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja megyékben több helyen szünetel az áramszolgáltatás, az éjszaka folyamán pedig Odessza megyében is támadás érte az energetikai létesítményeket – közölte az Ukrenerho nemzeti energetikai Zrt.

EURÓPAI TÁMOGATÁS UKRAJNÁNAK

Európa továbbra is támogatni fogja Ukrajna ellenállását, ami az elmúlt két hétben még sürgetőbbé vált, mivel Oroszország ismét támadásba lendült, a teljes ukrán energiarendszert célozva – jelentette ki Ursula von der Leyen tegnap Brüsszelben.

Az Európai Parlamentnek a legutóbbi uniós csúcs eredményeit tárgyaló plenáris vitájában az Európai Bizottság (EB) elnöke hangsúlyozta: az oroszok egyetlen nap alatt több mint 40 rakétát, valamint mintegy 500 drónt lőttek ki ukrán energetikai létesítményekre, két nagy erőmű pedig megsemmisült.

A bizottság elnöke közölte: Európa továbbra is helyreállítja az orosz csapások okozta károkat, stabilizálja Ukrajna energiahálózatát – több mint két gigawattnyi villamos energiát exportálva –, és védi a kritikus infrastruktúrát új drónelhárító rendszerekkel. „Ez a tél meghatározza majd a háború jövőjét” – tette hozzá.

Von der Leyen szerint tartós béke csak erős és független Ukrajnával képzelhető el. „Folytatnunk kell a háború költségeinek növelését Oroszország számára” – mondta, hozzátéve, hogy az orosz gazdaságot egyre jobban sújtják a háború következményei.

Ahogyan a bizottság elnöke bejelentette: az EB tegnap újabb, összesen 5,9 milliárd euró értékű támogatást folyósított Ukrajna számára.

AZONNALI TŰZSZÜNET SZÜKSÉGES

A G7-ek külügyminisztereinek kanadai találkozója után kiadott közös nyilatkozat fokozott nyomást helyez kilátásba Oroszországra az ukrajnai háború miatt, egyben bírálja Kínát Oroszország támogatásáért.

A miniszterek azonnali tűzszünetet sürgettek Ukrajnában, és gazdasági szankciókat helyeztek kilátásba anélkül, hogy részleteket közöltek volna, miközben hangsúlyozták, „növelik Oroszország gazdasági költségeit, és vizsgálják a harmadik országok és szervezetek elleni intézkedéseket, amelyek finanszírozzák Oroszország háborús erőfeszítéseit” – áll a nyilatkozatban.

A hét vezető ipari demokrácia – Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok – külügyminiszterei mellett a találkozón Brazília, India, Szaúd-Arábia, Mexikó, Dél-Korea, Dél-Afrika és Ukrajna külügyminiszterei is részt vettek. Az ukrajnai válság kapcsán hangsúlyozták az „azonnali tűzszünet sürgős szükségességét”, és megállapodtak abban, hogy „a jelenlegi kontaktvonal legyen a tárgyalások kiindulópontja”.