A brit parlamenti ellenzékhez tartozó Konzervatív Párt szavazóinak relatív többsége kedvezőtlennek tartja azokat a hatásokat, amelyek a hazai politikai életet és gazdaságot érték, miután az Egyesült Királyság – a 2016-os népszavazás eredményére hivatkozva – elhagyta az EU-t (Brexit). A szigetország legnagyobb közvélemény-kutató csoportjának (YouGov) minapi felméréséből kiderült, hogy a konzervatívok (toryk) táborának csaknem 46 százaléka minősítette kudarcnak (saját hazájuk szempontjából) a Brexitet, s csak 22 százalékuk állította, hogy megérte távozni az EU-ból.
A kilépést sikertelenségként értékelő tory szavazók 51 százaléka az uniós tagság megszűnésének gazdasági következményeivel indokolta véleményét. A Konzervatív Párt támogatóinak ez a népes csoportja nemcsak a brit gazdaságnak, hanem a kereskedelemnek okozott közvetlen károkat is nehezményezi.
A konzervatív voksolók 43 százaléka abban is egyetért, hogy a távozás az EU-ból ártott az uniós országokkal kialakított viszonyrendszernek és károsítja a kétoldalú kapcsolatokat. Bő egyharmaduk (37 százalékuk) pedig úgy véli: a Brexit semmiféle előnyöket nem biztosít az Egyesült Királyságnak, amely 2020. január 31-én lépett ki hivatalosan az EU-ból, majd 11 havi átmeneti időszak után a közösség egységes belső piacáról és vámuniójából is kivonult. Elsősorban azért, mert jó néhány fontos kérdésben nem tudott megegyezni Brüsszellel. A tory vezetésű akkori brit kormány nem akarta teljesíteni az EU több feltételét, így azt sem, hogy biztosítsa az uniós állampolgárok akadálytalan munkavállalásának jogát és szabad letelepedését a szigetországban.
A tavaly óta működő, Keir Starmer miniszterelnök vezette munkáspárti kabinet sem akarja visszaléptetni az országot az EU-ba, sem annak belső piacára és vámuniójába. Ám az utóbbi időben nyílt viták kezdődtek a témáról a Munkáspártban. Andy Burnham, Manchester polgármestere a párt szeptember 28-a és október 1-je között Liverpoolban megtartott éves értekezletén katasztrófának nevezte a Brexitet. Kijelentette: EU-tagsága megszűnése óta Nagy-Britanniában „semmi nem működik úgy, ahogy kellene”.
Felszólalásában erélyesen követelte, hogy a kormány tegyen előkészületeket az Egyesült Királyság teljes jogú EU-tagságának visszaállítása érdekében. Kifejezte reményét, hogy a visszatérés még az ő életében megtörténik. Követelte ugyanakkor mindazok elszámoltatását, akik annak idején a Brexit mellett kampányoltak.
A Munkáspárt kongresszusának befejezése után két héttel a pénzügyminiszter is bírálatokat fogalmazott meg. Rachel Reeves közölte: az EU elhagyása „súlyos és hosszantartó hatást gyakorol” a brit gazdaságra. A diplomatikus megfogalmazás a következőt jelenti: a Brexit súlyos és tartós károkat okozott az Egyesült Királyság gazdaságának.
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a kormány számára előrejelzéseket készítő szervezet (OBR) szerint az ország bruttó hazai összterméke (GDP) a Brexit miatt a következő évek mindegyikében négy százalékkal marad majd el attól a szinttől, amelyet a brit gazdaság az EU részeként elérhetett volna.
A Brexit következményeire több elemzőközpont is felhívta már a figyelmet. Legutóbb a jegybank (BoE) kormányzójától érkezett figyelmeztetés. Andrew Bailey kijelentette: az EU-tagság hiánya „a belátható jövőben” negatív hatással lesz a brit gazdaság növekedésére.
Nyitókép: Brexit-ellenes tüntetők a londoni parlament épületénél 2019-ben (Fotó: Beta/AP)
