Súlyos légicsapás érte tegnap Odesszát és Harkivot, egy nappal azután, hogy Isztambulban orosz–ukrán tárgyalást tartottak (csekély eredménnyel). Az eltérő álláspontok miatt távolinak tűnik a tűzszünet. Jöhet azonban egy újabb hadifogolycsere.
Súlyos csapást mért drónokkal Odesszára az orosz hadsereg. A tegnapi dróntámadásban négyen megsebesültek és nagy tüzek keletkeztek. A város központjában található, s az UNESCO világörökségi védelem alatt álló építészeti műemlékek egy része megrongálódott. Találat érte és lángra kapott az ország egyik legnagyobb fedett piaca, a közkedvelt Privoz is.
Cserkasziban rakéták csapódtak be, megsebesítve legalább hét helybelit. Harkivot és Kupjanszkot sem kímélte az orosz haderő, amely közölte: mindenütt katonai-ipari létesítményekre sújtott le. Harkivra két bombát dobtak, amelyek megsebesítettek több mint harminc személyt és anyagi kárt okoztak épületekben, autókban.
Az orosz légvédelemnek ukrán drónokkal gyűlt meg a baja. Tegnap hajnalban 39 ellenséges támadó eszközt lőtt le, elsősorban a Fekete-tenger és az Azovi-tenger térségében. Szocsi üdülőváros környékéről robbanásokról érkeztek hírek.
A támadások egy nappal azután történtek, hogy Oroszország és Ukrajna képviselői közvetlen tárgyalást folytattak Isztambulban a háború befejezésének lehetőségéről. Az alig 40 perces megbeszélés a harmadik volt az idén. Áttörést nem hozott, és tűzszünetben sem sikerült megállapodni.
A résztvevők újabb fogolycserében egyeztek meg. Mindkét ország legalább 1200 hadifoglyot enged szabadon. Moszkva abban is érdekelt, hogy az oroszországi Kurszk megyéből (a tavalyi hadművelet ideje alatt) Ukrajnába hurcolt mintegy harminc orosz civilért cserébe elfogott ukrán katonákat engedjen haza. (Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő tegnap már azt állította, hogy az „Ukrajna által fogva tartott túszok” hazatérhetnek Oroszországba.) Az orosz fél 3000 ukrán katona holttestének átadását is kilátásba helyezte.
Az orosz küldöttséget vezető Vlagyimir Megyinszkij szerint megvitatták a – memorandumokban rögzített – javaslataikat az ukrajnai háború befejezéséről is. Ám az „álláspontok távol állnak egymástól” – mondta. Hozzáfűzte: a két ország (ennek ellenére) folytatja az egyeztetéseket a háború lezárásának lehetőségéről és a további fogolycserékről.
A Rusztem Umerov vezette ukrán delegáció indítványozta, hogy augusztus végéig tartsanak találkozót Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz államfő között, amelyen Donald Trump amerikai és Recep Tayyip Erdoğan török elnök is részt venne. (Megyinszkij szerint előbb egy rendezési megállapodást kell előkészíteni, s csak utána következhet az orosz–ukrán csúcstalálkozó.) Umerov jelezte: hazája készen áll a fegyverszünetre, ám nem hajlandó civilek és gyerekek cseréjére.
A háború mellett az ukrán elnök egyéb gondokkal is szembekerült. Amióta kedden aláírta a parlamentben aznap elfogadott jogszabályt, amely jelentősen korlátozza az eddig független korrupcióellenes hatóságok autonómiáját, több mint tíz nagyvárosban tüntettek ellene. Az orosz agresszió 2022-es kezdete óta ilyen tömegdemonstrációk nem voltak az országban.
Az EU és a G7-csoport is aggodalmát fejezte ki a változtatás miatt. A (külföldi) bírálatok hatására Zelenszkij meghátrált: új jogszabályt ígért, amelynek tervezetét tegnap be is nyújtották a parlamentnek. Szerinte az új változat biztosítja a korrupcióellenes hatóságok függetlenségét.
Nyitókép: Megrongálódott lakóépület az orosz dróntámadást követően Odesszában (Fotó: AP via Beta)
