Oroszország nem törekszik Ukrajna kapitulációjára – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum pénteki plenáris ülésén.
„Nem törekszünk Ukrajna kapitulációjára. Ahhoz ragaszkodunk, hogy elismerje a terepen kialakult realitást" – mondta.
Emlékeztetett rá, hogy Oroszország a konfliktus folyamán többször felajánlotta Ukrajnának a harci cselekmények leállításának és a megállapodásnak a lehetőségét, és Moszkva sohasem vonta kétségbe az ukrán nép jogát a függetlenségre és a szuverenitásra, de Ukrajnát semleges államként kiáltották ki.
Emlékeztetett rá, hogy már 2022-ben kész lett volna találkozni „a kijevi rezsim vezetőjével" (Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel), de akkor Boris Johnson akkori brit kormányfő lebeszélte erről.
„Elérték, hogy újabb területek kerültek az ellenőrzésünk alá" – hangoztatta.
Mint fogalmazott, az ukrajnai tragédia azok munkálkodásának eredménye, akik nem hajlandók beletörődni a világban végbemenő globális változásokba.
„Sokszor elmondtam, hogy szerintem az orosz és az ukrán nép valójában egy nép. Ebben az értelemben egész Ukrajna a miénk" – fogalmazott.
Az orosz elnök hangsúlyozta, Ukrajnának az orosz kurszki régió elleni támadása politikai természetű volt, azzal a céllal hajtották végre, hogy Kijev nagyobb támogatást kapjon nyugati támogatóitól. Azt mondta, hogy Kurszk megyében Ukrajna 76 ezer embert veszített.
Kijelentette, hogy Oroszországnak nem célja a határ menti 10-12 kilométeres biztonsági övezet kialakítása során az ukrajnai Szumi város elfoglalása – amelytől az orosz erők a moszkvai katonai tárca szerint mintegy 20 kilométerre vannak –, de ezt a lehetőséget nem lehet kizárni. Putyin szerint azt orosz hadsereg a „különleges hadművelet" minden irányában előrenyomul. Azt mondta, van egy olyan régi szabály, hogy „ahová az orosz katona lába lép, az a miénk".
Arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnának az az esetleges döntése, hogy „piszkos bombát" vessen be Oroszország ellen, a „kijevi rezsim" utolsó hibája lenne. Mint mondta, ilyen szándékra nincs bizonyíték, de megjelenhet „a beteg képzeletben".
Hangot adott álláspontjának, miszerint mind Irán, mind Oroszország esetében a fenyegetést alapvetően ugyanazok az erők jelentik, amelyek ellenzik az országok törvényes érdekeinek biztosítását.
„Támogatjuk Iránt törvényes érdekeiért, köztük a békés célú atomenergiáért folytatott küzdelmében. Mindig is ezt az álláspontot képviseltük, és elvi álláspontunk ebben az ügyben és ebben a konfliktusban nem változott" – mondta.
Megismételte, hogy Oroszország mind Iránnal, mind Izraellel kapcsolatban áll.
Közlése szerint Donald Trump amerikai elnök megígérte: támogatja Oroszország követelését, hogy biztosítsák a busehri atomerőművet építő orosz alkalmazottak biztonságát. Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója pénteken elmondta, hogy a létesítményben jelenleg 300 orosz állampolgár dolgozik, az összes ottani orosz alkalmazott létszáma mintegy ötszáz.
Putyin kérdésre válaszolva elismerte, hogy aggasztja a világ harmadik világháború felé sodródása.
„Nagyon nagy konfliktuspotenciál van, és ez növekszik. Ez közvetlenül érint bennünket – a konfliktus, amelyet Ukrajnában élünk át. (…) És természetesen nagyon aggaszt bennünket az, ami Irán nukleáris létesítményei körül történik" – mondta.
Putyin hangsúlyozta, hogy a közel-keleti események figyelmet igényelnek és a konfliktus megoldásának keresését, békés eszközökkel és minden irányban.
Kifejezte reményét, hogy az államfők meggyilkolásának lehetősége retorika marad. Felidézte a nemzetközi hírügynökségek vezetőivel megtartott minapi találkozón tett kiielentését arról, hogy Ali Hamenei iráni vallási és politikai vezető esetében nem is kíván erről a lehetőségről beszélni.
Az orosz államfő arról is említést tett, hogy Oroszország képes lenne enyhíteni a közel-keleti válság elmélyülése miatt az olajpiacon várható kínálati sokkot.
„Arra törekszünk, hogy a világ fejlődése kiegyensúlyozott legyen és a legtöbb ország érdekeit szolgálja" – mondta globális kérdésekről szólva.
A változásokat alapvetőnek nevezte, mivel új nagy gazdasági szereplők jelennek meg. Oroszország feladatát abban nevezte meg, hogy biztosítsa ennek a folyamatnak a civilizált jellegét.
„A világ nem fejlődhet egyes csoportok, katonai és gazdasági szövetségek javára" – hangoztatta az orosz államfő.
Rámutatott, hogy Oroszország a globális Dél országai és Ázsia felé fordult, de továbbra is nyitott a Nyugattal való együttműködésre. Hangsúlyozta az oszthatatlan biztonság elvének fontosságát.
Nyitókép: Az orosz elnök szerint az ukrajnai tragédia azok munkálkodásának eredménye, akik nem hajlandók beletörődni a világban végbemenő globális változásokba (Fotó: Beta/AP)
