2024. május 18., szombat

A srebrenicai népirtást tagadó jelentést fogadott el a boszniai szerb parlament

Elfogadta a boszniai szerb parlament azt a jelentést, amely szerint 1995-ben Srebrenicában nem népirtás történt, és nem pontos az ott meggyilkoltak számára vonatkozó adat.

A legolvasottabb boszniai hírportál, a Klix.ba beszámolója szerint a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje egyhangúlag fogadta el a jelentést, amely szerint a Srebrenicában történtekre nem használható a népirtás kifejezés, és ott nem több mint nyolcezer, hanem 1500-2000, legfeljebb 3000 embert gyilkoltak meg.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan meggyilkoltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.

A boszniai háborúban 1992 és 1995 között mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük 7600-at máig keresnek. Legtöbbjüknek Srebrenica környékén veszett nyoma. Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háború után sok esetben kiásták és más helyre szállították a maradványokat, hogy elrejtsék a bizonyítékokat. Az áldozatokat a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal lehet azonosítani. A kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra.

Szerbia 2008-ban és 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnököt és a „Balkán mészárosának” nevezett Ratko Mladić boszniai szerb hadseregparancsnokot. Mindkettőjüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület. A Nemzetközi Törvényszék és a nemzeti bíróságok eddig több mint ötven vádlottat ítéltek el összesen több mint 700 év börtönbüntetésre. Négyen életfogytig tartó szabadságvesztést kaptak népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért. A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet boszniai bíróságok mondták ki, de Hágában, Szerbiában és Horvátországban is születtek ítéletek.

A téma azért került újra napirendre, mert az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) egyes tagországai határozatot szeretnének megszavazni, amellyel július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánítanák, ezzel pedig Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság vezetése nem ért egyet.

Milorad Dodik boszniai Szerb Köztársaság elnöke hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a bosnyák muszlim elit komoly öngólt rúgott az ENSZ-határozat beterjesztésével, a népirtás ugyanis nem történt meg. Ha megtörtént volna, akkor nem kellene állandóan felhozni ezt a témát. A bírósági ítéletek egyénekre vonatkoznak, nem egy népre – magyarázta. Aleksandar Vučić szerb kötársasági elnök pedig arról beszélt, Belgrád minden eszközzel harcolni fog a határozat elfogadása ellen, amely szerinte az egész szerb népet népírtónak minősítené.

Csütörtök este Banja Lukában a határozat elleni nagygyűlést tartottak A boszniai Szerb Köztársaság hív téged címmel.

Nyitókép: Wikipedia