Előre be nem jelentett látogatást tett szombaton Ukrajnában Jun Szok Jol dél-koreai elnök, és bejelentette, hogy országa jelentősebb katonai szállítmányokkal és humanitárius segélyekkel fogja támogatni Kijevet az Oroszország elleni háborújában. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélése utáni sajtótájékoztatóján a dél-koreai elnök elmondta: nagyobb léptékben terveznek katonai szállítmányokkal támogatni idén Ukrajnát. Pontos részleteket ezzel kapcsolatban egyelőre nem közölt, ugyanakkor bejelentette azt is, hogy 150 millió dollár értékben küldenek humanitárius segélyt idén, miután tavaly ennek a támogatásnak a mértéke 100 millió dollár körül volt. Együttműködést ígért Ukrajna újjáépítéséhez is, felajánlotta, hogy Dél-Korea kedvezményes hitelekkel támogatná például az infrastruktúra helyreállítását.
A dél-koreai államfő a múlt héten Litvániában megtartott NATO-csúcstalálkozót követően Lengyelországba utazott, onnan érkezett Ukrajnába. Ellátogatott a bucsai tömegmészárlás helyszínére, majd Irpinybe is, ahol heves tüzérségi támadások sújtották a lakosságot. A héten közölte, hogy jelenleg azon dolgoznak, hogy egyebek mellett mentőszolgálati eszközöket és aknamentesítésre alkalmas felszerelést küldenek Ukrajnának, továbbá beszállnak a NATO Ukrajnának szánt pénzügyi alapjába is.
A dél-koreai infrastrukturális és közlekedési minisztérium pénteki közleményében elárulta, hogy Szöul lőszerek és fegyverek mellett egyéb módon, így az ország újjáépítésében is támogatni szeretné Kijevet. Ennek értelmében Dél-Korea, Ukrajna és más országok aláírásával szándéknyilatkozat is született, amelyben a vállalatok közti együttműködést tűzték ki célul a harcok sújtotta ország újjáépítésében.
TÁMADÁS OROSZ TERÜLETEN
Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka mindeközben egy amerikai lapnak adott interjúban elismerte, hogy orosz területen is hajtottak végre támadásokat. „Ez a mi problémánk, és nekünk kell eldönteni, hogyan végezzünk az ellenséggel. Egy háborúban lehetséges és szükséges is, hogy a másik területén öljük meg az ellenséges erőket” – fogalmazott Zaluzsnij a Washington Postban megjelent interjúban.
Oroszország határ menti régióiban rendszeresen előfordulnak ukrán tüzérségi belövések és dróntámadások. A Washington Post megjegyezte, hogy a kijevi hatóságok eddig jellemzően nem ismerték el, hogy ilyen jellegű támadásokat is végrehajtanak. Az ukrán főparancsnok a lapnak azt is elmondta, hogy a határon átnyúló támadásokhoz Ukrajnában gyártott fegyvereket használnak. „Ha partnereink félnek attól, hogy használják a fegyvereiket, akkor majd mi a sajátunkkal fogunk végezni az ellenséggel” – mondta Zaluzsnij, utalva arra, hogy az Ukrajnának fegyvereket szállító nyugati országok a támogatásuk feltételéül szabták, hogy a szállítmányok orosz területen nem használhatók fel.
MEGHIÚSÍTOTT MERÉNYLET
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szombaton azt jelentette be, hogy két ismert médiaszemélyiség elleni merényletet sikerült meghiúsítaniuk. A szervezet közleményéből kiderült, hogy Margarita Szimonyjan, az RT televízió főszerkesztője és Kszenyija Szobcsak rádiós és televíziós műsorvezető volt a tervezett támadások célpontja. A hatóságok az eset kapcsán őrizetbe vették Moszkvában és a Rjazanyi területen a 88-as Paragrafus nevű neonáci csoport több tagját, valamint olyan embereket, akiket az ukrán szolgálatok béreltek fel a tervezett gyilkosságok elkövetésére, állította az FSZB.
Margarita Szimonyjan a Kreml egyik befolyásos arca és hangja az orosz médiában. Kszenyija Szobcsak pedig, aki Vlagyimir Putyin orosz elnök egykori politikai mentora, a néhai Anatolij Szobcsak volt szentpétervári polgármester lánya, jelenleg népszerű Youtube-csatornát vezet, amelynek adásaiban gyakran bírálóan szól az orosz hatóságokról és az Ukrajna ellen tavaly februárban indított háborúról.
Vasárnap reggel arról szóltak a hírek, hogy az orosz légierő ukrán dróntámadást vert vissza a Krím félszigeten lévő Szevasztopolnál. A város Moszkva által kinevezett kormányzója, Mihail Razvozsajev Telegram-üzenetében azt közölte, az orosz fél kilenc drónt semmisített meg a Fekete-tenger partján fekvő Szevasztopol fölött, áldozatok nincsenek, a városban nyugalom van. Az RBC orosz hírügynökség azt jelentette, hogy a támadás miatt a kikötő körüli kompjáratokat néhány órára felfüggesztették.
FENNTARTJÁK A JOGOT
Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanakkor az orosz állami televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című heti műsorában közzétett interjúban arról beszélt, hogy Oroszország eddig nem vetett be kazettás bombát Ukrajnában, de fenntartja magának a jogot ahhoz, hogy ha ilyen fegyvert vetnek be az orosz erők ellen, akkor hasonlóan vágjon vissza. Leszögezte, Oroszországnak kellő mennyiségű kazettás bombája van raktáron. Egyúttal bűncselekménynek nevezte, hogy Ukrajna is hozzájutott ilyen fegyverekhez. Kijev az Egyesült Államoktól kapott kazettás bombákat, az amerikai védelmi minisztérium csütörtökön erősítette meg, hogy a szállítmány megérkezett Ukrajnába. A kijevi kormány közölte, hogy ezeket a lőszereket csakis a megszállók elűzésére fogja használni saját területén, és lakott területen nem fogja bevetni.
Putyin egyébként a vasárnap közzétett interjúban úgy vélte, hogy Washington azért adott ilyen lőszereket Ukrajnának, mert a nyugati országok már nem képesek ellátni a kelet-európai országot megfelelő hagyományos fegyverekkel. A kazettás bombákat egyébként több mint 100 országban betiltották, mert veszélyt jelentenek a civil lakosságra is, ezt az egyezményt azonban sem az Egyesült Államok, sem Oroszország, sem Ukrajna nem írta alá.
FÉLREÉRTELMEZETT NYILATKOZAT
Ben Wallace brit védelmi miniszter a Twitteren vasárnap közzétett ukrán nyelvű bejegyzésében úgy fogalmazott, kissé félreértelmezték, amit a múlt heti NATO-csúcson Ukrajna fegyverszállítási igényeiről mondott. Ben Wallace akkor egyebek mellett arról beszélt, hogy a nyugati szövetség nem az Amazon házhoz szállító szolgálat, majd hozzátette, arra hívná fel Ukrajna figyelmét, hogy a nyugati országok saját fegyverkészleteiket adják át neki, és Ukrajna helyesen tenné, ha az eddigi nyugati katonai segítségért hálát tanúsítana. Rishi Sunak brit miniszterelnök még ugyanaznap, a vilniusi NATO-csúcs záró sajtóértekezletén – alig burkoltan visszautasítva saját védelmi miniszterének szavait – kijelentette: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számos alkalommal kifejezte háláját mindazért, amit a nyugati szövetségesek Ukrajnáért tesznek.
Ben Wallace mostani bejegyzésében úgy fogalmazott, azt mondta, Ukrajnának néha fel kell ismernie, hogy sok országban és egyes parlamentekben nincs olyan erőteljes támogatottsága, mint Nagy-Britanniában. A brit védelmi miniszter szerencsének nevezte, hogy a brit állampolgárok és az összes brit parlamenti párt támogatja az Ukrajnának nyújtott segítséget, ugyanakkor hangsúlyozta: meg kell szólítani azokat is, akik még meggyőzésre szorulnak. Felidézte a legutóbbi közvélemény-kutatási adatokat, amelyek szerint a britek több mint 70 százaléka helyesli Ukrajna támogatását. Wallace hangsúlyozta, hogy Európában ez a legmagasabb támogatási arányok közé tartozik.
Nyitókép: (Fotó: Roman Chop / Forrás: MTI/AP)
