Hosszúra, több mint kétórásra nyúlt a köztársasági képviselőház tavaszi ülésszaka második ülésének kezdete, ugyanis az ellenzéki pártok részéről több kezdeményezés is érkezett, amelyekkel bővítették volna a napirendet. Többek között a katonaságról szóló törvény, valamint az azonos neműek házasságával foglalkozó jogszabály is szóba került, ám a parlament valamennyi ellenzéki javaslatot elvetette. A képviselők végül 40 napirendi pontot fogadtak el. Ezek között szerepel a fogyasztóvédelmi törvény, amely a meglévő jogszabályokat hangolja össze az Európai Unió jogszabályaival, és biztonságosabbá teszi az internetes vásárlást. Napirenden szerepel a kohéziós politikáról szóló törvény is, amely – mint az ülésen elhangzott – kulcsfontosságú ahhoz, hogy az ország különböző térségei egyenletesebben fejlődhessenek a jövőben.
Tegnap – a tavaszi ülésszak második ülése előtt – 10 órától egyébként annak az első ülésnek kellett volna folytatódnia, ami szerdán kezdődött volna el csak egy napirendi ponttal: a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítvány megvitatásával, amit 62 ellenzéki képviselő kezdeményezett. Szerdán azonban – a himnusz elhangzását követően – a hatalmi párt kivonult az ülésteremből, így nem volt meg a határozatképességhez szükséges létszám. Az elnöklő tegnapra halasztotta az ülés folytatását, ám miután több parlamenti bizottság ülését is 10 órára hívták össze, a tanácsteremben csupán 20 ellenzéki képviselő jelent meg. Emiatt Marina Raguš, a képviselőház alelnöke határozatlan időre elnapolta az ülést. A kvórum a második ülés 12 órai megkezdéséhez már biztosított volt.
A parlamenti ülés képviselői kérdésekkel kezdődött. Egyebek mellett szóba került a Magyarkanizsa községben április elején talált robbanóanyag ügye is. A képviselők feltették a kérdést, miért a katonaság és nem a rendőrség reagált az esetre, illetve milyen eredményekre jutott a nyomozás az esetleges diverzió kapcsán. Arra is rákérdeztek, hogy Miloš Vučević volt védelmi minisztert – aki már két éve nem tölti be a tisztséget – miért őrzik továbbra is a Kobra speciális katonai egység tagjai.
A 40 napirend pontot a képviselők több egységre bontották, így az első 9 törvény általános vitáját kezdték meg. Jagoda Lazarević bel- és külkereskedelmi miniszter a fogyasztóvédelmi törvény előterjesztésében elmondta, hogy az aktuális törvényt 2021-ben fogadták el, az új javaslat pedig újabb biztonságot kell hogy nyújtson a fogyasztók számára, amellett, össze kell hangolni az Európai Unió jogszabályaival. Rámutatott, hogy az elektronikus – vagyis internetes – vásárlás egyre népszerűbb és egyre nő a felhasználók száma: tavaly átlagban napi 303 ezer tranzakció valósult meg interneten, miközben az online áruházak száma 906-tal nőtt az előző évhez képest. Szerinte az uniós jogszabályok is reagálnak a gyors digitális kereskedelmi változásokra, növelik az eladó kötelezettségeit nemcsak az eladások, az áru minősége, minőségi csomagolása, hanem az adatvédelem terén is: a használati utasítások, a kedvezőbb árak kapcsán támasztott feltételek terén is. A miniszter elmondta, hogy a fogyasztóvédelmi törvény módosítása a kiskorúak esetében már nemcsak a szeszes italok és a dohánytermékek eladását tiltja, hanem a dohánytermékekhez hasonló termékek eladását is, ezenkívül növelték a pénzbírságot is.
Ivica Dačić belügyminiszter az emberkereskedelem elleni törvényről szólva kiemelte, hogy a törvénymódosítást az intézmények közötti nem létező koordináció indokolta, hiszen megnehezítette nemcsak az emberkereskedők felelősségre vonását, hanem a nyomozás lefolytatását és az áldozatok védelmét is. Rámutatott, hogy ő mint belügyminiszter, már korábbi mandátumai idején is dolgozott azon, hogy kiépüljön a rendszer az emberkereskedelem felszámolására, de sok hiányossága van még most is, ezt szeretnék a törvénymódosítással kieszközölni. A hatóságok, illetve számos intézmény mellett a folyamatokba bevonják azokat a civil szervezeteket is, amelyek az emberkereskedelem áldozatival foglalkoznak, tehát egy olyan szerteágazó rendszert szeretnének felállítani, amely a rendőrség, az ügyészség, a bíróságok mellett a családvédelmi intézményeket, szociális intézményeket, oktatási intézményeket és minden olyan szervezetet, egyesületet kapcsol össze, melyek az emberkereskedelem elleni küzdelemben részt vesznek. A törvényjavaslat az Európai Bizottság részéről is pozitív értékelést kapott.
Részletezve a legutóbbi adatokat, elmondta, hogy az Emberkereskedelem Áldozatai Védelmével Foglalkozó Központ adatai alapján 2017 és 2022 között 320 áldozatot azonosítottak, akiknek több mint 75 százaléka nő. Esetükben a leggyakoribb a szexuális kizsákmányolás. Az áldozatok mintegy fele kiskorú. Külföldi áldozatot kisebb számban azonosítottak Szerbia területén.
Kiemelte, a törvény pontosan definiálja azokat a jogokat, amelyekkel az emberkereskedelem áldozatai élhetnek.
Aleksandra Sofronijević közlekedési miniszter a veszélyes áru szállításával szóló törvényről, illetve a légi, vasúti és vízi közlekedésben történt balesetekkel foglalkozó törvény módosításáról számolt be. Szavai szerint a veszélyes áru szállításával foglalkozó törvény módosítását az újabb nemzetközi standardokkal való összehangolása követeli meg. Rámutatott, az unió területén 2 milliárd veszélyes teherszállítmány halad át, a legtöbb közúton. Szerbián is több ezer teherszállítmány halad át, ezért az nagy befolyással van a polgárok közlekedésére is, így szükség van a törvénymódosításra, hogy Szerbia is követni tudja a technológia fejlődését és a biztonsági elvárásokat. Erősödik az ellenőrzés, a licencek kiadása is szigorúbbá válik, és a törvény előírásainak alkalmazása mindenki esetében, aki részt vesz az effajta szállításláncban.
A légi, vasúti és vízi közlekedésben történt balesetekkel foglalkozó törvény módosítását az eurointegrációs kötelezettségek követelik meg, a javasolt gyakorlattal hangolták össze a hazai jogszabályokat. A baleset kivizsgálása esetében átlátható, nem részrehajló eljárást biztosít.
Kovács Elvira (Archív felvétel)
Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője, ez európai integrációs bizottság elnökeként elégedettségét fejezte ki, hogy 6 olyan törvényjavaslat is napirenden van, amivel a bizottság is foglalkozott. Ezek közül a kohéziós politikával foglalkozó törvényt emelte ki, ami kapcsán a bizottság közmeghallgatást is tartott februárban, amelyen részt vettek a releváns intézmények képviselői. Mint mondta, azokról a realitásokról beszéltek, amelyek miatt fontos ez a törvény. Kovács Elvira rámutatott, hogy ezzel a törvénnyel a kormány bizonyítja, hogy az ország az európai úton halad továbbra is, és annak elfogadásával készen áll majd a társulási folyamat végén arra, hogy hozzáférjen a kohéziós alapokhoz, amelyek egyforma fejlődési lehetőséget biztosítanak az ország bármely térsége számára.
Kitérve más uniós alapokra, örömmel konstatálta, hogy az eurointegrációs minisztérium és a pénzügyminisztérium is külön összegeket különített el az önkormányzatok számára az előfinanszírozásra, hiszen ez nagyon sokat jelent a kisebb települések számára. Vajdaságban már évek óta biztosított az előfinanszírozásra elkülönített keret.
Megtudtuk, hogy a kohéziós törvény elfogadása a 22-es tárgyalási fejezet alapfeltétele. Inkluzív folyamat keretében dolgozták ki, amire az Európai Bizottság is pozitívan reagált.
@sz = mh
@fo = (Archív)
@kep = Kovács Elvira
Nyitókép: Beta
