A vajdasági magyar közösség nem csupán szemlélője, hanem aktív alakítója a nemzetpolitikai folyamatoknak – hangsúlyozza ünnepi interjúnkban dr. Pásztor Bálint. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a magyarországi országgyűlési választások tétje a külhoni magyarság számára a nemzetpolitika és a megkezdett fejlesztések folytatása, valamint az elért jogok megőrzése, de a biztonság is. Kiemelte, a VMSZ a magyarországi országgyűlési választások kampányára a párt saját küzdelmeként tekint. Aláhúzta, az összetett globális folyamatok okán már nem kizárólag a magyarok és Magyarország szempontjából fontos, hogy milyen eredmény születik április 12-én. A politikus beszélt a Fidesz–KDNP-vel fenntartott értékalapú szövetségről, a mostanáig félmilliárd eurónyi fejlesztést eredményező gazdaságfejlesztési program új szakaszáról, valamint a közösség intellektuális erejét bizonyító mesterséges intelligencia stratégiáról, de pártelnökségének első félidejéről is. Pásztor Bálint rámutatott: a VMSZ egysége és jelenléte a döntéshozatal összes szintjén a biztosíték arra, hogy a vajdasági magyar ügyeknek a jövőben is legyen gazdája.
A VMSZ szinte soha korábban nem adott bele ennyire apait-anyait a magyarországi országgyűlési választások vajdasági kampányába, mint most. Ezúttal esetleg nagyobb a tét, mint a korábbi választásokon?
– Amikor bő fél évvel ezelőtt elkezdtük a regisztrációs kampányt, már akkor elmondtuk, hogy a magyarországi országgyűlési választások kampányát a saját küzdelmünkként kezeljük. Ez a hozzáállás tükröződik a kampányunkból. Nagyon intenzív feliratkozási kampányunk volt annak érdekében, hogy minden magyar állampolgár szavazhasson, amennyiben szeretne. Onnantól kezdve, hogy Magyarországon eldördült a startpisztoly, a klasszikus kampányelemekre összpontosítottunk. Voltak, vannak és az utolsó napig lesznek klasszikus politikai rendezvények, lakossági fórumok, valamint beruházás-megtekintések. Az összes lakossági fórumunkat előre meghirdettük, mindenkit szeretettel várunk minden rendezvényünkre. De vannak a művelődési tartalmak is, amelyek a korábbiakhoz képest erőteljesebben jelentek meg. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy zajlik a magyar–szerb kulturális évad, ennek keretében párjukat ritkító tartalmakat tudtunk szervezni. Az összes koncert és filmvetítés, illetve ezek a tartalmak több mint 15 ezer vajdasági magyarhoz jutottak el. E rendezvények szervezésekor odafigyeltünk a megfelelő regionális lefedettségre. Egyébként nem gondolom azt, hogy a mi kampányunk intenzívebb, mint a korábbi országgyűlési választások alkalmával volt. Csupán annyi változott, hogy a kampányok általánosságban egyre intenzívebbek. Valóban igyekszünk minden erőnket beleadni annak érdekében, hogy a Fidesz–KDNP pártszövetség alakíthasson kormányt. Hogy mi forog kockán? Ugyanaz, mint 4 vagy 8 évvel ezelőtt is. A különbség az, hogy a világ mostanra jóval bonyolultabb hely lett. Most már nem kizárólag a magyarok és Magyarország szempontjából fontos, hogy milyen eredmény születik április 12-én, hanem legalább a régió, de szerintem egész Európa szempontjából is. Az egyértelmű, hogy a külhoni magyarok számára létfontosságú, hogy a Fidesz–KDNP győzzön, és Orbán Viktor maradjon a miniszterelnök. Magyarország és az ott élő emberek szempontjából ugyancsak létfontosságú. Szerintem ez nem szorul különösebb magyarázatra, talán elég csak arra gondolni, hogy Orbán Viktornak köszönhetően a Magyarországon élő nemzettársaink mentesültek azoktól a körülményektől, amelyeknek mi 8 éven át voltunk az elszenvedői – ez az illegális migránsok garázdálkodása. Annak dacára, hogy Magyarország még mindig napi egymillió euró bírságot kénytelen fizetni az EU-nak azért, mert nem engedi be az illegális migránsokat, Nyugat-Európában egyre többen vannak, akik utólag azt mondják, hogy Orbán Viktornak kezdettől fogva igaza volt. Európának érdeke, hogy legyen ott valaki, aki folyamatosan rámutat a nyugat-európai vezetőknek Európa hosszú távú gazdasági és politikai érdekeire. A magyar kormány békepárti álláspontja ugyancsak fontos a magyarországi emberek szempontjából. Ha valaki, akkor mi értjük, hogy miért fontos a béke vagy akár az energiaárak, a családtámogatási rendszer.
BIZONYÍTÉK, NEM ÍGÉRET
Mire alapozza a feltételezést, hogy a magyarországi nemzetpolitikát ilyen formában kizárólag a Fidesz–KDNP pártszövetség, a jelenlegi nemzetpolitikai rendszer építészei alkotta kormány vinné tovább? Az tény, hogy a nemzeti szuverén kormány immár 16 éve következetesen a nemzet egységével kapcsolatos álláspontjával összhangban jár el, ugyanakkor a másik esélyes tömörülés nem helyezte kilátásba a szerzett jogok és a támogatás megvonását a külhoni magyaroktól, illetve vezetője azt állítja, hogy nem tenné ezt?
– Magyarországon 2010-től errefelé tízszereződött a nemzetpolitikára fordított összeg. Bizonyíték, nem ígéret. Az elmúlt 16 évben megtapasztaltuk, hogy a nemzeti kormány hogyan értelmezi a mindennapokban a külhoni magyar közösségek támogatását. Ami az ellenzéket illeti, nagyon nehéz értelmezni a helyzetet, hiszen a talán legnagyobb ellenzéki párt vezetője 2 év 2 hónappal ezelőtt még első-második soros Fidesz-ember volt. Hitelességi problémákat látok, ez pedig megnehezíti az arról való gondolkodást, hogy amennyiben kormányt alakítanának, vajon hogyan tekintetének bármire, nem csak a határon túli magyar közösségekre. Ami az ellenzék egyéb szubjektumait illeti, ezek minimum a szavazati jogunkat szeretnék megvonni. Ebből nem igazán lehet arra következtetni, hogy a nemzetpolitika jelenlegi irányai megmaradhatnának, esetleg erősödhetnének, amennyiben ezek állnának a kormányrúd mögé.
Az, hogy a VMSZ a Fidesz–KDNP mellett kampányol, elsősorban értékalapú vagy inkább érdekalapú döntés? Továbbá ezzel összefüggésben felmerül a kérdés, hogy egy, az anyaország határain kívül, saját országában kisebbségi sorsban élő közösség esetében lehet-e, illetve kell-e egyáltalán egyértelműen elhatárolni az érdekalapúságot az értékalapúságtól?
– Már számtalanszor beszéltem arról, hogy minket a Fidesz–KDNP pártszövetséggel elsősorban a közös értékek kötnek össze. A támogatáspolitika ennek az értékrendnek a következménye. A szülők nem számításból adnak meg mindent a gyereküknek, és nevelik a legjobb tudásuk szerint, arra számítva, hogy amikor megöregszenek, akkor a már felnőtt gyerek minél jobb idősek otthonában helyezi el őket, hanem azért, mert a dolgok természetes rendje az, hogy mindent megadunk a gyerekünknek. Ezzel a hasonlattal persze nem kiskorúsítani szeretném a külhoni magyarokat. Ez a metafora szerintem hitelesen szemlélteti, hogy mit jelent az értékalapú hozzáállás. A nemzeti kormány az elmúlt 16 évben már számtalanszor bizonyította, hogy nem tesz különbséget egy budapesti, egy szegedi, egy pozsonyi, egy szabadkai, egy beregszászi magyar között. Ebből következik a támogatáspolitika. Azt is hozzá kell fűzni, hogy nem a külhoni magyarok döntik el, hogy Magyarországnak milyen kormánya lesz. Ugyanígy nem a vajdasági magyarok döntik el, hogy melyik lesz a legerősebb párt Szerbiában. Persze attól nekünk még lehet véleményünk, és 1-2, legfeljebb 3 mandátumra ráhatással lehetünk. Elképzelhető egy olyan helyzet is, hogy éppen ezeken a mandátumokon múlik majd az eredmény. Azt is fontos tudni, hogy az elszakított területek magyar szervezetei egységesen lépnek fel ebben a kérdésben. Az RMDSZ is a Fidesz–KDNP győzelmében érdekelt, és ennek szellemében folytat kampányt, a Magyar Szövetség is a Felvidéken, a HMDK a Drávaszögben, és mindenki más.
A JELENLÉT MINDEN SZINTEN RELEVÁNS
A magyarországi tisztségviselők látogatása az elmúlt hetekben, illetve az utóbbi másfél évtized a megmaradás és az identitásmegőrzés szempontjából kulcsfontosságú beruházásainak bemutatása, felsorakoztatása egy szomorú tényre is rámutatott. Ezek mind anyaországi költségvetési eszközökből valósultak meg, nem pedig szerbiaiból. Lehet-e bármilyen módon kezelni ezt a helyzetet?
– Nem feltétlenül értek maradéktalanul egyet ezzel az állítással. A gazdaságfejlesztési terv eredményeképpen megvalósított beruházások esetében ez valóban így van. Évek óta mondjuk azt, hogy Magyarország az egyik legnagyobb befektető Szerbiában. A VMSZ által megalkotott és a Magyarország Kormánya által támogatott gazdaságfejlesztési program megvalósulásának eredményeként félmilliárd eurónyi fejlesztés valósult meg 250 millió eurónyi vissza nem térítendő támogatással, ami több mint 16 ezer sikeres pályázóhoz jutott el. Ugyanakkor az egyéb beruházások elemzése céljából vizsgáljuk meg példaként Újvidéket. A Magyar Szó-ház felújítása és új tartalmakkal való gazdagítása nagyrészt anyaországi eszközökből valósult meg, de van benne tartományi költségvetési pénz is. A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ 150 millió dináros beruházása a VMSZ városi szerepvállalásának eredményeképpen 100 százalékban újvidéki városi eszközökből valósult meg. Az Európa Kollégium javarészt szintén magyarországi eszközökből valósult meg, de a tartományi eszközök is jelentősek, a római katolikus egyház felajánlása nélkül pedig el sem kezdődhetett volna az építkezés. Ez is szemlélteti, hogy nagyrészt valóban magyarországi fejlesztésekről van szó, de az önkormányzati, a tartományi és az országos jelenlét is fontos. Ez különösen érvényes az infrastrukturális beruházásokra, amelyeket Magyarország nem igazán finanszírozhat Szerbiában. Ezért szoktam azt mondani, ahhoz, hogy a mi nemzetrészünk sikeres legyen, két tényező együttes hatására van szükség. Az egyik az egységes nemzetben gondolkodó magyar kormány, ezért teszünk meg mindent annak érdekében, hogy Orbán Viktor miniszterelnök maradjon. A másik tényező az erős VMSZ, amelyiknek itthon a helyi közösségi és a helyi önkormányzati szinttől a tartományi és az országos szintig olyan erővel kell rendelkeznie, ami azt eredményezi, hogy hazai forrásokból is meg lehessen valósítani nagy volumenű beruházásokat. Van egy egyre agresszívebb, egyre hangosabb és egyre frusztráltabb kisebbség – Vajdaságban néhány 10 emberről beszélünk. Ez a kisebbség naponta sokszor leírja, hogy minden rossz a VMSZ-nek köszönhető, és minden jó magától van, az égből pottyan. A helyzet éppen fordított. A részvétel, a jelenlét, a tisztségek azért kellenek, hogy amikor a fejlesztésre elkülönített eszközöket osztják be, akkor az asztalnál a mi embereink is ott üljenek, és a magyar szempontból is releváns fejlesztések megvalósítása érdekében emeljék fel a hangjukat.
Az utóbbi időszakban több, a határon túli magyarokat érintő retorikai támadás is megjelent a kampányban. Ezek inkább elszigetelt „kampánykilengések”, vagy tartós szemléletváltást jeleznek Magyarországon? Milyen hatásuk van ezeknek a megnyilvánulásoknak a vajdasági magyar közösség önképére, önértékelésére és a politikai folyamatokban való részvétel igényére, esetleg a levélszavazásra?
– Az, hogy a külhoni magyaroknak van szavazati joguk, nem egyedülálló megoldás. Itt van a Horvát Nemzeti Tanács szabadkai illetékességű elnök asszonya, aki a horvát szábor képviselője. Az olaszok is részt vehetnek az olaszországi parlamenti választásokon, de a román és számos egyéb olyan ország példáját is említhetnénk, amelyek szavatolják a területükön állandó lakcímmel nem rendelkező állampolgáraiknak a választásokon való részvétel jogát. A horvát példa szemlélteti, hogy a külhoni állampolgárok néhol nemcsak szavazhatnak, hanem jelöltek és képviselők is lehetnek. Minden lakossági fórumon arra kérjük az embereket, hogy ne üljenek fel azoknak a véleményeknek, amelyek szerint ott kell szavazni, ahol az ember adózik. Nem gondolom, hogy különösebben megtépázza a vajdasági magyar közösség tagjainak önbecsülését az, amit Gyurcsány pártja hirdet. Van egy mondás: nem az a fontos, hogy mit mondanak, hanem hogy ki mondja. Az mindenképpen rossz, hogy még mindig vannak olyan, parlamenti mandátumra pályázó, illetve jelenleg még parlamenti erőt képviselő magyarországi pártok, amelyek a nemzeti minimumnak az alapjait sem tartják magukra nézve kötelező érvényűnek.
A VAJDASÁGI MAGYAR EMBER NEM HÜLYE
A CMH a napokban tájékoztatta a polgárokat, hogy a Szerbiai Postával 2022-ben kötött megállapodással összhangban megbízólevéllel és igazolvánnyal rendelkező aktivistái megkezdték a levélcsomagok kézbesítését. Továbbá felhívták a figyelmet, hogy aki igényli, annak az aktivisták a terepen segítenek az azonosító nyilatkozat kitöltésében, hogy minél több szavazat érvényes legyen. Az ezt követően megfogalmazott rosszalló közleményekben ismét a választások befolyásolásával és titkosságának ellehetetlenítésével vádolták meg a VMSZ-t, azzal érvelve, hogy a CMH-aktivisták VMSZ-közeli személyek. Miként válaszol a vádakra?
– A vádaskodók szempontjából a rossz hír az, hogy a vajdasági magyarok közül szinte mindenki VMSZ-közeli. Mert ez a normalitás. A vajdasági magyar ember nem hülye, és pontosan tudja, hogy az elmúlt években és évtizedekben melyik volt az egyetlen vajdasági magyar párt, amely több-kevesebb sikerrel az ő érdekükben igyekezett valamit tenni. A szabadkai nagygyűlésünkön is elmondtam: ha ne adj Isten olyan helyzetbe kerülnének, hogy segítségre szorulnak, azok is a VMSZ-től várnának segítséget, akik előtte pocskondiáztak bennünket. Gyakran megtörténik, hogy segítséget kérnek, segítséget kapnak, majd folytatják a pocskondiázásukat. Szerintük ez a normalitás és a szólásszabadság. A választásokon részt vevő vajdasági magyarok 80 százaléka a VMSZ-re szokott szavazni. Ez nagyon régóta így van. A CMH-nak rendkívül komoly szerepe van a levélszavazás lebonyolításában. Ezúton is szeretnék minden CMH-aktivistának köszönetet mondani a munkájáért. A szavazási levélcsomagok mindig az utolsó pillanatban érkeznek. Mivel Szerbia nem tagja az EU-nak, ha a két ország postavállalata között zajlana a kommunikáció, akkor a szavazási levélcsomagok egy része nem érkezne vissza időben Magyarországra. 2022-ben, amikor a CMH aláírta a Szerbiai Postával a ma is hatályos szerződést, kiderült, hogy Szerbia számos más területén, számos egyéb ügyben a Szerbiai Postának vannak alvállalkozói. Ezek olyan szervezetek, amelyekkel a posta szerződést köt levelek kézbesítésére vonatkozóan. Akkor az is kiderült, hogy típusszerződésről van szó, a Szerbiai Posta és a CMH között nem kellett nulláról kezdeni a szerződésírást. A CMH azóta is ennek a szerződésnek az értelmében végzi hiánypótló munkáját. Egyáltalán nem precedensről van szó.
A KÚLAI MAGYAROK SZÁMÁRA FONTOS A MAGYAR IDENTITÁS
A kúlai helyhatósági választások kapcsán kijelentette, hogy a VMSZ a mérleg nyelve. Mit eredményez ez a helyi magyar közösség számára? Mi alapján mondta, hogy a helyi magyarok szavazata juttatta többséghez a Szerb Haladó Párt koalíciós listáját, amelyen a VMSZ jelöltjei is indultak?
– Ha jól emlékszem, 469 szavazattal győzött az egyes sorszámmal induló lista. Kúla egy nagyjából 35 ezer lakost számláló önkormányzat, ahol mintegy 2200-2300 magyar él. Mandátumokra visszamenőleg nagyjából 800 magyar szavazó szokott részt venni a választásokon. Mi egészen biztosan most is hoztuk ezt a számot, tehát a kúlai magyarok egyértelműen e mögött a lista mögött sorakoztak fel egy emberként. Ez nem meglepő, hiszen a kúlai választási kampány ideje alatt sok mindent lehetett hallani. Az ellenzéki listán volt egy képviselő – valószínűleg mandátumot szerez –, aki a liberálisok által évtizedeken át szajkózott mondatot fogalmazta meg: „nem az számít, hogy ki milyen nemzetiségű, hanem az, hogy ki milyen ember”. Ezzel alapvetően természetesen minden normális ember egyetért, ugyanakkor ha kizárólag ennél az állításnál maradunk, akkor ebből az következik, hogy liberálisék úgy képzelik el a világot, hogy mindegy, ki milyen nemzetiségű, azaz a kisebbségeknek nem kell pluszjogokat biztosítani ahhoz, hogy egyenrangúak legyenek a társadalomban, és őrizhessék identitásukat. E felfogás szerint nem fontos a magyar oktatás, nem fontos a magyar művelődés és tájékoztatás. A kúlai magyarok viszont úgy gondolják, hogy mindez fontos. Ezért szavaztak a kúlai magyarok szinte egy emberként arra a listára, illetve a VMSZ azon politikusaira, amely, illetve akik az elmúlt években bizonyítottak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy valóban a VMSZ két képviselője a mérleg nyelve, mert egy mandátum a különbség a két lista között. Lesz két önkormányzati képviselő, és valószínűleg az önkormányzati végrehajtó hatalomban is lesz egy jelentősebb tisztség. Ez eddig az alpolgármesteri tisztség volt, jó esélyt látok arra, hogy ez a jövőben is így legyen. A kúlai magyar ügyeknek a következő négy évben is lesz gazdája és a kúlai magyar érdekek érvényesülni fognak.
Miként értékeli a kúlai választások napján tapasztalt, mindkét féllel összefüggésbe hozható visszás, esetenként törvényellenes cselekményeket? Előrevetíti-e ez esetleg, hogy mire számíthatunk a majdani köztársasági választások napján, illetve kampányidőszakában?
– Két dolgot állapíthatunk meg tényként. Az egyik az, hogy a kampányok egyre mocskosabbak és a választási küzdelem egyre kiélezettebb. Ez nemcsak nálunk van így. Másrészt pedig azt kell megállapítani, hogy mindenki csak a számára szimpatikus médiából szokott tájékozódni. Egyfajta szakmai ártalom következtében én mindent olvasok, mindenkit követek. Kénytelen vagyok azt mondani, hogy nem az van, hogy vannak a kormánykoalícióval, vagy ha úgy tetszik, a haladókkal összefüggésbe hozható emberek, akik fenyegettek, zsaroltak, ütöttek, vertek, vásároltak, és vannak a „fehér bárány” ellenzékiek. Aki vasárnap Kúlán járt, az láthatta, hogy ellenzéki oldalon semmiben nem maradtak le a kormányoldalhoz képest. Elég megnézni egyik és másik oldal esetében is, hogy milyen, Kúlán kívüli rendszámtáblák jelentek meg a településen. Ami pedig a vádakat illeti, ez hihetetlenül egyszerű: amennyiben a szavazatszámláló bizottságok ellenzéki tagjai aláírták a jegyzőkönyvet, valójában azt írták alá, hogy legálisak és legitimek voltak a választások. Amennyiben bárki információval rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a VMSZ zsarolt, ütött, vert vagy fenyegetett a szavazatért, kérem, álljon elő értesülésével. Ilyen személy nem állhat elő, mert ilyesmi nem történt. Az viszont megtörtént, hogy az ellenzék, még a választási eredmények közzétételét, illetve az eredményekre való reakciómat megelőzően felvonult és nagyon agresszív módon tüntetett a Népkör épülete előtt. Ez sokat elárul arról, hogy az ellenzék hogyan tekint a magyar intézményekre Kúlán, és úgy egyáltalán a magyarságra.
Már nemegyszer megfogalmazta állásfoglalását azon kritikák tekintetében, hogy az SZHP választási listáján a Szerb Radikális Párt jelöltjei is helyet kaptak. Eddigi nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy osztja a néhai miniszterelnök, Zoran Đinđić véleményét, akinek a kijelentésére, miszerint aki morált akar, menjen templomba a politikai pragmatizmus, a politikai realizmus egyik leghitelesebb megállapításaként tekintenek...
– A VMSZ számára az elsődleges szempont az, hogy eredményeket érjen el a magyar közösség számára. Továbbá a VMSZ számára az önállóság az egyik legfontosabb szempont. A legtöbb helyen önállóan is indulunk a választásokon. Ez így marad a jövőben is. Ahol együtt indulunk, szórvány önkormányzatokban, ott meg kizárólag az SZHP a VMSZ koalíciós partnere. Az, hogy az SZHP még kivel egyezik meg, ez az ő dolguk, ennek a mi viszonyunkra nincsen kihatása. Az idő és a választások eredménye engem igazol. Nem feledjük és nem is kell elfeledni a kilencvenes éveket. Mindazonáltal úgy tenni, mintha a politikai befolyását és a társadalomra gyakorolt hatását illetőn Vojislav Šešelj 2026-ban ugyanakkora erővel bírna, mint 1992-ben vagy 1998-ban, enyhén szólva pofátlanság, és a választóknak a megtévesztése. Nem az a szándékom, hogy rehabilitáljam Šešeljt, egyszerűen arról van szó, hogy elsodorta az élet, a szerbiai belpolitikai színtéren az ő pártja mérhetetlen mélységekben van.
KÖZÖSSÉGI INTELLEKTUÁLIS TELJESÍTMÉNY
Az elmúlt tíz évben a vajdasági magyarok számára az egyik legszilárdabb biztos pont a I. gazdaságfejlesztési stratégia volt. Nemrégiben véglegesítették és elfogadták ennek teljesen önálló utóddokumentumát, a II. vajdasági terület- és gazdaságfejlesztési stratégiát. Mik a remények, mik a perspektívák?
– Amióta múlt héten itt járt Szijjártó Péter, azóta nem csak remények vannak. Szijjártó Péter bejelentette, hogy a következő Orbán-kormány támogatja a gazdaságfejlesztési stratégia megvalósulását. Ezért is fontos, hogy április 12-én a Fidesz–KDNP győzzön. Nagyon büszke vagyok, és egy rendkívül komoly közösségi intellektuális teljesítménynek tartom azt, hogy a munkában valamilyen formában részt vett 100 személynek köszönhetően elkészült, majd elfogadhattuk a 2026 és 2033 közötti időszakra szóló stratégiát. Arra ugyancsak rendkívül büszke vagyok, hogy egy kiveszőfélben lévő műfaj gyakorlatát visszahoztuk, és egy nagyon komoly közvitát tartottunk két hónapon át. Mindenki hozzászólhatott a dokumentumhoz, ezt sokan meg is tették. Akik a VMSZ-t támadják, csinálhattak volna egy alternatív gazdaságfejlesztési stratégiát, vagy ha ahhoz nincsenek képességeik, akkor néhány mondatban rámutathattak volna, hogy a miénkben mi nem jó. Ellenzéki oldalról senki egyetlen mondatot nem mondott. Ez is bizonyítja, hogy a mi nemzetrészünk egyetlen ütőképes politikai pártja a Vajdasági Magyar Szövetség. A stratégia megfelel korunk elvárásainak, számos új elemet tartalmaz. Bízom abban, hogy az új kormány megalakulását követően, ahogy Pásztor István előtte 2015-ben, én is elvihetem Orbán Viktornak, és valamikor az ősz folyamán elindulhat a megvalósítása. Mi teljes jövőképpel állunk készen. Az első stratégiához képest ez már tartalmazza az akciótervet is.
Mennyire tartja reálisnak a stratégiát jellemző szintugrást, a megvalósítást, tekintettel az összes globális gazdasági-pénzügyi nehezítő körülményre?
– Erre az a legjobb bizonyíték, hogy múlt év végén újabb pályázatokat tudtunk megjelentetni. Magyarország kormánya mondhatta volna azt, hogy egyébként is készül az új stratégia, várjuk meg ezt, valamint a választásokat. Nem ez történt, hanem nagyon jelentős keretösszeggel két pályázati felhívást is közzé tudtunk tenni. Ezért nagyon bizakodó vagyok abban az esetben, ha nemzeti kormánya lesz Magyarországnak, hogy minden gazdasági és pénzügyi nehézség ellenére jelentős mértékben meg tud valósulni a következő 7 évben ez a stratégia.
A napokban lezárult a Vajdasági Magyar Közösség Mesterséges Intelligencia Stratégiája tervezetének közvitája. Mik a benyomások és hogyan tovább?
– Vannak műfajbeli különbségek. Abból indultunk ki, hogy ehhez a dokumentumhoz nyilván azok szólnak majd hozzá, akik otthonosan mozognak ebben a világban, ezért gondoltuk úgy, hogy két hét elegendő a közvitára, ami kizárólag az online térben zajlott. Egyébként jól gondoltuk, ebben az időszakban érkeztek észrevételek, ezek némelyike többoldalas, komoly értekezés. Bízom abban, hogy április folyamán véglegesíthetjük a stratégiát. Az eljárás ugyanaz, mint a gazdaságfejlesztési stratégia esetében: a VMSZ Elnöksége és Tanácsa szavaz a dokumentumról, miután a szakemberek áttekintik a beérkezett javaslatokat, és döntenek azok beépítéséről a stratégiába. A gazdaságfejlesztési stratégia esetében a javaslatok nagy részét integrálták a dokumentumba, biztos vagyok benne, hogy most is így történik.
Mire számítanak ettől a stratégiától?
– Vannak olyan vádak, hogy csak az idősek meg a hülyék maradtak itthon, és mindenki, aki modern és akinek csak egy csöpp esze van, az elhagyta a szülőföldjét. Ez a stratégia az egyik bizonyítéka annak, hogy ez nem így van. A vajdasági magyarság versenyképes, a modern folyamatokban is otthonosan mozgó közösség. Ez is a nemzetpolitikának egy eszköze. A stratégia kidolgozása úgy indult, hogy tavaly novemberben itt járt Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos. Arról beszélgettünk, hogy Vajdaságnak szüksége van egy ilyen stratégiára. Akkor már készült Erdélyben és Felvidéken is a stratégia. A dokumentum összhangban áll nemcsak a vonatkozó magyarországi, hanem a szerbiai stratégiával is. Azt látom, hogy az orvostudományban, továbbá a közigazgatásban, a mezőgazdaságban, a gazdaságban és számos egyéb területen komoly előnyei vannak a mesterséges intelligencia használatának. Ha például a mi egészségügyi intézményeink is valamilyen módon hasznosítani tudják a vívmányokat, akkor az jelentős előrelépés lesz. De akár az okosvárosokat is említhetnénk.
Megkérdeztük a mesterséges intelligenciát, hogy mi a véleménye a dokumentumról. Általánosságban pozitívan értékelte, ugyanakkor a néhány kritikájára alapozva talán az alábbi kérdés a legindokoltabb: van-e a megvalósításra valódi, elkülönített forrás, továbbá előirányoztak-e a végrehajtásért felelős intézményt, intézményi hátteret?
– Elképesztő sebességgel változik a világ, a mesterséges intelligencia térhódítása, jelentősége pedig nagyon gyorsan növekszik. Én azt tartom ebben a pillanatban fontosnak, hogy rendelkezünk egy ilyen stratégiával. Ennek vonatkozásában szintén sok minden függ attól, hogy milyen kormánya lesz Magyarországnak, hiszen mi nem egy különálló sziget vagyunk, nyilván az erdélyiekkel, a felvidékiekkel és Magyarország Kormányával együttműködve lehet arról gondolkodni, hogy milyen intézményi háttér legyen. Intézményi háttér és pénz egyaránt kell a megvalósításhoz. Ez a jövő kérdése. Az a legfontosabb, hogy elindult valami. Mint már említettem, a dolgok nagyon gyorsan változnak, szükség esetén ez bővíthető, alakítható, javítható.
A KÉPVISELET JOGA ÉS KÖTELEZETTSÉGE
Március 2-án volt két éve annak, hogy megválasztották a VMSZ elnökévé, elnöki mandátumának félidejéhez érkezett. Hogyan értékelné ezt az időszakot?
– Nagyon hálátlan dolog az embernek a saját tevékenységet értékelni. Azt gondolom, hogy büszkék lehetünk az elmúlt két évre. A politikára csapatsportként tekintek. Tudni kell, hogy ki a vezető, hiszen az övé a felelősség, és én nem is menekülök a felelősség elől, de ez egy csapatműfaj. Büszke vagyok arra, hogy sikerült egyben tartani a csapatot, sikerült megőrizni a vajdasági magyar közösség támogatását. Ezt már több választás bizonyította. Voltak olyanok, itthon – szerbek és magyarok köreiben egyaránt –, valamint Magyarországon és a Kárpát-medencében ugyancsak, akik meg voltak győződve arról, hogy édesapám halálát követően felmorzsolódunk, megszűnik a VMSZ, vagy legalábbis térdre rogy. Azt gondolom, hogy ez azért nem történt így, mert egységesek voltunk, és csapatként működtünk. Sikerült megőriznünk a jogot, valamint a kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy a közösségnek az ügyeit képviseljük, hogy a közösség érdekében eredményeket érjünk el. Úgy gondolom, hogy ezek az eredmények nem kisebbek, mint a 2024. március 2-át, vagy 2023. október 30-át megelőző időszakban.
