Szerbia a közlekedéssel kapcsolatos joganyag átvételével aránylag jól áll, több mint 40 százalékát már átvette, 35 százalékát részben, és 23 százalék még várat magára – emelte ki Kovács Elvira, a köztársasági képviselőház alelnöke, az eurointegrációs bizottság elnöke a napokban megtartott, a parlament eurointegrációs bizottsága és a közlekedési bizottság együttes ülésén, amelyen a Közlekedési Közösség képviselőivel találkoztak. Kitértek a vasút jelentőségére is, összehasonlították az egész nyugat-balkáni térséget, a légi közlekedés esetében megállapították, hogy a belgrádi reptér gyakorlatilag regionális központtá vált, és már csak arra lenne szükség, hogy vasúton is megközelíthető legyen. Bejelentések szerint a jövő év második feléig erre sor kerül, így a tiranai reptér lesz az első a régióban, amely elérhető lesz vonaton is.
A Közlekedési Közösség egy nemzetközi szervezet, amely magába foglalja az Európai Unió tagállamait, amelyeket az Európai Bizottság képvisel, valamint a Nyugat-Balkán nem EU-tag országait, továbbá Grúziát, Moldovát és Ukrajnát. Kovács Elvira lapunknak rámutatott, a Közlekedési Közösség figyelemmel kíséri a Nyugat-Balkán, tehát az egész régió közlekedését, így a vasútfejlesztést, a közutakat, folyami utakat, illetve az európai követelmények, szabványok átvételét is. A két bizottság ülésén bemutatták a 2025-ös év elemzését, amiből kiderült, hogy Szerbia aránylag jól áll. Két törvényjavaslat, ami az európai úton fontos lenne az ország számára, a kormánytól már tavaly június óta parlamenti eljárásban van. Az elemzés foglalkozik a közutakkal, azok állapotával, és azzal is, hogy mennyi fejlesztésre lenne szükség, és ennek kapcsán ajánlásokat is tettek. Aggasztó statisztikai adatokat is közöltek, amelyek szerint a Nyugat-Balkánon, így Szerbiában is magas a közutakon elhunytak száma.
Kitértek arra is, hogy mennyire használja ki az ország a folyami közlekedés lehetőségeit. A Duna és a Száva kihasználtsága 75 százalékos, a Tisza viszont mindössze 25 százalékban van kihasználva – mutatott rá Kovács Elvira, elemezve a jelentésből hallottakat. Szó esett azokról a zöld folyosókról, amelyek gyors és akadálymentes teherszállítást tennének lehetővé. Az ilyen útvonalak esetében már Szerbia több országgal, köztük Magyarországgal is megállapodást írt alá, de Bosznia-Hercegovinával és Horvátországgal is. Ezek gazdaságfejlesztési szempontból nagyon fontosak.
Megtudtuk, a Közlekedési Közösség állandó titkárságának elnöke, Matej Zakonjšek a vasútfejlesztés szempontjából a vajdasági szakaszt a legfejlettebbként jellemezte.
– Én a Belgrád–Budapest vasútra mutattam rá. A napokban láthattuk Szijjártó Péter miniszter úr nyilatkozatát, hogy március 13-án, 14-én az utasszállítás is elindul a vonalon. Mivel a VMSZ számára ez rendkívül fontos, és évek óta beszélünk az útlevelek ellenőrzéséről is, felmerült néhány kérdés az utasok jogaival kapcsolatban. Bár az uniós joganyag felét Szerbia már átültette a saját törvényhozásába, az utasok jogaira vonatkozó uniós jogszabályokat addig nem tudja átvenni, amíg az ország nem lép be a Schengeni övezetbe. Addig nem tudunk eleget tenni az elvárásoknak, amíg a határátkelőn órákat kell várni – emelte ki Kovács Elvira, majd rámutatott, a Belgrád–Budapest gyorsvasút lényege pontosan az lenne, hogy rövid idő alatt el lehessen jutni az egyik fővárosból a másikba.
– Nem szabadna az útlevél ellenőrzésének túl sokáig tartani. Világos, hogy mi még nem vagyunk schengeni övezetben, ám a határátkelőkön uralkodó állapotokat valahogy meg kell oldani. Az ellenzék jogosan mutatott rá a bizottságon arra, hogy az EES határregisztrációs rendszer csak bonyolította az egészet. Ez pedig nemcsak Szerbiát érinti, hanem minden unión kívüli országot is. Arra a záradékra jutottunk, hogy a Közlekedési Közösségnek, a Gazdasági Kamarának, a kormánynak és minden résztvevőnek az Európai Bizottsággal közösen kellene a probléma megoldásán munkálkodnia – mondta.
Az új határátlépési rendszer jelentősen megnehezítette a hivatásos sofőrök helyzetét is.
– Az alapprobléma az, hogy mint minden polgár, a sofőrök is 90 napot tartózkodhatnak az Európai Unió schengeni övezetében. Ez nagy probléma, mert néha 5 napot is állnak a határon, és ha csak 10 percet is töltenek valahol, azt egész napként számítják. Gyorsan összejön a 90 nap. Javaslatok szerint speciális vízumra lenne szükség, amelyben a tartózkodási időt az ő esetükben 180 napra növelnék – magyarázta Kovács Elvira, aki rámutatott, tudomása szerint a kormány tárgyal az Európai Bizottsággal az ügyről, a Közlekedési Közösség pedig a Szerbiai Gazdasági Kamarával együttműködve keresi a megoldást erre a helyzetre.
Nyitókép: Kovács Elvira/Facebook
