„A bíróságokat és az ügyészségeket vissza kell adni az államnak és a népnek” – hangsúlyozta tegnap Uglješa Mrdić, a Szerb Haladó Párt képviselője a köztársasági képviselőház 6. rendkívüli ülésén, amelynek a napirendjén több, az igazságszolgáltatást érintő jogszabály módosítása szerepelt. Az adott törvények előterjesztésében a parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy az ügyészségek és a bíróságok egy része teljesen eltávolodott a néptől és Szerbiától. Szerinte az ügyészségeknek és a bíróságoknak olyan emberekre van szükségük, akik lojálisak az országhoz. Kiemelte, hogy az igazságszolgáltatásnak a polgárok szolgálatában kell állni.
A köztársasági képviselőház ülésén 25 napirendi pont szerepel, amelyekről a képviselők egységes vitát folytatnak. Napirenden szerepel az igazságszolgáltatást érintő törvénycsomag is, vagyis a képviselők vitát folytatnak a bíróságok és ügyészségek székhelyéről és területéről szóló törvényről, a Felső Ügyészi Tanácsról szóló törvény módosításairól, a csúcstechnológiai bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó állami szervek megszervezéséről és hatásköréről szóló törvény módosításáról, ahogy az ügyészségről szóló törvény módosításairól és a bírákról szóló törvény módosításáról is.
– A törvények elfogadása csupán az első lépés afelé, hogy az eltulajdonított igazságszolgáltatást visszaadják az államnak és a népnek, hogy többé ne idegen hatalmi központok által ellenőrzött, elidegenedett hatalmi központok irányítsák. Az ügyészség és az igazságszolgáltatás egy része elidegenedett az államtól, és ez az öt igazságügyi törvény pontosan az ügyészség nagyobb függetlensége és az igazságszolgáltatás függetlensége szempontjából fontos, a Szerb Köztársaság Alkotmányával és természetesen a törvényeivel összhangban – hangsúlyozta Mrdić.
Bájity Borisz szerint a reformokat lépésekben és valós igények szerint kell megvalósítani (Képernyőfelvétel)
Mrdić felszólalásában rámutatott, hogy az EXPO 2027 nemzetközi, specializált kiállítás miatt a Surčin területéért felelősséggel tartozó újbelgrádi bíróság várhatóan túlterheltté válik, de már le vannak terhelve az alapfokú bíróságok. Kezdeményezte a belgrádi Negyedik Alapfokú Bíróság megalakítását.
A vita során az ellenzéki képviselők felelősségre vonták a beterjesztőt, hogy amikor novemberben éhségsztrájkba kezdett, elégedetlenül nyilatkozott az ügyészségek munkájáról, akkor azt is hangoztatta, hogy a szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyészség működése már értelmét vesztette. Ezt Mrdić cáfolta, véleménye szerint csak az egyszerűbb és hatékonyabb munkát eredményezne, ha a belgrádi Felső Ügyészség fennhatósága alá kerülne.
A vita során Pavle Grbović, a Szabad Polgárok Mozgalmának képviselője azzal vádolta a hatalmi pártot, hogy azért módosítja ezeket a törvényeket, mert „a lázadó polgárokat akarja megtorolni”.
Branko Pavlović, a Mi, a nép hangja képviselője pedig kiemelte, ugyan valóban egyes ügyészek és bírák politikával kezdtek foglalkozni, ami az ő esetükben tilos, ezeknek a törvényeknek a módosításához alaposabb elemzésre van szükség, a jelenlegi jogszabályokat nem alapozták meg kellőképpen, és a jól definiált problémákra nem fognak kellő választ adni.
A parlament napirendjén szerepel az egységes választói névjegyzék felülvizsgálatával foglalkozó bizottság felállítása is. Ez Bájity Borisz, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője szerint nemcsak formalitás, hanem valójában a meghozott törvénynek az alkalmazása. Kiemelte, hosszú és nehéz folyamat vezetett oda, hogy a választási feltételek javítása érdekében végre megszülethessen az erre vonatkozó törvénymódosítás, illetve az adott bizottság létrehozása. Bájity Borisz felszólalásában rámutatott arra, hogy a választói névjegyzékről szóló törvény módosításával politikai szándékukról adtak tanúbizonyságot a választási feltételek javítására, most pedig politikai érettségüket bizonyíthatják a bizottság megalakításával, hogy a jogi normákat működőképes, független, és szakmai intézménybe helyezik. Ez a testület ugyanis a választópolgárok jogainak őre lesz, egyben az ellenőrzés és a bizalom mechanizmusa, valamint híd az állam, a politika és a polgárok között. Összetételének, a bizottsági tagok megválasztásának és a munkamódszernek jelentősége van, hiszen a bizottság a hatalmi pártok, az ellenzék és a civil szféra jelöltjeiből áll össze, és a döntéseket csakis egyetértésben lehet meghozni. Mint mondta, a megválasztott tagoknak felelősségteljes munkát kell végezniük, hiszen azt a média és a közvélemény is nagy figyelemmel követi majd.
Bájity Borisz elmondta, a VMSZ mindig is a normalitásra törekedett, az észszerűségre és stabilitásra. A törvényesség, a joguralom és a politikai pluralizmus elvét tartja szem előtt, ezért is támogatja azt, hogy jogszabályokkal javítsa a választási feltételeket és az intézmények megerősítését. Az adott bizottság megalakítása üzenet a polgároknak, hogy a választási jogaikat komolyan veszi a politika, értik a társadalomban felmerülő aggodalmakat, ám azokra intézményes úton kívánnak válaszolni. Ez egyben üzenet a nemzetközi partnereknek is, hogy Szerbia kész párbeszéddel javítani a választási feltételeken a javaslatok figyelembevételével, ám a saját jogrendjének tiszteletben tartásával.
Az igazságszolgáltatást érintő törvénycsomag kapcsán a VMSZ képviselője röviden visszatekintett az igazságszolgáltatás 2009-ben végrehajtott reformjára, aminek ugyan a hatékonyság, a korszerűsítés, a polgárok bizalmának visszaszerzése és az európai standardokkal való összehangolás volt a célja, de az adatok, a felülvizsgálatok és a nemzetközi értékelések szerint hamar kiderült: nem érte el a gyorsabb, hatékonyabb igazságszolgáltatást, csupán jogi bizonytalanságot eredményezett, hiszen a bíróságok új hálózata elemzések és valós tényfelmérések nélkül valósult meg. Az elsőfokú bíróságok száma 138-ról 34-re csökkent. Ezt csak súlyosbította a bírák és ügyészek újraválasztása, ugyanis több bírót nem választottak újra, és nem volt világos, milyen kritériumok szerint történt az újraválasztás. A hibás folyamatokat 2014-ben valamelyest enyhítették, az alapfokú bíróságok száma akkor 34-ről 66-ra növekedett, és ezáltal az igazságszolgáltatás is elérhetőbbé vált a polgárok számára, bár mint arra politikus rámutatott, van még mit javítani ezen a téren.
Kitért arra is, hogy ezeket a központosítást célzó törekvéseket nem csak az emberek, hanem az objektumok is megsínylették, a bezárt bíróságok az enyészet áldozatává váltak. A VMSZ kezdeményezi a bíróságok épületeinek felújítását azokon a településeken, amelyeken erre szükség mutatkozik. Az igazságszolgáltatás reformját lépésekben, észszerűen, tapasztalatok és valós igények szerint kell megvalósítani – hangsúlyozta Bájity, majd hozzátette, ezt bizonyítják a napirenden szereplő jogszabályok is, amelyek az operatív munkamódszert helyezik előtérbe, a bírák megválasztásának folytonosságát teszik lehetővé, illetve az intézmények stabilitását biztosítják, aminek értelmében a szakmai hozzáértés, a tapasztalat és az operatív szervezés ismerete alapelvárás. Véleménye szerint a javaslatok racionalitáson alapulnak, ezért a VMSZ támogatni fogja őket.
Nyitókép: Bájity Borisz szerint a reformokat lépésekben és valós igények szerint kell megvalósítani (Képernyőfelvétel)
