Ne legyen szelektív a bővítés!

A legjobb megoldás a nyugat-balkáni jelöltállamok egyidejű, teljes jogú európai uniós felvétele lenne Aleksandar Vučić szerb államfő szerint. Ezen nézetének a GLOBSEC által szervezett tegnapi BELTALKS (Belgrade Economic Talks – Belgrádi Gazdasági Tanácskozás) fórumon adott hangot. A köztársasági elnök közölte, hogy felveti ezt a javaslatot Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a soron következő találkozójukon.
Az Európai versenyképesség a töredezett geopolitikai környezetben című panelbeszélgetésen Vučić azzal érvelt, hogy egy szelektív bővítés – csupán egy-két ország felvétele – megoldatlan kérdéseket hagyna maga után a régióban a „kívül maradókkal” kapcsolatban. – Ha valaki érti a geopolitikát, az tudhatja, az EU egyetlen lehetséges lépése a mindannyiunkat érintő, határok nélküli, közös felvétel. Ezáltal a szerbek, a bosnyákok, az albánok és reményeim szerint a horvátok is jobban éreznék magukat – fogalmazott, hozzátéve, hogy a régió és Európa jövője a tét. Ezt az álláspontot tervezi képviselni Ursula von der Leyen és António Costa, az Európai Tanács megválasztott elnöke előtt is a szerdán esedékes találkozójukon, amelyet követően Nišbe utazik új gyárakat avatni.
A globális biztonsági helyzetet illetően a szerb elnök borúlátóan nyilatkozott: véleménye szerint másfél éven belül nagyszabású háborúval kell szembenéznünk. Emlékeztetett, hogy az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos korábbi előrejelzéseit környezete szkepticizmussal fogadta, sőt „drámakirálynak” bélyegezték, holott következtetéseit, mint fogalmazott, alapos adatelemzésre alapozta. Kritikusan szólt a fegyverkezésre fordított 100 milliárdos ígéretekről, kiemelve, hogy a racionális gondolkodást egyre inkább irreális megközelítések váltják fel a világpolitika színterén.

A szerbiai belpolitikai helyzet kapcsán Vučić a párbeszéd alternatíva nélküli jellegét hangsúlyozta. Kiemelte, hogy az elmúlt évben tanúsított „valódi türelemnek” köszönhetően sikerült stabilizálni az országot és elkerülni a végzetes kimenetelű konfliktusokat. Úgy véli, politikai ellenfelei idővel belátják, hogy nem ellenségek, és elfogadják a régóta felajánlott dialógust. Szerinte ma egészen más a belpolitikai helyzet az országban, mint akár csak pár hónappal ezelőtt, úgy fogalmazott, nap mint nap olvassa a friss kutatások eredményeit. Ennek ellenére, szerinte komolyabban kellene venni az ellenzéki állításokat, álláspontokat is, mert ez vezethet közelebb a párbeszédhez.
A fórumon felszólalt Marko Đurić külügyminiszter is, aki leszögezte: Szerbia megérdemli, hogy bekerüljön a következő uniós bővítési körbe. A Berlini Folyamat kapcsán felajánlotta, hogy Szerbia kész eseményeket (társ)szervezni a montenegrói elnökség támogatására a jövő évben. Đurić sürgette továbbá, hogy az uniós tagállamok vegyék figyelembe: az Európai Bizottság immár ötödik alkalommal javasolta a 3-as tárgyalási fejezetcsoport (klaszter) megnyitását a csatlakozási tárgyalások folyamatában, ennek ellenére mégsem született a mai napig pozitív uniós döntés. Meglátása szerint Szerbia teljesen felkészültnek számít. A koszovói gondokról is beszélt, elmondta, a párbeszéd során ma a felek távolabb vannak egymástól, mint évekkel ezelőtt.
Siniša Mali miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter a gazdasági eredményeket méltatta. Rámutatott, hogy Szerbia az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) a 2012-es 4800 euróról mára 15.800 euróra növelte. Ezt a növekedést – amelyet európai viszonylatban is a leggyorsabbak közé sorolt – a GDP 7,4 százalékát kitevő nagy tőkeberuházások, a fogyasztás bővülése és a közvetlen külföldi befektetések hajtják. Mali hangsúlyozta Szerbia elkötelezettségét az európai út mellett, ugyanakkor figyelmeztetett: az integráció „kétirányú utca”, a már 25 éve zajló folyamat sikere nem kizárólag Belgrádon múlik, hanem az EU felkészültségén, szándékán is.