A köztársasági parlament folytatta szerdán a költségvetéssel, energetikai kérdésekkel, tankönyvekkel, katonasággal és egyéb témákkal foglalkozó ülését, amelynek kezdete néhány órát késett a ház előtt bekövetkezett incidens miatt. A vita során különböző vélemények alakultak ki a jövő évi költségvetési javaslat és a ház előtt történtek kapcsán. A Vajdasági Magyar Szövetség képviselői felszólalásaikban a napirenden szereplő javaslatokra összpontosítottak. Tóbiás József a büdzsé mezőgazdaságot érintő részét, Bájity Borisz a tankönyvtörvény módosításával kapcsolatos kérdéseket, Kovács Elvira pedig az esélyegyenlőségi biztos megválasztásával, a nemzeti tanácsok finanszírozásával, ösztöndíjprogramokkal kapcsolatos kérdéseket járta körül. Siniša Mali pénzügyminiszter arról biztosította a polgárokat, hogy a gazdasági erősödés jövőre is jellemzi Szerbiát.
A köztársasági képviselőház előtt lezajlott incidens miatt késett órákat tegnap a parlament azon ülésének folytatása, melyen egyebek mellett a 2026-os költségvetés javaslatát is megvitatják a képviselők. Az ellenzék egy része nekilátott az ülés kezdetét megelőzően a parlament előtti Ćacilendnek nevezett sátortábor védőkerítésének lebontásához, valamint eltávolította a helyszínről a képviselőház lépcsőzetén található egyik sátrat is. A sátortáborban lévők ellentámadásba lendültek, hamarosan tumultus, lökdösődés alakult ki. Az ellenzék tagjai azzal magyarázták tettüket, hogy elviselhetetlennek tartják a parlament épülete előtt egy efféle társaság táborhelyének létezését. Miroslav Aleksić, a Szerbiai Népi Mozgalom elnöke kijelentette, képviselőtársát, Borislav Novakovićot megtámadta a lépcsőkön Karađorđe Mijailović, a sátortábor főnöke. Ana Brnabić házelnök kiprovokált incidensnek nevezte a történteket, s bejelentette, mától a parlament bármelyik bejáratán bejuthatnak a képviselők az ülésekre, e felelősséget magára vállalja.
MÚLTIDÉZÉS, ÍTÉLETHIRDETÉS
Magát az ülést a hatalom és az ellenzék közötti szópárbajok sora határozta meg. Vitába elegyedett egymással Siniša Mali pénzügyminiszter és Dragan Đilas, a Szabadság és Igazságosság Pártja elnöke. Mali a költségvetési javaslatot ért kritikára azzal válaszolt, hogy Đilas idejében adta el az állam potom pénzért a Szerbiai Kőolajipari Vállalatot (NIS), hoteleket, moteleket, üdülőket, sportcsarnokokat. Válaszában Đilas közölte, maga legalább nem lopott, s nem fél attól, hogy hamarosan „elvezetik” a vezérkar épülete körüli csalások miatt, s emlékeztetett, hogy a jelenlegi hatalom adta el a Beopetrolt, a Galenikát, a PKB-t, a repülőteret, a Kereskedelmi Bankot, a bori bányakomplexumot, a Goša és Jaroslav Černi intézeteket, a folyami hajózási céget. Mint mondta, nem fogadna Malira, ha az lenne a kérdés, kinek nem kell majd ülnie a jövőben. Mali közölte, sokat elmond a két hatalom közötti különbségről annak ténye, hogy ma háromszor akkora az állam bruttó hazai terméke (GDP), mint 2012-ben volt.
HÁROM TÁMOGATÁS EGYÜTTHATÁSA
A költségvetés 136,5 milliárd dináros mezőgazdasági keretének elemeivel foglalkozott beszédében Tóbiás József, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője, s rámutatott, további 11 milliárd áll rendelkezésre üzemanyag-jövedékiadó visszatérítésére. Az agrárszektorban a serkentő intézkedésekre 116,5 milliárd dinár jut. Elmondta, jó hír, hogy lesz elég pénz a hektáralapú vagy minőségi vetőmagra adott támogatások kifizetésére, ugyanez igaz az állattenyésztés, tejtermelés, méhészet és más ágazatok esetében. Kiemelte, a köztársasági, tartományi és Prosperitatitól kapott támogatások együttesen jó eredményeket hoznak az állatállomány növelésében, de szükség lenne a növénytermesztés és állattenyésztés jobb kezelésére is, elsősorban a feldolgozóipar fejlesztése és a készárura való összpontosítás érdekében az alapanyagokra való fókuszálás helyett – magyarázta. Beruházásokra lenne szükség az öntözőrendszerek terén. Rámutatott a nyugdíjalappal kapcsolatos termelői kérdések rendezésének fontosságára.
ÚJ SZINT A JOGÉRVÉNYESÍTÉSBEN
Felszólalásában Bájity Borisz, a VMSZ képviselője a tankönyvtörvény javaslatával foglalkozott. Véleménye szerint a nemzeti identitást és az inkluzív hozzáállást jelenítik meg a módosítások. Mint mondta, a VMSZ folyamatosan a nemzeti közösségek sajátosságainak megőrzése és egyenrangú kezelése mellett szállt síkra, amit sikerült is megvalósítani a politikai partnerviszonynak köszönhetően. A törvény a nemzeti közösségek esetében olyan tankönyvcsomagot irányoz elő, mely kilenc általános iskolai tantárgyat ölel fel: anyanyelv, anyanyelv és irodalom, szerb nyelv mint környezetnyelv, természet és társadalom, környezetünk, történelem, földrajz, zene- és képzőművészet. Egy új szintet jelent a jogérvényesítés terén a javaslat, megerősíti a kulturális autonómiát – jegyezte meg Bájity Borisz.
TÁMOGATJÁK A JAVASLATOKAT
A VMSZ parlamenti frakciója támogatni fogja az összes előttünk álló javaslatot – emelte ki felszólalásában Kovács Elvira, a VMSZ képviselője. Az esélyegyenlőségi biztos megválasztásáról szóló beterjesztés kapcsán közölte a VMSZ támogatni fogja az új biztos személyre vonatkozó javaslatot. Hozzátette a nemzeti kisebbségi közösségek számára kiemelten fontos a biztos intézménye, az korábbi ajánlásaiban többször rámutatott, a részarányos foglalkoztatás megvalósulása a közigazgatási szervekben továbbra sem megfelelő.
– Ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen, a nemzeti kisebbségek tagjainak felsőfokú képzettsége is alapfeltétel. Az MNT, a magyar kormány támogatásával, ösztöndíjakkal segít ebben – emelte ki. Hozzátette, a 2011-ben indult ösztöndíjprogram évente mintegy 350-370 diákot támogat. Kiemelte a jogászösztöndíj jelentőségét, méltatta a közgazdaságtan-hallgatók ösztöndíjazását, továbbá a magiszteri és a doktori fokozatok megszerzésének segítését.
– Az MNT az említettekkel együtt évente mintegy 900 diáknak biztosít ösztöndíjat – mondta a képviselő.
