Az elmúlt öt évben a világ különböző kihívásokkal szembesült: a világjárvánnyal, az orosz–ukrán háborúval, az energiaválsággal, amelyek Szerbiát sem kerülték el. Mindezek mellett belső politikai válsággal is szembesült az ország az elmúlt egy évben, ám ennek ellenére Szerbia gazdasága és pénzügyei stabilak maradtak. Még az év elején az ország GDP növekedését 4,2 százalékra becsülték, ám a blokádok miatt mindössze 2,5 százalékos növekedést könyvelhet el. Mindezek ellenére az államadósság a GDP csupán 43 százaléka, ami kétszer jobb eredmény, mint az európai országok többsége esetében – emelte ki Siniša Mali pénzügyminiszter kedden a köztársasági képviselőház ülésén, amely napirendjén szerepel a 2026-os évre vonatkozó állami költségvetés is.
Mali miniszter a jövő évi költségvetés előterjesztése kapcsán kiemelte, hogy a bevételek és a kiadások terén 2026-ban 337 milliárd dinár hiánnyal számolnak, vagyis a GDP 3 százalékával, de mint mondta, jövőre is gazdasági növekedésre számítanak. A bruttó hazai termék 3 százalékos növekedését irányozták elő.
Elmondta, a jövő évi költségvetésről az is elmondható, hogy népjóléti szemszögből érzékenyített, ugyanakkor folytatódnak a tervezett nagyberuházások és az infrastrukturális fejlesztések is. Cél az életszínvonal további növelése és a megkezdett reformok folytatása.
Kovács Elvira
A miniszter hozzátette, a nyugdíjak 12,2 százalékos növelése a decemberi ellátmánytól érvényes, de mire kifizetésükre kerül sor januárban, az már a jövő évi államkasszát terheli. A közszférában dolgozók fizetésének 5,1 százalékos növelése is januártól lép hatályba.
A minimális munkabér értéke januártól 10,1 százalékkal növekszik, a bérek nem adózott részét pedig majd 34 ezer dinárra növelik.
A nagyberuházásokra a GDP 6,7 százalákát különítik el, vagyis 740 milliárd dinárt. A tervek szerint több tanügyi intézmény felújítása a cél. Az egészségügyben is építkezési munkálatokat, valamint a meglévő intézmények minőségibb felszerelését is tervezik. Mali szavai szerint rekordmennyiségű összeget különítenek el a biztonsági szektorra, és növelik az agrárbüdzsét is. A költségvetés egyik fontos része a zöldbüdzsé, ugyanis több projektet is terveznek a jövő évben, amit a Zöld Ágenda, vagyis a környzetvédelem követel meg.
Siniša Mali kitért arra, hogy napirenden szerepel az a jogszabály is, amely a fiatalok első ingatlanvásárlását szabályozza kedvező állami hitelek mellett. Erre a célra, vagyis a hitelek támogatására a jövő évi költségvetésben 200 millió eurót különítenek el. Elmondása szerint az idén már 5000 fiatal jutott első ingatlanához, amire az állam 400 millió eurót különített el.
A parlament tegnap megkezdődött ülésének napirendjén összesen 58 pont szerepel. A képviselők az állami költségvetés mellett több pénzügyi jogszabályt is tárgyalnak, továbbá vitát folytatnak a tankönyvtörvényről, a hitelszerződésekről és az energetikáról is. Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője, az eurointgerációs bizottság elnökeként felsorolt több törvényjavaslatot, amelyek fontosak Szerbia uniós útján. Kiemelte az élelmiszerbiztonságról szóló jogszabályt is, amely a társulási folyamat szempontjából kulcsfontosságú az 5-ös klaszter megnyitásához. A jogszabály elfogadása már az 5-ös klaszter megnyitását is lehetővé teszi a 3-as klaszter mellett. Ehhez kapcsolódik a biotermelést szabályzó jogszabály is. Kitért a hulladékgazdálkodásra, ami a Zöld Ágenda szempontjából fontos. Több törvény is a napirenden szerepel, ami a környzetvédelmet érinti: ilyen a közjavak felhasználását, vagy éppen a műanyag csomagolását szabályzó törvény. A nyilvános statisztikával foglalkozó törvény meghozatala alapfeltétele a 18. tárgyalási fejezet lezárásának.
Újhelyi Ákos
Újhelyi Ákos, a VMSZ képviselője a párt álláspontját ismertette felszólalásában. Elmondta, hogy mindenképpen támogatni fogják az energiaforrásokra vonatkozó törvényjavaslatokat, valamint a többi törvényjavaslat és a jövő évi költségvetés elfogadását is, hiszen ezek alátámasztják azokat a törekvéseket, amelyeket a VMSZ és a Szerb Haladó Párttal kötött megállapodás fogalmaz meg a polgárok életszínvonalának növelése és az egyenlő vidékfejlesztés érdekében. Kiemelte, hogy a közszférában a fizetések 5,1 százalékos növelése, valamint az idei három alkalommal történt fizetésemelés az oktatásügyben dolgozók részére jelentős javulást mutat az érintettek körében. A minimális munkabér emelésével pedig az órabér 371 dinárra emelkedik majd. Ő is megemlítette, hogy a nyugdíjak emelésére lehet számítani.
Rámutatott Vajdaság területén jelenleg 20 projektum van folyamatban. Az ország területén 52 nagyberuházás van tervben, amelyeket 2028-ig szeretnének megvalósítani. Ezek közül 12 van a tartomány területén, amelyek összértéke meghaladja a 20 millió eurót. Ilyen például a Belgrád–Nagybecskerek autópálya megépítése.
Elmondta, hogy befejeződtek a Horgos–Röszke határátkelőhely bővítési munkálatai: a korábbi 16 helyett most 24 sáv áll rendelkezésre, ami az egész Nyugat-Balkán számára is jelentős.
Azt is elmondta, hogy a dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke közötti megállapodásnak köszönhetően növelhetik majd a határrendőrök számát Röszkén, Tompán és Hercegszántón. Meghosszabbították a határátlépés időtartamát a Röszke 2-es átkelőnél, valamint egyszerűsítették a vámeljárást a Szabadka–Szeged vasútvonalon a zökkenőmentesebb határátlépés érdekében. Mint mondta, a jövő évi költségvetés további 18 projektum megvalósítását is támogatja Vajdaság területén.
Nyitókép: Beta
