Szerbia stabilitásának és európai jövőjének alapja az átlátható párbeszéd és a bizalomépítés – emelte ki Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője, a köztársasági képviselőház alelnöke, a parlamenti eurointegrációs bizottság elnöke a napokban megtartott Berlini Folyamat nyugat-balkáni csúcstalálkozójának parlamenti dimenzióján Londonban. Mint fogalmazott, Szerbia továbbra is elkötelezett a regionális együttműködés és a reformok iránt, hiszen csak egy erős, elszámoltatható parlament garantálhatja a polgárok akaratának védelmét.
Felkérésünkre Kovács Elvira elmondta, hogy a Berlini Folyamat nyugat-balkáni csúcstalálkozójának fő eseménye jövő szerdán lesz, szintén Londonban. Szerbiát ezen Đuro Macut kormányfő és Nemanja Starović európai integrációs miniszter képviseli. A csúcstalálkozót különböző szintű találkozók előzik meg, így már sor került a belügy- és külügyminiszterek, illetve a kereskedelmi miniszterek találkozójára is, és megtartották a parlamenti dimenzióját is.
– A Berlini Folyamat most már több mint tízéves, de a parlamenti dimenziót csupán néhány éve társították. Szerbiát itt négyen képviseltük. Jómagam az eurointegrációs bizottság elnökeként beszéltem, hangsúlyozva, mennyire fontos az egymás közötti párbeszéd a szerbiai parlamentben is, ahol voltak bizonyos nehézségeink: nem volt parlamenti ülés egy ideig, de most már szerencsére van, és reméljük, hogy így is marad – emelte ki lapunknak Kovács Elvira, aki beszámolt arról is, hogy ezúttal is nyomatékosította, a problémák megoldását az intézményeken belül látja, nem az utcán.
Elmondta, ezeknek a találkozóknak a célja a tapasztalatcsere is a nyugat-balkáni szomszédok parlamentjei között, hiszen ezáltal segíthetik egymás munkáját. A Nyugat-Balkán képviselői mellett, mivel a Berlini Folyamat Németországból indult, a Bundestag képviselője is jelen volt, a házigazda pedig Nagy-Britannia.
– A berlini folyamat lényege a regionális együttműködés erősítése. Látványos projektumok vannak folyamatban, illetve egyezmények, amelyeket a parlamentek ratifikáltak – hangsúlyozta a parlamentek szerepét a VMSZ politikusa. Rámutatott arra, hogy a parlamentek együttműködésében, elsősorban az európai integráció terén, már évek óta fenntartják az ismeretséget a szomszédos országokkal, és a tapasztalatcsere is folyamatos.
– A montenegróiak büszkék arra, hogy hamarosan valóban EU-s tagok lesznek. Albánia is az elmúlt tíz hónapban, egy évben óriásit lépett előre, a többiek viszont a saját problémáikkal küszködnek. Sajnos a boszniai küldöttség is arról számolt be, hogy mindig akadályokba ütköznek, valamint Macedóniát általában bilaterális kérdések miatt lassítják. Szerbiában meg többek között a belpolitikai helyzet volt az, ami megnehezítette vagy lelassította a folyamatot – összegezte a helyzetet Kovács Elvira, majd hozzátette, hogy a legközelebbi a COSAC formátum lesz, ami az eurointegrációs bizottságok együttműködésére irányul, és hamarosan Szarajevóban tartják meg.
Kérdésünkre válaszolva, hogy ezek a találkozók, egyeztetések mennyiben segítik Szerbiát abban, hogy a társulási folyamatban végre megnyíljon egy vagy két klaszter, Kovács Elvira kiemelte, véleménye szerint ebben a pillanatban nem reális két klaszterről beszélni.
– Nagyon remélem, hogy legalább a hármas klasztert megnyitjuk, ami nagy áttörés lenne, ezért kell a parlamentnek is felgyorsítani a munkáját, és minél előbb napirendre tűzni az egységes választói névjegyzék módosításáról szóló törvényt is, mert újra osztályozni fog bennünket az Európai Bizottság, és a szkeptikus tagállamok is nagy figyelemmel kísérnek bennünket – mondta, majd hozzátette, azért is fontosak ezek a találkozások és lehetőségek, hogy ne csak egyoldalúan informálódjanak az unió politikusai. Az ellenzéki tájékozódás mellett alkalom nyílik a hatalmi többség résztvevőivel is beszélgetni.
Megtudtuk, londoni útjáról pozitív üzenetekkel tért haza a szerb delegáció, mert mivel Albánia is ilyen gyorsan fel tudott zárkózni és haladni ezen az úton, Szerbia is képes erre. A konkrét együttműködés, a regionális projektumok, mint amilyen például a diplomahonosítás, ami felgyorsítja a munkaerőcserét, valamint az infrastrukturális projektumok, a gazdaság erősítése a térségben, mind hozzájárul ehhez a célhoz.
Azzal kapcsolatban pedig, mi az üzenete annak, hogy Nagy-Britannia nem tagja az Európai Uniónak, mégis házigazdája ennek a csúcsnak, Kovács Elvira kiemelte, a britek bár kiléptek az Európai Unióból, mégis próbálják erősíteni és egyben biztatni a Nyugat-Balkán tagjelöltjeit.
– Értékrendbelileg ugyanazt gondolja Nagy-Britannia is, mint az Európai Unió, és ugyanúgy tekint a Nyugat-Balkánra. Szerintük is rendkívül fontos az európai úton maradni az orosz, kínai és más hatást elkerülve – mondta.
Nyitókép: Kovács Elvira Londonban a Berlini Folyamat nyugat-balkáni csúcstalálkozójának parlamenti dimenzióján (Fotó: Facebook)
