2025. július 22., kedd

A hálaadás harangszava

Az 1456-os nándorfehérvári csata hősének, Hunyadi Jánosnak zimonyi szobránál emlékeztek a diadalra

Van valami különös abban, hogy 569 évvel a nándorfehérvári diadal után nem csak a történelem könyvek lapjai emlékeznek erre az életünkben nagyon fontos csatára és győzelemre. Abban is van valami különös, hogy nemcsak a magyarok és a szerbek emlékeznek erre a közös hősi cselekedetre. Hiszen emlékeznek a közép-európai népek és a balkáni népek is, de emlékezik erre Európa is – emelte ki Magyar József, Magyarország belgrádi nagykövete tegnap Zimonyban, a Duna parton található Hunyadi János szobránál, a nándorfehérvári csata évfordulóján.

Magyar József kihangsúlyozta, amíg először 1456-ban, a csata előtt, a harangok még a könyörgésért szóltak, a július 22-ig tartó heroikus küzdelem után, a harangszó a könyörgésért, a hálaadás harangszava lett.
– Mi magyarok és szerbek nem lehetünk felelősek azért, hogy a mai Európa, a mai Európai Unió milyen értékeket képvisel, mire büszke és milyen hagyományokat ápol és adózik tisztelettel azok iránt. Viszont felelősek vagyunk azért, hogy a mi közös örökségünket megőrizzük – mutatott rá a nagykövet, majd elmondta azt is, hogy a csata emlékét három helyszín is őrzi: a belgrádi várban ott az emlékkő, amelyik tiszteletet tükröz a vár megvédéséért küzdő keresztény seregekért. Zimonyban, pedig Hunyadi János szobra előtt állhatunk. – És van talán egy harmadik hely is, amit még nem fedeztünk fel eléggé, ez pedig itt van mögöttünk ezen a dombon, amit ma úgy hívunk, hogy Gárdos domb, vagy Gárdos torony, ahol Hunyadi augusztus elején belehalt abba a járványba, ami a csata után pusztított – fűzte hozzá.

A nagykövet szerint a közös értékek terén, magyarok és szerbek nem állnak rosszul. Hiszen ahogy összefogtak a török kiűzésében és visszafordításában, úgy fogtak össze ma is, hiszen kiváló politikai kapcsolatot ápolnak.

– Kevés olyan nemzet van ma Európában, aki ilyen nagy becsben tartja a másik országban élő saját nemzetrészét, mint mi: magyarok és szerbek. Ezért is mondhatjuk azt, hogy igen, erre büszkék lehetünk. Büszkék lehetünk arra, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség ennek a koalíciónak a része. Nem csak a központi kormányzatban Belgrádban, hanem a tartományi kormányzatban és a tartományi parlamentben és számos városi és helyi önkormányzatban Vajdaság szerte – mondta Magyar József, majd hozzáfűzte: -- Odafigyelünk egymásra az energiabiztonság területén is. Gazdasági kapcsolatai kiválóak, hiszen korábban talán a negyedik, most pedig az ötödik legfontosabb külkereskedelmi partnerei vagyunk egymásnak. Odafigyelünk a kulturális örökségünkre is – hangsúlyozta.
– Én azt kívánom mindenkinek, hogy mindenki a saját helyén, a saját tevékenysége során vállalja fel ezt a felelősséget, hiszen óriási jelentősége és hihetetlen nagy értéke van annak, hogy mi magyarok és szerbek megőrizzük ezeken az emlékezeteken keresztül az identitásunkat, a nyelvünket és a kultúránkat – zárta alkalmi beszédét a nagykövet.

A megemlékezésre, amire kedden pontban délben került sor, amikor megszólalt a harang, a Vajdasági Magyar Szövetség belgrádi városi szervezetének szervezésében került sor. A nándorfehérvári csata hőse, Hunyadi János szobránál helyezték el az emlékezés virágait, Magyarország belgrádi nagykövetével, Magyar Józseffel együtt, illetve a Magyar Nemzeti Tanács, és a munkaügyi minisztérium képviselőjével, illetve az Al-dunai Honvéd Hagyományőrzők, a Hetedik Huszárezred és Vitézi Rend képviselőivel együtt.

– Egyik alkalommal, amikor a szerb-magyar barátságról beszéltem, Pásztor István, megboldogult elnökünk arra mutatott rá, hogy soha sem lehet eleget beszélni azokról a dolgokról, amelyek a két népet összekötik. Azokat a dolgokat kell hangsúlyozni, amelyek közösek és összekötnek minket, és előreviszik a barátságunkat. Így mi 2020-tól, csupán egy évvel azután, hogy lelepleztük Zimonyban a hadvezér meseszerű szobrát, koszorúzással emlékezünk meg minden évben a két nép közös történelmének talán legfontosabb dátumáról – mutatott rá Nebojša Marjanović, a VMSZ belgrádi városi szervezetének elnöke.

Nikola Vukelić, a munkaügyi és foglalkoztatási minisztérium államtitkára rámutatott, egy szerb költő szerint a szerb nép olyan gazdag történelemmel rendelkezik, amelyet nem csak hogy papíra kell vetni, hanem azt meg is kell énekelni. Ennek a gazdag történelemnek a része Hunyadi János is. Szerint az, hogy mindenki: szerbek, magyarok és a románok is a saját hősükként tekintenek rá, mutatja, hogy jelentős történelmi személyiségről van szó itt a Balkánon, ami egy kis terület, ahol sokféle nép él. Mint mondta, a szerb és a magyar nép között nem volt mindig a helyzet ideális, voltak a történelemben nem túl szép pillanatok is, de Hunyadi János, vagyis Sibinjanin Janko egy olyan alak, amely összeköti a két népet.

Hunyadi János életéről, hősiességéről, arról hogy ma többen is a saját hősükként tekintenek rá, egy történelmi áttekintést hallhatott a közönség a megemlékezés alkalmával. Hugyik Richárd, a az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke is arra hívta fel a média figyelmét, hogy a 15. század egyik legfontosabb katonai géniusza volt, másrészt a Magyar Királyság kormányzója volt, harmadrészt viszont tulajdonképpen a magyar nemzeti történelemnek egy hérosza, hőse. Kiemelte, már fiatal korában megtanulta a harcmodort, az itáliai zsoldos hadseregeknek a modern taktikáját és ezt ötvözte a magyar katonai hagyományokkal, és erre támaszkodva Nagyszebennél 1442-ben legyőzte a betörő oszmánokat. Katonai stratégiájával, taktikájával és a harci tevékenységével, bármilyen nagy csapás érte is, újra tudta szervezni a hadseregét, tudta vezetni a katonáit, tehát kiemelkedő katonai és egyben politikai személyiség is volt.

– Bár 1444-ben Várnánál komoly csatát vesztett, amelyben meghalt a magyar király is, Jagelló Ulászló és 1448-ban a második rigómezei csatában sem sikerült legyőzni a törököket, sőt 1453-ban Konstantinápoly elfoglalásával az Oszmán Birodalom új fővárost kapott és világbirodalommá alakult, mégis 1456-ban nándorfehérvárnál diadalt aratott – mondta, majd hozzátette: -- Hunyadi János megszervezte a várvédőket, kitartott az ostromlókkal, II. hódító Mohameddel szemben, és Kapisztrán János kereszteseinek vezetésével gyakorlatilag felismerve a csatában a lehetőséget, nemhogy megállította, hanem súlyos világtörténelmi jelentőségű vereséget mért az oszmánokra – magyarázta.

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: Miklós Hajnalka felvétele