2024. április 27., szombat

Hornung: A magyar családpolitika egyedülálló

Kerekasztal-beszélgetés a gyermekvállalásról

Nemzetközi megerősítések szerint is egyedülálló a magyar családpolitika, mert egyszerre erősíti az eszmét, hogy családban élni jó, és segíti intézkedésekkel a családokat a teljes életútjuk során – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, egy kerekasztal-beszélgetésen.

Hornung Ágnes a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) a Nők, menyasszonyok, anyák – tervekből valóság?! című rendezvényén arról beszélt, hogy mérföldkőhöz érkezett a magyar családpolitika, mert az elmúlt években megtörtént az eszme- és az eszközrendszer kiépítése, most pedig ezek közé kell egy kapocs, amit a testi-lelki-szellemi egészség erősítésével szeretnének megteremteni.

Az államtitkár azt is mondta, hogy változik a világ, változnak a felfogások, ezt pedig követni kell az intézkedéseknek is. Régen a nagycsaládosokra helyezték a hangsúlyt, ma viszont már azért is harcolni kell, hogy legyen második gyermek, vagy akár megszülessen az első – mutatott rá Hornung Ágnes.

A kormány kiemelten szeretné támogatni a 30 év alattiakat a gyermekvállalásban, ezért vezették be a 30 év alatti anyák szja-mentességét, valamint a diákhitel-tartozásuk elengedését – közölte az államtitkár.

Vesztergom Dóra, az Országos Kórházi Főigazgatóság Humán Reprodukciós Intézetének főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a kor előrehaladtával rendkívüli mértékben csökken a termékenység, elsősorban a nőknél. Ezt rendkívül fontos lenne tudatosítani, egy felmérés ugyanis bebizonyította, az emberek többsége nincs tisztában azzal, mikor van a reprodukciós kor vége egy nőnél – fűzte hozzá.

A főigazgató rámutatott arra is, hogy a lombikkezelések sikerességét nagyon nagy mértékben a nő kora határozza meg: egy egészséges 40 éves nőnél egy lombikkezelésnél 9-10 százalék az esély arra, hogy a végén gyermeke születik, 42 éves korban ez az esély 2,3 százalékra csökken.

Fontos tudni azonban azt is, hogy a férfiak esetében is romlik a nemzőképesség az életkor előrehaladtával – mutatott rá Vesztergom Dóra.

A gyermektelenségre – véleménye szerint – további orvosi megoldást jelenthetne a petesejtek preventív fagyasztása 35 év alatt, vagy a petesejt-adományozás lehetőségének megteremtése.

Spéder Zsolt szociológus és demográfus, a Központi Statisztikai hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének vezetője elmondta, Magyarországon az elmúlt 20 év alatt a kétszeresére emelkedett a gyermektelenek aránya, az 1977-ben születettek körében körülbelül 16 százalékos.

Ennek okát alapvetően a „halasztgatásban” látják, de létezik ma már tudatos gyermektelenség is – hívta fel a figyelmet a szakértő. Szólt arról is, hogy a közvélekedés szerint a magas végzettségű, karrierépítő nőknél magas a gyermektelenek aránya, de a felmérésekben az látszik, hogy mostanra az alacsony státuszúak körében hasonlóan magas ez a szám, főleg azért, mert nem találnak partnert maguknak.

Rövid Irén, a KINCS elemzési vezetője ismertette az intézmény múlt évi kutatását, amelyben arra keresték a választ, mit gondolnak az emberek a gyermektelenség okairól.

Az eredmények szerint a válaszadóknak csak 1 százaléka gondolta azt, hogy a gyermektelenség ideális állapot, a többség legalább két gyereket tart ideálisnak, ugyanakkor a válaszadók is tapasztalták, hogy 2011 és 2022 között jelentősen megnőtt a 40 évesnél idősebbek körében a gyermektelenek száma.

A gyermektelenséget befolyásoló tényezők között a megkérdezettek a tartós párkapcsolat hiányát sorolták az első helyre, majd a karrierépítést, az anyagi okokat és a meddőségi problémákat említették. A 40 év feletti válaszadók szintén a párkapcsolat hiányát tartották a legnagyobb problémának, a meddőségi problémákat azonban már a második helyre sorolták – ismertette a részleteket Rövid Irén.

A rendezvényen bemutatták a Születési szakadék – Gyermektelen világ című dokumentumfilmet, amely a világ több táján felvett személyes interjúkban mutatja be, miért csökken évtizedek óta a születések száma a fejlett világban, rávilágít a népesedési folyamatok mögött meghúzódó okokra, valamint azok várható hatásaira a jövőben.

Stephen J. Shaw, a film rendezője a nem tervezett gyermektelenség problémájára hívta fel a figyelmet, a legtöbb fiatal nő ugyanis szeretne gyermeket, de csak a nők 60–70 százaléka válik ténylegesen anyává. Azokban az országokban, amelyekben a kutatást végezte, a 30 éves gyermektelen nők legalább felének nem is lesz majd gyereke, és ennek oka a legtöbb esetben az, hogy nincs partnerük a megfelelő időben – mondta a filmrendező.

Stephen J. Shaw elmondása szerint azt szeretné, ha filmje hatására témává válna a gyerekvállalás kérdése, amelyről – tapasztalatai szerint – a legtöbb országban a kormányok is félnek beszélni, az embereket pedig nem érdekli. Ennek fényében örömmel látja, hogy Magyarországon mernek erről beszélni – tette hozzá.

Elmondta azt is, sokáig nem hitte, hogy van megoldás a születésszám csökkenésére, de arra jutott, hogy a nem tervezett gyermektelenség jelenségén az segítene, ha az emberek minél korábban vállalnának gyereket. Ezt kellene erősíteni, és ebben Magyarország nagyon jó példát mutat – jelentette ki.

Fűrész Tünde, a KINCS elnöke elmondta, hogy a – véleménye szerint nagyon elgondolkodtató és talán egy kicsit sokkoló – mostantól magyar felirattal is elérhető filmet már több millióan megnézték a világon.

 

Nyitókép: Hornung Ágnes, Vesztergom Dóra, Spéder Zsolt, Rövid Irén és Fűrész Tünde (Fotó: MTI)