Március 28-áig társadalmi egyeztetésre, azaz közvitára helyezte a magyar kormány azt a rendeletet, amely szerint kiemelt beruházássá nyilvánítaná a magyar–szerb kőolajvezeték és kapcsolódó vezetékei kiépítésével összefüggő befektetéseket – olvasható a magyar energiaügyi minisztérium közleményében. A magyar kormány honlapján közzétett dokumentumokból kiderül, hogy a beruházás a Dunai Finomító és magyar–szerb államhatár összekötésére vonatkozik: ez annak a kőolajvezetéknek egy szakasza, amely a korábban bejelentettek szerint összekötné Szerbiát, Magyarországot és Szlovákiát annak érdekében, hogy új alapokra helyezzék a térség energiaellátását, és ezzel visszaszorítsák Brüsszel és Kijev nyomásgyakorlását.
A beruházás stabilabb és kiszámíthatóbb energiaellátást biztosítana a régióban – írta a stratégiailag kiemelt státusz jelentőségéről a Világgazdaság magyar szakportál. Ugyanitt kiemelik: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az engedélyezési folyamatok gyorsabbak, egyszerűbbek lesznek, így a projekt jóval hamarabb megvalósulhat. A kormánydöntés „egyértelmű célja az energiabiztonság megerősítése és a térség kiszolgáltatottságának csökkentése” – fogalmaztak a portál szakemberei, akik szerint a lépés nem véletlen. „Az elmúlt időszakban többször is előkerült, hogy Közép-Európa energiaellátása sérülékeny, különösen a szárazfölddel körülzárt országok esetében: a magyar–szerb vezeték egyik legfontosabb célja éppen az, hogy alternatív útvonalat biztosítson, és csökkentse az egyoldalú függőséget” – magyarázták.
KÉT ÉV ALATT MEGÉPÜLHET A KŐOLAJVEZETÉK
Hozzátették: a vezeték jelentősége túlmutat Magyarországon és Szerbián. A tervek szerint ugyanis három ország, azaz Magyarország, Szerbia és Szlovákia szorosra fűzné az energia- és üzemanyagpiacát, amivel növelné a régió stabilabb ellátását. Ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor az energiapiacot geopolitikai feszültségek és ellátási zavarok terhelik – szögezték le a szakportál cikkében, amelyben a beruházás nagyságára is rámutattak.
Információik szerint a magyarországi szakasz kiépítése több százmillió euróba kerülhet, és több évig tartó kivitelezést igényel. „A cél, hogy a rendszer akár 2027–2028 körül teljes kapacitással működjön, és új alapokra helyezze a térség olajellátását” – mutattak rá a hosszú távú tervekre a szakemberek.
A CÉL: ELLENÁLLNI A ZSAROLÁSNAK
Ahogyan arról február végén beszámoltunk, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a belgrádi látogatása során kiemelte: Magyarország és Szerbia az új kőolajvezeték mellett egy új dízelvezeték megépítését is tervezi „a brüsszeli és kijevi energiazsarolási potenciál visszaszorítása érdekében”. A magyar tárcavezető egy hónappal ezelőtt hangsúlyozta, hogy „Közép-Európában egyesek az energiaellátást politikai nyomásgyakorlásra használják, mivel Ukrajna csaknem egy hónapja nem indította újra a kőolajszállítást Magyarország irányába”. Hozzátette: „azzal, hogy a MOL megvásárolja a Szerbiai Kőolajipari Vállalatot (NIS), valamint azzal, hogy megépítjük a magyar–szerb kőolajvezetéket, és készen állunk egy olajtermék-vezeték megépítésére is, védettséget szerzünk magunknak a következő évekre az ukrán típusú zsarolással szemben.”
Szijjártó Péter már februárban bejelentette, hogy az új magyar–szerb kőolajvezeték építésének előkészületeit felgyorsítják. Magyarországon a mérnöki előtanulmányok már elkészültek, Szerbiában pedig megindult a közbeszerzési eljárás, így reális, hogy a jövő év végére elkészül az összeköttetés – mondta. Kiemelte azt is, hogy a beruházás két szakaszban valósul meg. Először a Százhalombatta és a magyar–szerb határ közötti vezeték építését valósítják meg, majd növelik a Barátság kőolajvezeték magyarországi ágának kapacitását is. Eközben Szerbia a saját szakaszát építi meg – részletezte azokat a terveket a tárcavezető, amelyek megvalósítását a napokban a prioritások közé emeli a magyar kormány.
