2024. május 30., csütörtök

Pásztor István ismertette elnöki beszámolóját

Több mint 300 küldött szavazhat a VMSZ tisztújító közgyűlésén

Kishegyesen a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Színháztermében megkezdődött a Vajdasági Magyar Szövetség XIX., tisztújító közgyűlése, ahol megválasztják a párt elnökét, Tanácsát, Felügyelő Bizottságát és Fegyelmi Bizottságát, majd a későbbiekben a Tanács saját soraiból megválasztja az Elnökség tagjait. A közgyűlésen az arra jogosult 364 küldött – 275 helyi szervezeti küldött és az Alapszabály által meghatározott tisztségviselők – közül 336-an vesznek részt. A közgyűlés kiemelt vendégei között köszöntötték Pirityiné Szabó Juditot, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Kapcsolattartási Főosztályának vezetőjét, Magyar Józsefet, Magyarország belgrádi nagykövetét és Csallóközi Eszter szabadkai főkonzult.

Pásztor István pártelnök és az elnöki tisztség jelöltje köszöntőjében arra is kitért, hogy miért éppen Kishegyesen, a művelődési egyesület még felújítás, illetve átépítés alatt álló épületében szervezték meg a közgyűlést: „A VMSZ kishegyesi községi szervezete az elmúlt években olyan pályát futott be, amelyik azt bizonyítja, hogy újra lehet szerveződni, újra erőre lehet kapni, újra példa lehet lenni és újra reménykedni lehet. A kishegyesi helyi szervezet a VMSZ rendszerében felmutatandó példa. Az épület pedig egyfajta szimbóluma annak, amit hosszú ideje teszünk. Ezt a múlt század ötvenes éveiben a kishegyesi emberek saját kezűleg építették meg, ám később belekerült a magánosítási masszába, majd végül magánosították. Húsz évünkbe tellett, hogy a magánosítási masszából visszapereljük és birtokba vegyük, illetve megkezdhessük felújítását, korszerűsítését.”

„A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése!” – az elmúlt négy évet elemző elnöki beszámolóját Pásztor István ezzel, a néprajzkutató Győrffy Istvántól származó idézettel kezdte. „A tudós a mai közgyűlésünk mottójaként választott mondatát talán tudományos tényként, de vélelmezem, legalább annyira vigaszként és kapaszkodóként mondta, azt követően, hogy a békediktátum eredményeként Magyarország elveszítette területe kétharmadát, lakosságának egyharmada pedig kisebbségi sorsba szorult” – fogalmazott Pásztor. Ennek kontextusában felidézte, hogy a magyarság 2020-ban emlékezett meg a trianoni békediktátumról. Rámutatott, a sok évvel korábban megkezdett és kiteljesített szerb–magyar megbékélési folyamatnak köszönve a vajdasági magyarság szabadon megemlékezhetett az évfordulóról.

Ótos András felvétele

Ótos András felvétele

Az elnök a folytatásban a koronavírus-járvánnyal összefüggésben elemezte a VMSZ tevékenységét, emlékeztetve, hogy a járványhelyzet kihirdetését követően szinte azonnal elindították a mindenekelőtt az idősek ellátására összpontosító Vigyázzunk egymásra! akciót. A helyi önkéntesek bevásároltak, gyógyszerekért álltak sorba, sorolta Pásztor István. Mint kiderült, a rendkívüli állapot ideje alatt 134 településen, illetve városrészben közel 800 önkéntes vett részt a segítő akcióban és a 49 nap alatt több mint 26 ezer igénylést valósítottak meg.

A népszámlálási adatokkal kapcsolatban a VMSZ elnöke megjegyezte: „Van okunk a szomorúságra. Minden magyar elvesztése fájdalom.” Rámutatott, bűn megvetni az embereket, amiért élnek a magyar állampolgárság nyújtotta előnyökkel és lehetőségekkel, és úgy döntenek, máshol fognak élni. A szülőföld felemelkedése, élhetővé tétele vajdasági magyar érdek volt és az is marad, az élhetőség mértéke az itthon tartás esélyének fokmérője, emelte ki Pásztor.

– Nem hallgathatom el megdöbbenésem afölött, ahogy az innen régen elköltözöttek némelyike, különösen a mindenhez értő értelmiségiek, aggodalmuknak adva hangot vázlatot írnak, mit kellene csinálni. Persze nem vonom kétségbe jogukat, hogy ezt megtegyék, írjanak, posztoljanak, az kellőképpen rövid forma, nem kell hozzá sok energia, az árnyaltságot és részletességet nyugodtan fel lehet cserélni a hangulatkeltéssel. Viszont olyan ez az egész, mintha a kuvasznak nagyon messziről tanácsot adna a már régen nem kuvasz, hogyan kell padlás söpréskor megvédeni az udvart, a tanyát vagy birtokot – fogalmazott Pásztor.

A lélek milyenségét az identitás határozza meg, jegyezte meg a folytatásban, majd ezzel összefüggésben az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a nyelvhasználat témájára tért ki beszámolójában. Emlékeztetett, hogy az együttműködésre törekedve, a közjogi beágyazottsággal, legalitással és legitimitással bíró Magyar Nemzeti Tanács által valósítják meg a kapcsolódó célkitűzéseket. Vackor Magyar Iskoláskor Előtti Nevelő és Gyakorlóintézmény, illetve ennek a fejlesztései; huszonhat településen felújították az óvodai épületeket; számtalan magyar sarkot alakítottak ki az óvodákban; a Vackor beiskolázási program; napközis programok sok szórványközösségben; iskolabusz program; az osztálynyitásért és a középiskolai tagozatok megnyitásáért folytatott folyamatos harc; a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, amelynek sikerült felújítani az épületét, valamint a kar megszerezte önálló jogi státuszát – sorolta egyebek mellett az oktatás területéhez kapcsolódóan Pásztor István.

A kultúra terén előtérbe került a magyar érdekeltségű közgyűjtemények állománygyarapítása, hangzott el a továbbiakban. Mint arra Pásztor rámutatott, a szabadkai VM4K megkerülhetetlen intézménnyé nőtte ki magát, lüktető, változatos műsorpolitikájával megkerülhetetlen színfoltja a térség kulturális életének. A tájékoztatás területéhez kapcsolódóan egyebek mellett arra emlékeztetett, hogy megkezdődött a Magyar Szó újvidéki székházának átalakítása, a nyomda kiköltöztetése, majd a székház új tartalmakkal való gazdagítása.

Az egzisztencia-teremtéshez, azaz a gazdaságfejlesztési programhoz és a Prosperitati Alapítvány révén megvalósuló tevékenységhez kapcsolódóan a következőket emelte ki: 10 pályázási kör, 55 pályázat, 16 158 pályázó, 14 274 sikeres pályázó, megvalósított projektumok 526,16 millió euró értékben, ebből 248,4 millió euró a támogatás.

„A gazdaságfejlesztési program nemcsak azért fontos, mert egzisztenciát teremt és erősít, hanem elsősorban a lélekért. Az érzésért, hogy jó, felemelő, különleges magyarnak lenni, olyan lehetőséget biztosít az anyaország, ami a velünk együtt élő nem magyarokat nem illeti meg.” – hangsúlyozta.

Az elmúlt négy év számos, szinte lajstromba sem vehető választásának tekintetében ekképpen fogalmazott Pásztor István: „Erőnket megfeszítve, a maximumot megközelítve, a népszámlálás eredményeit nem elfelejtve, kisebb lélekszám produkált elismerésre méltó eredményt. Nagy erőpróbák voltak, próbára tették a szavazópolgárokat is, de elsősorban a VMSZ szervezetét, politikusait, jelöltjeit, aktivistáit. Itthoni választási eredményeink tekintélyt parancsolóak, sok fontos szerep birtokába kerültünk, tartalmas koalíciós szerződést kötöttünk, küszködve ugyan, de dolgozunk a megvalósításán. Leírhatatlanul örülünk annak, hogy ha picit is, de becsülettel hozzájárultunk ahhoz, hogy Orbán Viktor sorozatban negyedszer lehessen kétharmados támogatottsággal Magyarország Miniszterelnöke.”

„Köszönöm, hogy az elmúlt négy évben a VMSZ élén állhattam. Vajdasági közéleti szereplő számára ennél nagyobb kegy és kitüntetés nincs és nem lesz. Ennél nincs feljebb.” – fejezte beszámolóját Pásztor István.

A közgyűlés az elnöki beszámolót követően nem sajtónyilvános. A délután folyamán esedékes szavazást követően a megválasztott elnök várhatóan sajtótájékoztatót tart.

Nyitókép: A Vajdasági Magyar Szövetség 19. tisztújító közgyűlése Kishegyesen