Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma továbbra sem válaszolt az orosz többségi tulajdonban levő, és emiatt az Amerikai Egyesült Államok szankciói alatt álló Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) kérésére, amelyben különleges engedélyt kért a pancsovai olajfinomító üzemeltetésére, így a szerb kormány beleegyezésével a NIS megkezdte a kőolaj-finomító leállítását. A szakemberek szerint, ez amellett, hogy veszélybe sodorja az üzemanyag-ellátást, bizonytalanságot okoz az energiapiacon, sőt veszélyezteti az ország teljes energiarendszerét. A pancsovai kőolaj-finomító és a Petrohemija leállása után azonban mindez hatással lesz az ország gazdaságára is.
Ha elfogy a nyersolaj, az olajfinomító a meleg keringésről hideg keringésre áll át, vagyis a gyártó üzemei lassan leállnak. Ezt követően a „nyugalmi” állapot hosszától függ a felmerülő problémák súlyossága, sőt az újraindítás költsége is. Szakértők szerint az olajfinomító munkájának leállítása gazdasági nehézségekbe sodorja az országot. Miloš Zdravković energetikai szakértő a Blic Biznisnek adott nyilatkozatában rámutatott arra, hogy egyetlen korszerű olajfinomító, így a Balkán legnagyobb és legkorszerűbb olajfinomítójának számító pancsovai kőolaj-finomító sem tud 10 százalékos kapacitással működni. Mint mondta, a műszaki minimum 40–60 százalékos működést igényel, egyébként instabillá válhat, a hőmérséklet és a nyomás kiléphet az optimális rezsimből, meghibásodhatnak a katalizátorok, a kéngáz ellenőrizhetetlenné válhat, s ilyen körülmények között az olajfinomító ökológiai kockázat lehet.
CSŐDGONDNOKOT IS KAPHATNAK?
– Az olajfinomítót nem lehet egy gombnyomásra leállítani. Csak a leállítás folyamata 48–72 órát igényel, és megköveteli minden rendszer inertizálását, azaz a vezetékek, reaktorok, kemencék és tartályok nitrogéngázzal való feltöltését, a robbanásveszély megelőzése érdekében. A berendezések maradandó károsodásának kockázatát is el kell kerülni – mondta Zdravković, majd közölte, hogy az olajfinomító konzerválásának egyik megoldása az, hogy a korrózió elkerülése érdekében feltöltik a vezetékeket nitrogéngázzal. Ebben az esetben három hónap nyugalmi állapot után egy hónap kell ahhoz, hogy az olajfinomítót újra működésbe helyezzék. Ha a termelés több hónapra teljesen leáll, akkor négy vagy több hónapra is szükség van ahhoz, hogy az olajfinomítót újra elindítsák.
Az olajfinomító több hónapos leállása más problémákat is okozhat, például a pénzügyi folyamatok leállását, ilyen helyzetben pedig a NIS akár csődeljárásba kerülhet – hangsúlyozta Željko Marković energetikai szakértő.
Ezt erősítette meg Vladimira Vasić gazdasági szakértő is. A Blic Biznisnek azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma Vagyon-ellenőrzési Hivatalának (OFAC) hallgatása másodlagos szankciókhoz vezethet, azaz a pénzügyi transzakciók megszakításához.
– Ilyen körülmények között a jogi személy nem tud működni, és a hitelezők a követeléseik megfizettetése érdekében más megoldásokat keresnek. Megoldás például a csődeljárás elindítása a tartozás behajtására – állapította meg Vasić, majd hangsúlyozta, ha az állam nem intézkedik, a NIS rövid időn belül csődgondnokot kaphat.
Ivan Arnautović közgazdász a Tanjug hírügynökségnek kifejtette, hogy a NIS kintlévőségei jelenleg 400 millió eurót tesznek ki. Szavai szerint a pénzügyi folyamatok leállásával az adósságok megfizettetése is azonnal megkezdődik.
TÖBB EZER MUNKÁS
Az olajfinomító munkásainak egy része a működés leállása ellenére még bejár dolgozni. A NIS által kiadott közlemény szerint ugyanis a dolgozók azokkal a feladatokkal foglalkoznak, amelyeket egyébként is a tervezett üzemszünetek alatt végeznek. Abban reménykednek ugyanis, hogy a finomító egységei rövid időn belül újraindulhatnak. Odafigyelnek a 13 500 alkalmazott szociális stabilitásának fenntartására, közölte a NIS.
Csak a kőolaj-finomító és a Petrohemija mintegy 2700 munkást foglalkoztat, javarészt Pancsován, a NIS-nek további 11 ezer személy dolgozik, akik számára munkahelyük megmaradása február 13-án dől el, ugyanis addig kapott Szerbia időt arra, hogy a NIS tulajdonjogi szerkezetéből kivonuljon az orosz fél. Ez alatt az idő alatt az orosz tulajdonban levő 56,15 százalék részvénynek kell új tulajdonost találni. Ezen részvények iránt érdeklődik a magyarországi MOL, de az Egyesült Arab Emírségek is szóba kerültek. Ha az orosz tulajdonosok nem adják el a részvények (erre 50 napot adott nekik Szerbia), akkor az ország vásárolja fel. A jövő évi költségvetésben a részvények fölvásárlására 160 milliárd dinárt irányoztak elő.
A GDP 4 SZÁZALÉKA
A NIS az ország egyik legjobban működő vállalatának számít, az ország GDP-jének 4 százalékához járul hozzá, és az állami költségvetés 10 százalékát adja. Csak az olajfinomító éves bevétele csaknem 600 milliárd dinár, ebből a nyereség 70 milliárd dinárt tett ki. А 2026. évi költségvetésben 244 milliárd dinár (a 2025. évhez képest csupán 3 százalékkal magasabb) bevételt terveztek a kőolajszármazékokra számított jövedéki adóból. A szakemberek becslése szerint a NIS, az olajfinomító és Petrohemija, valamint a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások hiányában a költségvetés 2 milliárd eurós kieséssel is számolhat éves szinten.
Veljko Mijušković, a belgrádi Közgazdasági Kar docense a Biznis.rs portálnak elmondta, hogy a NIS-szel szembeni szankciók és a kőolaj-finomító leállása rövid távon az üzemanyag-ellátásban okoz problémát, hosszú távon viszont meginoghat az ország egész energetikai rendszere. Saša Đogović közgazdász szerint ezek a történések hatással lesznek az ország gazdasági dinamikájára és növekedésére is. A Danas napilapnak elmondta, a szállítási költségek növekedése az üzemanyagárak emeléséhez vezet, és Szerbia a kőolajszármazékok beszállítására várhatóan a devizatartalékokból is többet költ majd, ez pedig tovább növeli a külkereskedelmi hiányt. Hosszú távon pedig mindez akár az ország makrogazdasági stabilitását is veszélybe sodorhatja. Szavai szerint a rövid, egy hónapos leállás esetén még pótolni tudjuk a kiadásokat, de ha elhúzódik a probléma, akkor a tervezett beruházásokat kell majd megfontolni, ugyanis véleménye szerint csak így lehet megfékezni a fiskális hiány duzzadását.
Milan Kovačević közgazdász is arra figyelmeztet, hogy a magas üzemanyagárak mellett más költségek is növekedni fognak, mindez pedig bizonyos területeken üzleti tevékenységek csökkenéséhez vezethet. Mint a NIN hetilapnak elmondta, mindezek újabb áremelkedésekhez vezetnek, ami tovább nehezítheti az állam azon törekvéseit, hogy az árakat stabilan, illetve alacsonyan tartsa. Szerinte a NIS-re kiszabott szankciók a költségvetés bevételének csökkenéséhez is vezetnek.
Nyitókép: (Fotó: NIS)
