A Vihar hadműveletre emlékeznek

Cikkünkhöz képgaléria kapcsolódik, amely ITT érhető el.

Ahogy az elmúlt több mint két évtizedben mindig, Szerbiában csütörtökön gyászoltak, míg Horvátországban ünnepségsorozat kezdődött. Augusztus 4-e nemcsak a délszláv háború egyik tragikus eseményére való emlékezés napja, hanem az a nap is, amikor újfent megmutatkoznak a Szerbia és a Horvátország közötti ellentétek. Szerbiában a horvát katonai és rendőrségi akcióra etnikai tisztogatásként tekintenek, míg Horvátországban az ország függetlenségének a kiteljesedését eredményező felszabadító akcióként. A szomszédos országban pénteken tartják meg Kninben a hagyományos központi ünnepséget, míg Szerbiában ezúttal Újvidéken szervezték meg az áldozatokra és a horvátországi otthonaikból elüldözött szerbekre való emlékezés központi rendezvényét. Utóbbi csütörtökön, este 8 órakor kezdődött. A korábbi bejelentések értelmében az újvidéki Szabadság téren megtartott megemlékezésen az államvezetés egyéb képviselői mellett Aleksandar Vučić köztársasági elnök is részt vesz.

Korábban a nap folyamán a belgrádi Szent Márk-templomban szentmisét szolgáltattak az 1995. augusztus 4-e és 8-a között végrehajtott Vihar hadművelet áldozatainak emlékére. Az N1 tv helyszíni tudósítása szerint a misén elhangzott: „Ne gyászoljatok, hiszen azoknak van okuk a gyászra, akik most ünnepelnek. Amikor több ezer embert megölnek, akkor a győzelem valójában gaztett”.

Összhangban a korábbi évek hagyományával, Zágrábban szerdán a szerbek, valamint emberi jogi szervezetek képviselői vonultak fel a Jelačić bán téren. „A Vihar hadművelet gaztettei mindannyiunk felelőssége; Adózzunk tisztelettel az áldozatok emléke előtt” – állt a transzparenseken, míg egy másikon, szerbül – cirill és latin betűkkel –, valamint horvátul, arra hívták fel a figyelmet, hogy a nacionalizmus öl.

A szerbiai Menekültügyi és Migrációs Biztosság kimutatása szerint a Vihar hadművelet során több mint 250 ezer szerb nemzetiségű polgárt üldöztek el horvátországi otthonából, míg több mint 1700-an életüket veszítették, vagy eltűntek. A Vihar hadműveletben elüldözött, meggyilkolt vagy eltűnt személyek, illetve hozzátartozóik érdekképviseleti egyesületei ernyőszervezetének közleménye szerint a négynapos akció során 1861 személy veszítette életét, vagy tűnt el, közülük 1 211-en civilek voltak. A civilek több mint 60 százaléka 60 évnél idősebb személy volt. Az áldozatok között 548 nőt és 12 gyermeket jegyeznek, áll a közleményben. Mint hozzáteszik, több mint 20 ezer, szerbek lakta házat felgyújtottak, míg 40 ezret elfoglaltak. Horvátországban napjaikban is az a hivatalosan elfogadott álláspont, hogy a szerbek önszántukból hagyták el otthonaikat, mivel nem kívántak Horvátországban élni, emeli ki a szervezet, amelyik szerint Horvátország továbbra is képtelen szembesülni a múlttal.

Amíg Horvátország képtelen szembesülni saját múltjával, addig a szerb–horvát megbékélésre biztosan nem kerülhet sor, értékelte az SZRTV-nek nyilatkozva Miodrag Linta, a Térségbeli Szerbek Szövetségének elnöke. Linta szerint a két ország kapcsolatait terhelő korábbi gaztettekről sem lenne szabad megfeledkezni, ezzel összefüggésben fontosnak tartja, hogy a Szerbiai Képviselőház határozatot fogadjon el a Független Horvát Államban (NDH) a szerbek, a romák és a zsidók ellen elkövetett gaztettekről, illetve törvényben rendelkezzen az áldozatok emléknapjáról. Emellett az is elengedhetetlen, hogy a szerb államvezetés tárgyalásokat folytasson a horvát államvezetéssel az otthonaikból elüldözött szerbeket érintő problémákról, tette hozzá.

A horvátországi Menekültügyi Biztosság értékelése szerint a zágrábi vezetés továbbra sem törekszik megoldani az otthonaikból elüldözöttekkel kapcsolatba hozható problémákat. Számos kérdés még mindig nyitott, például a nyugdíjak, az elkobzott termőföld, a bejegyzetlen szerb földek, valamint a szolgálati évek nyilvántartása, nyilatkozta az N1 tv-nek Ivana Anić Ćurko, a Menekültügyi Biztosság az elüldözöttek visszatéréséért felelős munkatársa. Mint arra rámutatott, az említett, és az egyéb hasonló kérdések kezelésének semmi köze a Szerbia és a Horvátország közötti bilaterális kapcsolatokhoz, ebben az esetben kizárólag Horvátországnak kell(ene) cselekednie. Legalább 18 ezer olyan személyről tudnak, aki 1991 és 1998 között szerzett jogot a nyugdíjra, ám eddig semmit nem kaptak, emelte ki Anić Ćurko, mondván, hogy a lakáshasználati jog, vagy a tulajdonjog kérdése ugyancsak megoldatlan, illetve utóbbiakra Horvátországban lezártként tekintenek.