2024. május 20., hétfő

Drágán megfizetjük az olcsó áramot és gázt

A tavalyi fűtési idényt egymilliárd eurós veszteséggel zárták az országos szolgáltatók

A villanyáramot 15-20 százalékkal szükséges drágítani, a gáz árának pedig 65-70 százalékkal kell magasabbnak lennie – írja a Pénzügyi Tanács legújabb jelentésében, amelyet a szerb energiaellátás problémáiról készített a világkrízis közepette. Ebben kiemelte, hogy az elmúlt fűtési idényben az országos áram- és gázszolgáltatók veszteségei elérték az egymilliárd eurót. Ennek felét támogatások formájában már átutalták az állami költségvetésből a Srbijagas közvállalat számlájára. A fennmaradt 500 millió eurós veszteséget egyelőre a villanygazdasság fedezte, túlnyomórészt kölcsönökből. Így kérdéses, hogy Szerbiai Villanygazdaság meddig viseli el a terhet, és mikor kell majd ezt az összeget is az adófizetők pénzéből biztosítani – figyelmeztetnek a tanács szakértői.

Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy az ajánlott drágítás szükséges, és gazdaságilag megalapozott, viszont nem elegendő ahhoz, hogy a villanygazdaság „felépüljön” a globális energiaválság következményeitől.

OLCSÓ ÁRAM + ROSSZ VEZETÉS = CSŐDVESZÉLY

Az áram árának emelése csak arra elegendő, hogy megakadályozza, hogy az országos szolgáltató „pénzügyileg elvérezzen” – írják a szakértők. Kiemelik ugyanakkor, hogy a drágítás gazdaságilag mind a lakosok, mind az ipar esetében indokolt, hisz az eddigi irracionálisan alacsony árak a mértéktelenségre sarkallják a felhasználókat. A szerbiai árak a javasolt drágítással is a legalacsonyabbak között maradnak Európában: hasonlóan olcsó az áram például Grúziában és Ukrajnában – vélik az elemzők.

A jelentésben részletesen foglalkoznak a Szerbiai Villanygazdaság fenntarthatóságával: a szakemberek szerint elsősorban a fizetéseket kell ideiglenesen befagyasztani, meg kell szigorítani a közbeszerzések ellenőrzését, majd sürgősen el kell kezdeni azoknak a közepes távú reformoknak a sorát, amelyekkel megőrizhető az országos áramszolgáltató vállalat működése. A jövőben nem tolerálható az, ahogyan az illetékesek eddig vezették a Szerbiai Villanygazdaságot – áll a tanács jelentésében. Ugyanitt kiemelik: az áramveszteségek és a lopások immár elérték a 12 százalékot.

A vállalat működésének észszerűsítésével és a hazai termelés korszerűsítésével lehet tehát biztosítani a jövőben azt, hogy a villanyáramért továbbra is a szerbiai lakosok fizessenek legkevesebbet Európában. A gáz ára azonban teljes mértékben függ a behozataltól – mutatnak rá a szakemberek.

RÉGIÓSZINTŰ ÁRAKKAL BIZTOSÍTHATÓ AZ ELLÁTÁS

A Pénzügyi Tanács elemzői szerint az ipari felhasználók számára 75 százalékkal kellene drágítani a gázt: ennyivel emelkedett ugyanis az energiaforrás ára a 2021-es év második felében a többi közép-keleti európai országban is. Szerbiában viszont a világpiaci ingadozások ellenére is gyakorlatilag lefagyasztották a gáz árát. Gazdaságilag megalapozatlan a döntés, hogy a szinte teljes mértékben importált energiaforrásért kevesebbet fizetnek a szerbiaiak, mint a régió lakosai – írják a szakemberek. Szerintük ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden adófiezető annak a vállalatnak az extra jövedelmét támogatja, amelynek jóval kevesebb költségei vannak a versenytársaitól.

A szakemberek javasolták, hogy az európai gyakorlattal összhangban a szerb állam is hagyjon jóvá ideiglenes támogatásokat azoknak az energiatermeléssel foglalkozó vállalatoknak, amelyek a hazai piac szükségleteit látják el. Emellett szükség van arra is, hogy a háztartások számára 65-70 százalékkal drágítsák a gázt: ez első látásra soknak tűnik, de figyelembe kell venni azt, hogy ezzel csak ismét elérjük azokat az árakat, amelyek 2013 és 2015 között voltak érvényesek – indokolták a drágítást a szakemberek. Javasolták a távfűtés díjának 10–40 százalékos növelését is, attól függően, hogy az adott távhőszolgáltató mennyi gázt használ el a szükséges hőenergia biztosításához.

A Pénzügyi Tanács szakemberei szerint sürgősen változtatni kell mindkét országos szolgáltató működésén: beavatkozások nélkül ugyanis a Szerbiai Villanygazdaság és a Srbijagas közvállalatok veszteségei a következő idényben is elérhetik az egymilliárd eurót. A felhalmozódó adósságok pedig egy pillanatban már nemcsak a közvállalatok számára jelenhetnek majd elviselhetetlen terhet, hanem az ország költségvetésére is. További veszélyt jelent Szerbia számára az is, hogy a stabil áram- és gázellátást a következő fűtési idényben is a bizonytalan külföldi energiaforrásokra és infrastruktúrára lehet csak alapozni – figyelmeztetnek a szakemberek.