Biztató válaszra várva

Június közepén az Észak-Bácskát ért vihar több ezer hektárnyi területen okozott jelentős károkat a mezőgazdaságban. Topolya község területén a terepen begyűjtött adatok alapján megállapították, hogy a károk mértéke meghaladja a község éves költségvetésének 20 százalékát, így a gazdák állami kártalanításra számíthatnak.

Topolyán a kárról készített jelentést továbbították az illetékes köztársasági szerveknek, annak érdekében, hogy a szóban forgó jégverést nyilvánítsák elemi csapássá, és a mezőgazdasági termelők a rendelkezésre álló lehetőségek szerint részesüljenek állami kártalanításban. Ugyanezt azonban Szabadka városa már nem tehette meg, ugyanis a felmérés szerint a keletkezett kár nem haladja meg a város költségvetésének a 10 százalékát sem.

Tóbiás József, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője, a Mezőgazdasági Bizottság alelnöke lapunknak elmondta: a problémára köztársasági szinten már többször is felhívta az illetékesek figyelmét. Az eddigiekben azt a visszajelzést kapta, hogy le kell folytatni a terepen a megfelelő lépéseket, a mezőgazdasági minisztérium pedig felméri a rendelkezésre álló eszközöket, illetve azokat az intézkedéseket, amelyeket meg kell tenni annak érdekében, hogy bármilyen kifizetésre sor kerülhessen.

Góli Csilla, Szabadka alpolgármestere elmondta, az állami hivatal szakmunkatársainak becslését július végére várják, valamint azokat a javasolt intézkedéseket is, amelyeket ők nyújtanak be a kormánynak.

A MEGELŐZÉS KULCSFONTOSSÁGÚ

Góli Csilla, Szabadka alpolgármestere lapunknak nyilatkozva elmondta, a kárpótlás a köztársaság hatáskörébe tartozik, az önkormányzat csupán javasolni és kérvényezni tud, valamint figyelemmel kísérni az állami intézmények, a Hidrometeorológiai Intézet vagy a kormány határozatait. Azonban reménykednek abban, hogy az egész régióra kiterjedő döntés születik, ugyanis Szabadka ebben az évben nem különített el erre irányuló céleszközöket. Hangsúlyozta, hogy a mintegy 7800 hektáron több százmillió dináros kár keletkezett, ilyen tartalékokat pedig az önkormányzat nem tudna előre tervezni. A korábbi években a termelők biztosításra pályázhattak, de ez nem volt sikeres, így a pályázati rendszert át kellene gondolni.

– Azt tudjuk, hogy hol vonult végig a jégvihar, és azt is, hogy mekkora területet fedett le, arról viszont még nincs pontos adatunk, hogy hány gazdaságot érint a kár. A gazdák – mint ahogy korábban is – még mindig jelezhetik a mezőőrszolgálatnál a kárt. Ez az önkormányzatnak is fontos információ, látnunk kell, mivel szembesültek a termelők. Nekünk viszont már korábban le kellett adnunk a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézetnek a felmérést, amelyben számokban kifejeztük, hány hektárt érint, ez hány százalékos kárt jelent, illetve milyen növényi kultúrákról van szó. Járt a terepen az állami hivatal szakmunkatársa is. A hivatal becslését július végére várjuk, illetve azokat a javasolt intézkedéseket is, amelyeket ők nyújtanak be a kormánynak – magyarázta az eljárást az alpolgármester, majd rámutatott arra is, hogy egy elavult, még 1987-től érvényben lévő törvényrendelkezés szerint – bár az ilyen természeti jelenségek nem ismernek határokat – a károkat területi egységenként mérik fel.

A júniusi jégverés a város területén elsősorban az őszi vetésű gabonaféléket érintette (mintegy 4500 hektárt), valamint a kukoricát és az ipari növényeket. Mintegy 80 hektár gyümölcsösben okozott kárt, illetve 50 olyan hektáron, ahol zöldségtermesztés folyik. Ebben az esetben 40–50 százalékos a kár, de több helyen a szakemberek 70–80 százalékos veszteséget jegyeztek fel, sőt, 320 hektár kukoricával és ipari növénnyel bevetett területen 100 százalékos a kár.

Mindennek ellenére a jogszabályokban meghatározott paraméterek alapján a város nem kaphat támogatást. Bár maga az alpolgármester nem derűlátó, kiemelte, hogy ez még nem a végleges döntés. Rámutatott azonban arra, hogy szembe kell nézni a tényekkel, és fontolóra kell venni, mi lesz akkor, ha nem kapnak kárpótlást a termelők. A városnak pedig arról kell elgondolkodnia, hogy a jövőben hogyan tudnák elkerülni a hasonló helyzeteket, mert mint leszögezte, nem hagyhatják magukra a gazdákat.

– Okulva ebből az esetből, már beszélgettünk a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Titkárság munkatársaival, hogy jövőre mindenféleképpen olyan intézkedéseket kell megszabnunk – akár pályázatok útján, vagy más olyan úton-módon, amit a törvény megenged az önkormányzatnak –, amelyek költségvetési eszközöket tesznek elérhetővé a mezőgazdasági termelők számára, prevenciós beruházások megvalósítására – mutatott rá Góli Csilla, majd hozzátette: – Amit mi tenni tudunk – és úgy érzem, ez ebben a pillanatban egyáltalán nem nyújt vigaszt a mezőgazdászoknak, de a jövőben talán annál inkább –, hogy gondolkodunk a megelőzésen. A jövőben céleszközöket teszünk elérhetővé, hogy a mezőgazdászok például jégvédelmi hálókat tudjanak beszerezni azon haszonnövények megvédésére, amelyeknél ez alkalmazható, illetve hogy terménybiztosítást köthessenek.

NAPIRENDEN TARTJÁK A TÉMÁT

Góli Csillától megtudtuk, hogy az illetékes minisztériumoknál Tóbiás József, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának alelnöke próbál lobbizni azért, hogy a szabadkai termelők se maradjanak kárpótlás nélkül.

Tóbiás József lapunknak rámutatott: a topolyai önkormányzat és a szabadkai kárfelbecslő bizottságok is gyorsan reagáltak, és időben eljuttatták a szükséges adatokat a Hidrometeorológiai Intézetnek, amelynek a törvény szerint 45 napon belül kell javaslatot tennie a mezőgazdasági minisztériumnak a károk kapcsán. Rámutatott, a parlamenti bizottság, illetve ő maga is jó kapcsolatot ápol a tárcával, és a kialakult kárról, valamint a felmerülő problémáról már beszámolt Dragan Glamočić miniszter kabinetfőnökének, sőt parlamenti felszólalásában is jelezte a kérdést.

Kiemelte, azt a visszajelzést kapta, hogy mindenképpen meg kell tenni a terepen a megfelelő lépéseket, miközben a mezőgazdasági minisztérium felméri a rendelkezésre álló eszközöket, illetve azokat a lépéseket, amelyeket esetleg meg kell tenni ahhoz, hogy bármilyen kifizetésre sor kerülhessen.

– Ez optimizmusra ad okot, a gazdák nem fognak kártérítés nélkül maradni, különösen Topolya község vonatkozásában, hiszen a kárfelbecslés végén kiderült, hogy a terepen keletkezett kár a topolyai községi költségvetés mintegy 25 százalékának felel meg. Ez Szabadka város vonatkozásában nem éri el a 10 százalékot, mert Szabadkának jóval nagyobb a költségvetése. Én azonban ebben az esetben sem adnám fel. Természetesen felelőtlenség lenne a részemről, ha bármit is ígérnék ebben a pillanatban, de azt megígérem, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőjeként és a mezőgazdasági bizottság alelnökeként, ha szükség van rá, a legmagasabb szintig elmegyek. Mindenképpen szeretnék közbenjárni az ügy érdekében – fogalmazott Tóbiás József.

Arra a kérdésünkre válaszolva, miszerint panasz érkezett a gazdák részéről, hogy a kárfelmérés során kisebb károkat jegyeztek fel, mint ami a valóságban a terepen mutatkozik, a képviselő elismerte, hogy ez megtörténhetett.

– Topolya község vonatkozásában jobban ismerem az egész folyamatot, és bár az illetékeseket kellene megkérdezni erről, nem akarom elhárítani a választ. Tény, hogy gyakorlatilag ugyanarról a félelmetesen nagy viharról van szó, ami végigsöpört északról Topolya irányába. Parlamenti felszólalásomban pontosan el is mondtam, hogy melyek azok a települések, amelyeket érintett a vihar, mind Szabadka város, mind Topolya község vonatkozásában. Valóban az derül ki, hogy Topolyán jóval nagyobb a kár, mint Szabadkán. Talán egymással is konzultálniuk kellene az önkormányzatoknak. Én nem minősíthetem ezeknek a bizottságoknak a munkáját, a gazdák bejelentése, illetve a terepszemle alapján nekik kellett látniuk a valós állapotokat. A búza esetében nagyon sok helyen – ezt képviselői kérdésemben is hangsúlyoztam – kiverte a kalászból a szemeket a jég, és ezt valóban már nem lehet betakarítani – mutatott rá Tóbiás József, majd részletezve a károkat elmondta:– Ada község szélein, a völgyparti, illetve a moholi nagyút végén vagy mellett található parcelláknál 15 és 25 százalékos károk keletkeztek, Topolya község területén pedig 60 és 100 százalék közötti a kár, miközben a jégvédelmi rendszer jól működött, mind a bajsai központnál, mind Ada községben. Nem mindennapi vihar volt, és ebben a sávban, amit a bizottságok behatároltak, több ezer hektárt érintett: Topolya község vonatkozásában csaknem 9000 hektárt. Ezért nagyon fontos lenne, hogy a gazdákat részesítsék kárpótlásban, annak ellenére is, hogy nem mindenki biztosította a termést.

Kitért a biztosítási lehetőségekre is, s ennek kapcsán megállapította: kezdeményezni fogja a mezőgazdasági miniszternél, hogy kezdjenek tárgyalásokat a biztosítótársaságokkal. Ugyanis annak ellenére, hogy bizonyos önkormányzatok kis részben, az állam pedig nagyobb részben támogatja a biztosításokat, a gazdák sokszor azért állnak el a szerződések megkötésétől, mert a gyakorlatban nagyon rossz tapasztalataik vannak.

– Sok helyről érkezett információ – és tudják, én is nagyon sokat mozgok a terepen, a gazdák között, a különböző rendezvényeken folyamatos kapcsolatban vagyunk velük, illetve a falugazdászokkal is –, hogy nem igazán korrekt a biztosítótársaságok hozzáállása kártérítés esetén. A gazdák emiatt sokszor kidobott pénznek tartják a biztosítást – mutatott rá.

Annak kapcsán, hogy felmerült-e az adott törvényjavaslat módosításának lehetősége, Tóbiás József elmondta, hogy a törvénymódosítás gondolata őt is foglalkoztatja, hiszen olyan rendelkezésre lenne szükség, amely hasonló helyzetben nem zár ki senkit a támogatásból. Hozzátette, a jövőben érdemes lenne erről jobban elgondolkodni.

– Nagyon bízom benne, hogy akár már a jövő héten kapunk valamilyen választ, még ha az nem is lesz azonnal hivatalos állásfoglalás a minisztérium részéről. Mindenképpen meg kell várnunk azt a 45 napot, attól a pillanattól kezdve, hogy az önkormányzatok átadták a Hidrometeorológiai Intézetnek a megfelelő adatokat, és bejelentették a kárt – mondta a politikus, majd hozzátette, hogy reményei szerint mégsem kell a végső határidőket kivárni, és hamarabb is biztató válaszra számíthatnak a termelők.