A sátoraljaújhelyi Rákóczi Szabadegyetemen megtartott külhoni magyar oktatáspolitikai kerekasztal-beszélgetésen Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a vajdasági magyar oktatás helyzetét, eredményeit és a közösség előtt álló kihívásokat ismertette. A tanácskozáson erdélyi és felvidéki szakpolitikusok is részt vettek, a beszélgetés középpontjában pedig a jogszabályi háttér, a lehetőségek és a gyakorlati tapasztalatok álltak.
Fremond Árpád elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Tanács mindennapi munkájának jelentős részét, gyakorlatilag több mint a felét az oktatási ügyek teszik ki, ezért előadásában az oktatási stratégia prioritásairól és a vajdasági magyar oktatás jelenlegi helyzetéről beszélt. Kiemelte, hogy a vajdasági magyar közösség rendelkezik kisebbségi kulturális autonómiával, amely lehetővé teszi, hogy beleszóljon az intézmények irányításába, valamint kiemelt jelentőségű intézményeket jelöljön ki az oktatás területén. Hangsúlyozta, hogy az oktatási törvény, a tankönyvekről szóló törvény, a felsőoktatási törvény és minden, oktatáshoz kapcsolódó jogszabály alkalmazásakor meghatározó jelentőségű a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény, amelynek rendelkezései biztosítják a közösség jogainak érvényesítését. Mint fogalmazott, a vajdasági magyar közösség él ezekkel a lehetőségekkel, és kihasználja az autonómia adta jogokat az oktatás területén. Az MNT elnöke beszélt a kis létszámú osztályok megőrzésének fontosságáról, valamint arról is, hogy a középiskolai szak- és irányválasztás során minél szélesebb kínálat álljon a diákok rendelkezésére. Célként jelölte meg, hogy minél több középiskolában, minél több tagozaton legyen lehetőség magyar nyelven tanulni. Kitért a szórványban élő gyermekek oktatásának megszervezésére, továbbá a szakkáderhiány okozta nehézségekre is. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb cél az, hogy a fiatalok az óvodától az egyetemig megtalálják az anyanyelvű oktatás lehetőségét, és olyan környezetet teremtsenek számukra, amely ösztönzi őket a továbbtanulásra.
A szabadegyetemen bemutatták a Magyar Fiatalok 2024 kutatás eredményeit is, amely a külhoni magyar fiatalok nyelvhasználatát, identitását és jövőképét vizsgálta. Fremond Árpád elmondása szerint a felmérésben vajdasági, erdélyi és felvidéki fiatalok vettek részt, Vajdaságban mintegy ötszáz fiatalt kérdeztek meg. A kérdőív szerteágazó témákat ölelt fel, kitöltése pedig megközelítőleg fél órát vett igénybe. A kutatás eredményei kedvező képet mutatnak a vajdasági magyar fiatalokról. Az MNT elnöke kiemelte, hogy az anyanyelvhasználat területén a délvidéki magyarok eredményei kimagaslóak, a megkérdezettek mintegy 99 százaléka a mindennapokban is használja a magyar nyelvet.
A felmérés arra is rámutatott, hogy a vajdasági magyar fiatalok identitástudata rendkívül erős, emellett a jövőkép tekintetében is ők bizonyultak a legoptimistábbnak a vizsgált külhoni régiók közül.
Fremond Árpád szerint ezek az eredmények azt mutatják, hogy az erős érdekképviseletnek és a vajdasági magyar közösség által kiépített intézményrendszernek kézzelfogható eredményei vannak. Hozzátette, hogy a kutatás részletes eredményeit a későbbiekben szeretnék szélesebb körben is bemutatni. Az MNT elnöke hangsúlyozta, hogy a minőségi anyanyelvű oktatás a szülőföldön való megmaradás egyik legfontosabb alapja, ezért különösen fontosnak tartja a külhoni magyar közösségek szakemberei közötti tapasztalatcserét, valamint a közös gondolkodást az oktatási és demográfiai kihívások kezeléséről. Ezért is nevezte értékesnek Fremond Árpád a sátoraljaújhelyi találkozót, ahol a Kárpát-medence különböző régióiból érkező résztvevők oszthatták meg egymással tapasztalataikat és jó gyakorlataikat.
A sátoraljaújhelyi rendezvényen a szombati kerekasztal-beszélgetés egyik közreműködője Jerasz Anikó oktatási államtitkár lesz.
Nyitókép: Fremond Árpád Facebook-oldala
