A Duna–Körös–Maros–Tisza (DKMT) Eurorégió soros elnökségét a következő egy évben Vajdaság Autonóm Tartomány tölti be, miután a tisztséget nemrégiben átvette Bács-Kiskun vármegyétől. A közel három évtizedes múltra visszatekintő határ menti együttműködés a régió gazdasági, kulturális és infrastrukturális felzárkóztatását szolgálja, különös tekintettel az európai uniós források sikeres lehívására. A vajdasági elnökséggel járó kiemelt feladatokról, a folyamatban lévő fejlesztésekről és az előttünk álló időszak legfontosabb projektjeiről Kovács Károllyal, a tartományi régiófejlesztési, régióközi együttműködési és önkormányzati titkárság segédtitkárával beszélgettünk.
Kezdjük azzal, hogyan működik a DKMT Eurorégióban az elnöki tisztségnek az átadása. Kitől vette át Vajdaság és meddig marad ebben a szerepben?
– A DKMT 1997-ben alakult, tehát mintegy harmincéves szervezetről beszélünk. Fontos elmondani, hogy 2003-ban a szervezet DKMT Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.-vé alakult át, s azóta aktív és alapító tagja a Vajdaság Autonóm Tartomány Kormánya is. Ezt a regionális együttműködést a DKMT-n belül Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegye, illetve Romániából Arad, Krassó-Szörény és Temes megye képviseli. Ez a régió csaknem 5,5 millió embert köt össze a határ mindhárom oldalán. A most megtartott közgyűlés kapcsán Bács-Kiskun vármegyétől vettük át a soros elnökséget. Tudni kell, hogy ez a soros elnökség egy évre szól, amit Vajdaság a következő évben fog aktívan gyakorolni, azaz elnökölni. Fontos még elmondani, hogy az elnökség egy országon belül két évig tart, utána pedig rotálni kell a következő országgal. A mi esetünkben az ezt követő periódusban Románia fogja vinni az elnökséget a saját alapító megyéi közül valamelyikkel.
Miért fontos az elnökség Vajdaság számára?
– Egyrészt azért, mert állandó kapcsolattartást nyújt a határ menti régiókkal, Romániával és Magyarországgal. Olyan irányokat tudunk ezáltal meghatározni, amelyek mindhárom nemzet számára jók, de legfőképpen a Vajdaságban élő polgárok számára. Ezek az irányvonalak azt jelentik, hogy különböző uniós, határon átnyúló projektekben tudunk kezdeményezők lenni. Így tudnak megszületni azok a döntések, amelyek a régió felzárkóztatását és az európai integrációval megkezdett utat még hangsúlyosabban tudják fokozni. Emellett ápolni tudjuk ezt a régiót a kultúra, a sport és a gazdasági kapcsolatok mentén, így maga a térség is magasabb szintre zárkózhat fel. Számos projekt és kezdeményezés készül, és igyekszünk majd akár havonta egy-egy EU-s projekt kapcsán különböző rendezvényeket is tartani.
Milyen célok vannak ebben a periódusban? Milyen projektekkel foglalkozik majd a DKMT a vajdasági elnökség alatt? Mire elég tulajdonképpen egy év?
– Számos lezárt és futó projektről tudunk beszélni az elmúlt és az előttünk álló időszak kapcsán. A legfontosabb, ha ezt a harminc évet nézzük, a Rábé–Kübekháza közötti határátkelő megnyitása, amely a néhai Pásztor István elnök úr által fémjelzett kezdeményezés volt a régió felpezsdítésére. Emellett ugyanilyen fontos volt a Szeged–Szabadka–Bácsalmás–Baja vasútvonal fejlesztése, ahol egy uniós projekten belül eljutottunk az ötlettervig és a kivitelezési terv létrejöttéig, illetve Vajdaság részéről minden szükséges engedélyt ki tudtunk adni.
Fontos projekt a vajdasági erdőgazdálkodás fenntartható fejlesztése is, ahol a biodiverzitás megőrzése érdekében korszerű gépekkel bővül az erdészeti infrastruktúra, illetve korszerűsítik a gépparkokat. Szintén kiemelendő a Tisza mint régiót összekapcsoló szimbólum különböző gazdasági, kulturális és határátkelési platformokon. Nagyon fontos a most futó Smart Tour projektünk is, amely egy interaktív turisztikai alkalmazás kidolgozására fókuszál. Ennek lényege, hogy a határ mindhárom oldalán online térképeket használhassunk, és a mesterséges intelligencia segítségével személyre szabott útvonalterveket tudjunk kidolgozni, bekapcsolva a falusi turizmust, a helyi termékeket és a kulturális rendezvényeket is. Például egy borkedvelő a mesterséges intelligencia használatával meg tudja tervezni a borutak látogatását ebben a régióban – gondolok itt a Fruška gorára, a verseci borvidékre és számos más borvidékre a határ mindhárom oldalán. A családok is ki tudják választani a számukra megfelelő programokat. Aláhúznám, hogy itt egyértelműen preferáljuk a helyi kulturális programokat, a látnivalók, a helyi vállalkozók és a hazai termékek előnyben vannak. Múzeumok, galériák és vallási helyek összekapcsolásáról beszélünk, valamint fontos még a rendezvényturizmus fejlesztése, ahol a borászatok, tradicionális ételek és különböző fesztiválok bemutatása is erősíti a régió versenyképességét. Ezekre a projektekre fókuszálunk most és a jövőben a DKMT-n belül.
Mi a legnagyobb haszna a DKMT-nek? Mennyire sikeres egyébként ez az együttműködés az uniós források lehívásában?
– Én azt gondolom, hogy nagyon is sikeres. Maga a fejlesztési ügynökség különleges szerepet tölt be a DKMT életében, ugyanis mind a tartományi kormánnyal, mind pedig az Európai Ügyek Alappal közösen nagymértékű és az itteni polgárok számára komoly hatással bíró uniós projekteket tudnak megvalósítani. Van, amelyik több százezres, és van, amelyik több milliós projekt. És itt természetesen euróról beszélünk. A lényeg az, hogy az Európai Unió ezeknek közel 80–85 százalékát finanszírozza, a fennmaradó részt pedig Vajdaság Autonóm Tartomány állja.
Kiemelném azt is, hogy akár kevesebb összegből is nagy hatást tudunk elérni. Itt a „Könnyű határok a DKMT-ben” nevű projektet említeném. Még Románia schengeni övezethez való csatlakozása előtt mindhárom ország számára fontos ügy volt, hogy átjárhatóbbak legyenek a határok. Készült egy fontos hatástanulmány, amely vizsgálta a határátkelést, és különböző ajánlásokat fogalmazott meg: a határátkelők kapacitásának bővítése, a kerékpáros határátkelés megkönnyítése, a folyami és a vasúti közlekedés, továbbá a közúti határátkelés fejlesztése egyaránt prioritás volt. Ez a tanulmány tavaly november végén készült el, de volt egy kézzelfogható része is a projektnek: a szerb–magyar határszakaszon a határátkelők különböző számítógépes és technikai eszközöket, például kézi útlevél-leolvasókat kaptak a gyorsabb és gördülékenyebb áthaladás érdekében.
Úgy vélem, fontos elemei vagyunk ennek a történetnek, ugyanis a DKMT már mintegy harminc éve létezik, és fontos kezdeményezője, lehívója azoknak az EU-s pénzeknek, amelyek mind a három ország javára fordíthatók. A Vajdasági Magyar Szövetség tartományi kormányzati szerepvállalása ezt teljes mértékben támogatja. Igyekszünk részt venni ezekben a projektekben a határ menti önkormányzatok bevonásával, hogy a régió egészét fejleszthessük, ami minden polgár számára jó, akár a határközeli települések valamelyikén él, akár másutt bárhol Vajdaságban.
Nyitókép: Kovács Károly (Dávid Csilla felvétele)
