Egy turbulensebb időszakát éli jelenleg a Magyar Országgyűlés, hiszen egyelőre még a mandátum kezdetén, a leghevesebb viták idejében járunk – derült ki a parlament elnökével készített beszélgetésünkből. A magyar–szerb viszony, a határon túli magyarok sorsa, a parlamentek közötti kapcsolattartás a házelnök számára fontos prioritást jelent, ahogyan az új magyar kormány számára is.
A nők parlamenti szerepvállalásának és a nemi sztereotípiák eltörlésének lehetőségeivel foglalkozó konferencia egyik felszólalójaként érkezett Belgrádba Forsthoffer Ágnes, a Magyar Országgyűlés elnöke. A Női Parlamenti Képviselők Globális Konferenciája elnevezésű tanácskozást az Interparlamentáris Unió égisze alatt tartották meg.
A szerb fővárosban tett látogatás kiváló alkalom volt arra is, hogy a Magyar Országgyűlés elnöke Ana Brnabićtyal, a szerb parlament elnökével is találkozzon a képviselőház épületében. A magas rangú tisztségviselők rövid megbeszélést tartottak a két ország törvényhozásai közötti együttműködés továbbfejlesztéséről és a bennük rejlő lehetőségekről.
A Magyar Szó is figyelemmel kísérte Ana Brnabić és Forsthoffer Ágnes bilaterális találkozóját. A szerb parlamentben lezajlott egyeztetés után a magyar házelnök – sűrű belgrádi programja ellenére – lapunk rendelkezésére állt egy interjú erejéig, amely a nemrégi megválasztását követően egyben az első alkalom is volt arra, hogy rövid beszélgetést folytassunk vele.
Néhány perccel ezelőtt a sajtónyilatkozatában említette, hogy most van először külföldi, nemzetközi látogatáson, és éppen Belgrádba vezetett az első ilyen útja. Milyen benyomásokkal távozik a szerb fővárosból?
– Nagyon pozitívak a benyomásaim, hiszen óriási szeretettel fogadtak az Interparlamentáris Unió tagjai, valamint a szerb képviselőház elnöke, Ana Brnabić asszony is. Ez számomra rendkívül megtisztelő volt. Érzem a bizalmukat, és azt, hogy ez egy sikeres és jó együttműködés kezdete, úgyhogy nagyon szép emlékeket viszek haza Belgrádból.
PARLAMENTI ARCULATVÁLTÁS
Nem olyan régen alakult meg az új összetételű Magyar Országgyűlés, de viták és törvénymódosítások már voltak a munka során. Hogyan értékeli ezt az elmúlt időszakot, milyennek látja a parlament alakuló arculatát?
– Ez egy roppant izgalmas kérdés. Én azzal a feltett szándékkal vágtam bele ebbe a felelősségteljes feladatba, hogy szeretnék meghonosítani egy teljesen új vitakultúrát Magyarországon. A jelenlegi kormánypárt, a Tisza soraiban most olyan elhivatott szakemberek ülnek, akik az üzleti világból vagy a civil szakmai életből érkeztek. Emiatt egészen más az ő megközelítésük és megítélésük a tekintetben, hogy mit is jelent valójában egy hatékony, előremutató vita folyamata. Mi most nagyon különös figyelemmel kísérjük azt is, hogy az ellenzék hogyan kommunikál és miként érvel a padsorokban. Számunkra ez egy rendkívül tanulságos időszak. Őszintén hisszük és gondoljuk, hogy sikerül változtatni ezen a politikai kultúrán, és a parlamenti munka egy kicsit higgadtabbá válik, még akkor is, ha a mostani időszak kétségkívül nagyon turbulens.
Viszont most még csupán a négyéves mandátum elején járunk…
– Valóban az elején vagyunk még, és talán a kelleténél több érzelem és indulat is felszínre tört az első ülésnapokon, amit a nyilvánosság és a választópolgárok is tisztán megfigyelhettek. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy amint teljes gőzzel rátérünk a kőkemény szakmai munkára, ez a légkör mindenképpen pozitív irányba fog változni. Amit tőlem láthatnak a frakcióvezetők, az az, hogy egy nagyon konstruktív házvezetésben gondolkodom. Biztos vagyok benne, hogy a magyar kormány is konstruktívan fog hozzáállni az ellenzék észszerű javaslataihoz, hiszen ténylegesen egy érdemi párbeszéden alapuló törvényalkotást szeretnénk megvalósítani.
Ezzel a gondolattal részben már választ is adott arra a kérdésemre, hogy a mandátum lejárta után milyennek szeretné látni a mások által megfogalmazott képet az Országgyűlés élén végzett tevékenységéről. Miről kíván emlékezetes maradni?
– Én leginkább azt szeretném hallani a ciklus végén, ha azt mondanák rólam: ezt a munkát az üzleti életben tanult korrektséggel és egyenességgel tudtam végigcsinálni, és ami a legfontosabb, hogy minden körülmények között ember tudtam maradni.
KISEBBSÉGI ÉRDEKVÉDELEM
A határon túli magyarságot érintő témákban szeretné-e folytatni az Országgyűlés a korábbi inkluzív, közösségekre figyelmet fordító politikát, tehát azt, hogy kiemelt szerepet kapjanak a külhoni magyarok ügyei?
– Ebben teljes mértékben biztos lehet. A miniszterelnök úr is nyomatékosan hangsúlyozta a korábbi országjárása során, hogy mindenhol, ahol magyarok élnek a világban, gondunk kell hogy legyen rájuk, és nem hagyhatjuk magukra őket. Sajnálatosnak tartom annak tényét, hogy a jelenlegi Magyar Országgyűlésbe most nem került be szerb nemzetiségi szószóló. Ez azonban nem a politikai vezetés hibája, hanem a nemzetiségek jeles képviselői ezúttal nem tudtak szószólót delegálni a parlamentbe. Mi mindenesetre azon leszünk, hogy a szerb kisebbség érdekei emiatt semmilyen téren ne sérüljenek Magyarországon. Kiemelt célunk, hogy a magyar parlamentben a lehető leghamarabb megalakuljon a szerb–magyar baráti csoport is, amelynek hatékony segítségével még a mostaninál is intenzívebbé és gördülékenyebbé válhat a kapcsolattartás a szerbiai parlamenttel.
Nyitókép: Forsthoffer Ágnes (Fotó: Ótos András felvétele)
