Az uniós támogatásról

Habár a köztársasági képviselőházban a múlt héten megkezdett tavaszi ülésszak második ülésén szereplő 40 napirendi ponthoz benyújtott módosítási indítványokról kellett volna vitázniuk a parlamenti képviselőknek, ám a fókuszukba Szerbiának szánt növekedési terv forrásainak esetleges befagyasztása került. A felszólalások több esetben sértegetésbe torkolltak, sőt fenyegetések is elhangzottak.

A parlamenti ülés képviselői kérdésekkel kezdődött, Újhelyi Ákos, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője a pénzügyminiszterhez intézet kérdést: elegendők-e a jelenlegi eszközök a vállalkozók védelmére a drasztikus hitelkamat-emelkedések mellett, valamint tervez-e a kormány újabb válságintézkedéseket, például új garanciavállalási sémák bevezetését, a kamatok maximalizálását, illetve a hiteltörlesztések moratóriumát a kis- és középvállalkozások esetében?

A vita során felmerült a niši Szerb Kar létrehozása, ami jelentős indulatokat váltott ki, illetve Nikola Selaković kulturális miniszterrel szembeni, a belgrádi Vezérkar épületét érintő bírósági eljárás is, ami viszont vulgáris megjegyzéseket is kiváltott a miniszter részéről. A legintenzívebb vita viszont a növekedési terv keretében, az Európai Unió részéről érkező eszközök esetleges befagyasztása váltotta ki.

Đuro Macut kormányfő kijelentette, a minisztériumok és a kormány folyamatos kommunikációt tart fenn az Európai Bizottsággal, és ennek alapján a pénzeszközök befagyasztása egy teljesen irreleváns pillanat, amely csupán egy eshetőség. Számára elfogadhatatlan, hogy valamit leállítanak csak azért, mert a társadalom egy szegmensében sérülnek valamilyen jogok. Véleménye szerint a társadalomban pontosan érzékelhető mindaz, amit a kormány tagjai tesznek Szerbiáért, a határokon innen és túl. Rámutatott, Szerbia törekszik a növekedési tervben foglalt kötelezettségeknek eleget tenni.

Az ellenzék a kormányfő azon kijelentését kifogásolta, amely a kormánytagokra vonatkozott, miszerint szakértői-e annak a területnek, amely tárca élén állnak. Feltették a kérdést: minek a szakértője Bratislav Gašić védelmi miniszter, Boris Bratina tájékoztatási miniszter, Dejan Vuk Stanković oktatási miniszter? Felhívták a figyelmet arra is, hogy miközben az uniós csatlakozás fontosságát hangsúlyozzák, a hatalmi párt azzal indokolta a parlament napirendjén szereplő pontok sürgősségi eljárásban történő tárgyalását, hogy az az ország európai útját szolgálja. Rámutattak arra is, hogy Szerbia polgárainak életszínvonala még mindig nem éri el az uniós átlagot, miközben a megélhetési költségek magasabbak.

A tegnapi parlamenti ülés képviselői kérdésekkel kezdődött, a többi között felmerült a közösségi oldalak korosztály szerinti korlátozásának lehetősége, a belgrádi Pancsovai híd felújítása, illetve a Leoni vállalatban történt felmondások is. Újhelyi Ákos, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője a pénzügyminiszterhez intézett képviselői kérdésében arra mutatott rá, hogy Szerbia már bizonyította, hogy a válságos időkben olyan intézkedések végrehajtására képes, amelyek enyhítik a gazdaságra és a lakosságra nehezedő terhet, példaként a koronavírus-járvány idején alkalmazott gazdasági intézkedésekre mutatott rá. Kihangsúlyozta, újabb kihívásokkal szembesül a gazdaságunk, hiszen az orosz–ukrán háború okozta gazdasági stagnálás a 2026-os évet kifejezetten beláthatatlanná teszi, ám a VMSZ-nek konkrét válaszai vannak az előttünk álló nehézségekre, mégpedig dr. Pásztor Bálintnak, a párt elnökének kezdeményezésére elkészült A Vajdasági Magyar Közösség Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiája (2026–2033), amelyben megőrizték mindazt, ami eddig eredményt mutatott, de újabb célokat is megfogalmaztak, mindenekelőtt az itthon maradást vették célba, a külföldön dolgozók hazavonzását és a foglalkoztatottakkal szembeni erősebb támogatást. A szakoktatáson alapuló beruházások, az innováció, illetve a mezőgazdasági termelés, a falufejlesztés és az idegenforgalom kiemelt figyelmet kap. Ám a dokumentum kapcsán felmerül a kérdés, az állam biztosítja-e az ehhez szükséges rendszerbeli támogatást – hívta fel a figyelmet a képviselő. Mint mondta, a VMSZ támogatta az idei költségvetést, amelyben több mint 700 milliárd dinárt különítettek el a Fejlesztési Alap 2 százalékos kamatú támogatott hiteleire, illetve az energiahatékonysági intézkedésekre. Ennek kapcsán megkérdezte a pénzügyminisztert, hogy elegendők-e a jelenlegi eszközök a vállalkozók védelmére a drasztikus hitelkamat-emelkedések mellett. Azt is felvetette, tervez-e a kormány újabb válságintézkedéseket, például új garanciavállalási sémák bevezetését, a kamatok maximalizálását, illetve a hiteltörlesztések moratóriumát a kis- és középvállalkozások esetében.